Szeptember 15-én tartották meg Hertelendyfalván a dél-bánáti magyar művelődési egyesületek sorrendben harmincadik szemléjét. Történt mindez a kiinduló helyszínen.

„1969. Az első Szemle éve, amely a nemzeti önérzetre való eszmélést, az egymásra találást jelentette, mint a dél-bánsági közösség szellemiségének egyik megnyilvánulási formája. Sajnos, a folytonossága 1977-ben megszakadt egy szabályzatba burkolt gyámsági igyekezet miatt. A Szemle tizenkilenc éven át történő szünetelése nagy kiesést jelentett számos nemzedék számára, amelyek következményeit ma is érezzük. A Szemle 1997-ben újra indul, mégpedig Jövőt remélni itt, a végeken is szabad! jelszóval. Azzal az elszántsággal, hogy a Szemle folytonosságának a biztosítása kiemelt feladatunk.” (Jegyzőkönyvi kivonat 2011-ből)

Pillanatkép (a szerző felvételei)

A Tamási Áron Székely—Magyar Művelődési Egyesület nagytermében összegyűlt delegáció mindenekelőtt a szemle alapítóinak emléke előtt adózott egy perc néma főhajtással. Ezután elkezdődött a délelőtti tanácskozás Lőcsei Vilmos egyesületi elnök köszöntőjével, Potápi Árpád János államtitkár úr levelének tolmácsolásával, továbbá egy úgynevezett látófával, mely a szép emlékű Nagy Sívó Zoltán (1927—2018) tanár úr tollából fakadt egykor. A levelet és a patinás kordokumentumot Lőcsei Antal olvasta fel.

Maga a tanácskozás ezúttal a hazai és a külhoni pályázatok eredményeit igyekezett górcső alá venni, illetve új együttműködési lehetőségeket találni. Egymással is. Az egyesületi vezetők összefoglalóira reflektálva előbb Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke, majd mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke mondta el gondolatait, szakmai és emberi észrevételeit — rámutatva egyúttal a közösségépítés fontosságára is. Kiemelt vendégként jelen volt továbbá Szentgyörgyi Klára, a belgrádi Collegium Hungaricum igazgatónője, Kovács Elvira köztársasági parlamenti képviselő, a Petőfi Sándor Program Délvidéken szolgálatot vállaló ösztöndíjasai, Pintér Anna-Mária, a Vajdasági Magyar Szövetség Intézőbizottságának tagja…

A hërtelendi egyesület az 1969. november 29-én megtartott ünnepi közgyűlés óta viseli a farkaslaki származású, székely író, Tamási Áron nevét. Ezáltal is hangsúlyozva a hosszú és örökösnek tetsző vándorlásra ítéltetett székelységnek az ősi tájhoz, Erdélyhez való kötődését. Ma, ötven évvel később, a névadó születésének 122. évfordulója előtt alig néhány nappal a jelenlegi egyesület vezetősége kopjafát állított. A vésőt és kalapácsot ezúttal is Ömböli Zoltán hidasi fafaragómester forgatta — a mindnyájunkat megtartó Gondviselés által irányítva.

Varga Erzsébet megnyitja a kézimunka-kiállítást

A jelen lévő kézimunkacsoportok igyekezetét Varga Erzsébet méltatta, az alkalmi fényképkiállítás pedig a 2006. évi, sorrendben tizenhetedik szemle mozzanataiba engedett bétekintést, ennek is természetesen Hertelendyfalva volt a házigazdája. 2020-ra hangolódva a rendezői stafétát — ideértve a régió betlehemezőinek találkozóját is — a sándoregyházi Bonnaz Sándor Magyar Művelődési Egyesület elnöke, Német András vette át. Így tehát a nap végén a szemle vándorjelvényei is útra keltek. Az al-dunai székelység legdélebbi településére, ahol a régió magyarsága legutóbb 2001. október 13-án találkozhatott egymással szemlei küldetésben.

Az idén kilenc település — Hertelendyfalva, Pancsova, Ürményháza, Székelykeve, Udvarszállás, Torontálvásárhely, Kevevára, Versec és Udvarszállás — összesen tizenkilenc csoportja életjeladásának voltunk szem- és fültanúi. Szándékuk fölött áldást és intelmet ft. Halász Béla tiszteletes úr, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház püspöke és ft. Csipak Csaba plébániai kormányzó mondott. Ökumenikus istentisztelet keretében az egykoron adminisztratíve is önálló település 1902-ben felszentelt református templomában.

A Dél-bánáti Magyar Művelődési Egyesületek XXX. Szemléje a Nemzetpolitikai Államtitkárság háttértámogatásával valósult meg.

Még több kép!▼