,,Itthon érjük el, hogy becsüljenek bennünket”

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

,,Itthon érjük el, hogy becsüljenek bennünket”

Pásztor Bálintot, a VMSZ szerb parlamenti frakcióvezetőjét főként biztonságpolitikai és a vajdasági magyarságot érintő kérdésekről kérdeztük. * Rövid ideje annak, hogy Szerbia számára is szabaddá vált a vízum nélküli utazás lehetősége az Európa Unió jóvoltából, de mintha ez nem volna mindenk...

Pásztor Bálintot, a VMSZ szerb parlamenti frakcióvezetőjét főként biztonságpolitikai és a vajdasági magyarságot érintő kérdésekről kérdeztük.

* Rövid ideje annak, hogy Szerbia számára is szabaddá vált a vízum nélküli utazás lehetősége az Európa Unió jóvoltából, de mintha ez nem volna mindenki számára kedvező. Gondolok itt azokra, akik felvonulókra támadnak, akik szélsőséges csoportokat irányítanak, olyan embereket bérelnek fel, akik rendbontást idéznek elő a stadionok lelátóin - országhatáron belül is kívül egyaránt. Mert abban reménykednek, hogy újból becsukódnak előttünk a nyitottabb világ kapui. Önnek mint a szerb parlament képviselőjének mi a véleménye minderről?
- Úgy gondolom, hogy ezek az akciók és viselkedési formák egyáltalán nem véletlenszerűek. A futballszurkolók és a melegtüntetés idején Belgrádot szétverők esetében nem szervezett akcióról van szó. Politikai hátterük van ezeknek a cselekedeteknek, melyeket egyrészt olyan csoportok hajtják végre, amelyek bizonyos pártokhoz és bizonyos gazdasági érdekeltségekhez kötődnek, és amelyeknek nem felel meg, hogy az ország felzárkózik az Európa Unióhoz. Az unióhoz való csatlakozás után ugyanis ezekre a szélsőséges erőkre nem vár fényes jövő, mert mint tudjuk, Európa-szerte a szavazatoknak mindösszesen az 5-6 százalékát tudják csak megszerezni. Gazdasági szempontból pedig a piacnyitás és a konkurencia az, ami nem felel meg némelyeknek.
Ezek a viselkedésformák egyébként a vízumliberalizáció felülvizsgálatát is eredményezhetik, bár én úgy gondolom, hogy erre nem kerül sor, ha a szerb kormány határozottan fellép a negatívumok ellen.
* De vajon határozott-e e tekintetben a kormány, és egy része elválasztható-e a múlt erőitől?
- Azt tapasztaljuk, hogy amióta a jelenlegi kormány hivatalban van, a szerbiai Szocialista Párt politizálási stílusa igen kedvező változáson ment át, és a súlypontja is kedvező irányba tevődött át. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy a vajdasági magyarság valaha is el tudja felejteni a kilencvenes évek borzalmait, melyeket az akkori Szocialista Párt idézett elő. Azóta nagyon megváltozott a szervezet szemléletmódja, de kérdés persze, hogy szavazóik mennyire őszintén érzik magukénak az európai közeledés útját. A Belgrád-központú pártokkal - a Demokrata Pártot is beleértve - az a probléma egyébként, hogy hétről hétre más-más módon nyilatkoznak politikai kérdésekben: egyszer a nacionalistább szavazókhoz, máskor meg a liberálisabb szavazókhoz szólnak. Addig pedig, amíg a tetszési index szerint nyilatkoznak, megkérdőjelezhető a hitelességük és az európai értékek iránti valódi elkötelezettségük.
* Az előző kérdés azért fontos, mert az országban élő kisebbségek, köztük a magyar is, mintha újra kiszolgáltatottabbá vált volna az elmúlt néhány évben. A Zoran Đinđić-i időszakhoz képest a mostaniban mintha a múlt kísértene újra.
- Szerintem történtek fontos lépések az elmúlt években, bár igaz, hogy nagyon kevés a magyar rendőr vagy vámhivatalnok, de néhány magyar rendőrfőnököt például sikerült tisztségre juttatni. A Máért pedig nagyra értékelte az MNT megalakulását, továbbá mindenképpen fontos megjegyezni, hogy ilyen jelentős jogkörökkel rendelkező testület a határon túl nincs is. Hajlamosak vagyunk a borúlátásra, miközben Erdélyben és a Felvidéken a nyelvhasználati jogokért vagy a kisebbséget védő törvényekért küzdenek. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács valójában civilszervezet, semmilyen jelentős jogköre, hatásköre nincs.
*A magyar kisebbség számára már a megmaradás és az önfenntartás is régóta óriási nehézségbe ütközik, ezért képtelen az önvédelemre. Az országban pedig nemhogy csökken, hanem még inkább növekszik - különösen a kilencvenes években szocializálódottak körében - a békétlenkedők száma. Vajon a mindig fáziskésésben levő Európa vagy a saját gondjaival elfoglalt anyaország képes az ellenőrző szerepet hosszú távon garantálni?
- Én azok közé tartozom, akik úgy vélik, hogy sorsunk jobbra fordításában Belgrád vagy Újvidék kulcsfontosságú szerepet játszik. Itt elsősorban azokra a személyekre gondolok, akik e két városban jelentős politikai tisztséget töltenek be. Az a feladatunk, hogy itthon érjük el, hogy becsüljenek és tiszteljenek bennünket. Az uniós tagságig azonban természetesen nagyon fontos monitoring, vagyis ellenőrző szerepe van Európának és az anyaországnak. Hadd illusztráljam ezt egy példával!: 2008-ban fogadták el a bíróságok és ügyészségek székhelyéről szóló törvényt, melynek következményeként az addigi 138 elsőfokú bíróság helyett csupán 34 alapfokú bíróság maradt????????????. Ennek következtében olyan településeken szűntek meg elsőfokú bíróságok, mint Topolya, Magyarkanizsa Temerin, Óbecse vagy Zenta. Mindez a probléma az Európai Unió legújabb országjelentésébe - többek között a mi ellenállásunknak köszönhetően - bekerült. Ennek hatására vélhetően módosítania kell a kormánynak a törvényt pontosan úgy, ahogyan mi szerettük volna.
* A három Tisza menti bácskai község körzethatárainak megváltoztatásáért folytatott harc és annak lehetséges eredményei bizakodásra adhatna okot a régió lakosai számára? Kérem, vázolja fel röviden az említett ügyben történteket.
- Megpróbálom röviden összefoglalni. Feltett szándékunk és legfőbb törekvésünk, hogy a tizennyolc éve természetellenes és magyarellenes körzethatárokat visszaállítsuk. Született néhány részeredmény a kérdésben. Egy tollvonással szüntették meg egykor a körzethatárokat, de a visszaállításuk korántsem egyszerű, mivel azóta számos törvényt alkottak e hátrányos rendelet értelmében: egyebek között a rendőrállomások hálózatára, a gazdasági körzetek kialakítására, a nyugdíj- és egészségügyi biztosítások hálózatának kiépítésére vagy a rendszámtáblákra vonatkozó törvények követik ezt a logikát.
* Ahhoz, hogy helyreálljon a rend, mindezeket a jogszabályokat apránként kellene módosítani. Mi eddig csak két dolgot értünk el velük kapcsolatban.
- A három Tisza menti bácskai körzetben működő cégek tavaly november óta a szabadkai regionális gazdasági kamarához tartoznak, néhány hete pedig sikerült azt is elérnünk, hogy Zentának és Adának saját rendszámjelzése legyen (Magyaranizsa esetében ez már korábban megtörtént). Mindez nagyon fontos dolog, de van számos más lényegbevágó is, tehát korántsem fejeződött be még a munka. Jelenleg a területrendezési tervhez nyújtottunk be egy módosítási indítványt, melynek lényege, hogy ha a közigazgatási körzetekről szóló rendelet megváltozik, akkor egy éven belül hozzá kell igazítani az új helyzethez. Ha a kormány nem fogadta volna el a módosító indítványunkat, akkor a körzethatárok 2020-ig bebetonozódtak volna.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

,,Itthon érjük el, hogy becsüljenek bennünket”
Baba-mama
  • (Forrás: anyuci.hu)
  • 2015.01.28.
  • LXX. évfolyam 4. szám
,,Itthon érjük el, hogy becsüljenek bennünket”
Baba-mama
  • (Forrás: anyuci.hu)
  • 2015.01.28.
  • LXX. évfolyam 4. szám
Facebook

Támogatóink