Itt van, megjött Bagaméri!!!

Itt van, megjött Bagaméri!!!

Fagyi, fagylalt, jégkrém — nevezhetjük akárhogy, ez a hűsítő édesség a nyár legkedveltebb csemegéje. Lehet vaníliás, csokis, epres, nutellás vagy oreós, mindegy.

Az egyik kedvenc fagyizóm (a jó kis római fagyik mellett) a soltvadkerti cukrászda, ahol a nyári szezon elejétől a végéig hosszú sorok kígyóznak egy gombócért. De honnan is ered ez a jeges finomság? Utánanéztem.
 

A történelem legnagyobb fagyiimádói

A kínaiak már régóta tudják, mitől döglik a légy, ők ugyanis már ötezer évvel ezelőtt ismerték a fagylalt korai változatát. Ezt hóból, tejből, gyümölcsléből és fűszerekből készítették. A történelmi adatok tanúsága szerint Salamon király idejében jeges italokat szolgáltak fel, s a Bibliában említett tej és méz lehetett a fagylalt őse.

A hideg csemege a perzsák és az arabok közvetítésével jutott el a Földközi-tenger menti országokba. Hippokratész orvosságként ajánlotta betegei számára (s mi is sokszor hallottuk gyerekkorunkban, hogy nem baj, ha nyáron megfázunk, attól még fagyizhatunk, hiszen az orvosság). Nagy Sándor élénkítőszerként szolgáltatta fel a csaták előtt, Néró császár pedig akár 400 kilométeres távolságból is hozatott jeget, hogy elkészíthessék számára a mézzel, ibolyával, rózsavízzel, fahéjjal és gyümölcsökkel kevert fagylaltféleséget. A döntő újítás Marco Polo korából, a XIII. századból származik, amikor is rájöttek: a fagylaltkészítő edényt kell lehűteni, ahelyett, hogy a jeget kevernék a masszához. Marco Polo hozta tehát vissza a Távol-Keletről Európába a fagyi ötletét. Olyan recepttel jött haza, amely napjaink sörbetjére hasonlít. A történészek szerint ennek nyomán alakult ki a fagylaltkészítés Olaszországban, valamikor a XVI. században.
 

 

Az igazi fagyi

Az első igazi fagylaltkészítő egy palermói származású úr, bizonyos Francesco Procopio del Coltelli volt. A fagylaltkészítés mai technológiája is Itáliából ered. Lajos udvarában is felszolgálták az újnak számító édességet, sőt, az elkészítési módját hétpecsétes titokként őrizték. Csakhogy a király kertésze kilopta az udvarból a receptet, és hamarosan a köznép is élvezhette az urak csemegéjét. Hamarosan meg is jelent egy szakácskönyv, mely már nyolcvanféle fagyireceptet tartalmazott. Ezzel a fagyos édesség meg is indult hódító útjára.

A világ első nyilvános fagylaltozóját 1672-ben Párizsban alapította Procope. Habár eleinte csak a nyári szezonban volt nyitva, és kizárólag citromfagylaltot lehetett ott kapni, nagy népszerűségnek örvendett. Olyan történelmi alakok kedvenc helyei közé tartozott, mint Voltaire, Rousseau, Diderot vagy Napóleon.

A hideg édesség sokáig csak a fejedelmi udvarok privilégiuma volt, ám az 1700-as évek végén Párizsban már nyolcvanféle fagylalt és sörbet közül válogathattak a vendégek. Bizonyos pletykák szerint Napóleon annyira vágyott a fagyira, hogy amikor Szent Ilona szigetére száműzték, egy hölgy rajongója fagyikészítő alkalmatosságot küldött neki. A fagyi amerikai elterjedésében pedig Washington elnök is jelentős szerepet töltött be, amikor Napóleonhoz hasonlóan egy fagylaltgépet vásárolt a feleségének.

Az első csomagolt fagylaltkockát Thomas Wall készítette Angliában 1922-ben. A következő évben bukkantak fel az utcákon a Stop Me and Buy One feliratú biciklik. S ha az 1904. évi St. Louis-i világkiállításon egy fagylaltárus nem fogy ki a kelyhekből, talán sohasem születik meg a fagylalttölcsér. Állítólag az illetőnek éppen a keze ügyébe került valami közel-keleti ostyalap, melyet jobb híján kúp formájúra tekert, s megtöltötte fagylalttal, útjára indítva ezzel a ma is tomboló őrületet.

 

Magyar fagyi

Magyarországon a hódoltság idején lehetett először „fagyit” enni: török mozgóárusok kínáltak mézízű sörbetet. Korábban, a reneszánsz idején minden bizonnyal Mátyás királyunk udvarába is eljutott a fagyi receptje Beatrix királynő közvetítésével, bár a történelemkönyvek erről nem tesznek említést. A XVIII. században már elterjedt nyalánkságnak számított a fagylalt. A befagyott folyók vagy a Balaton jegét egy szalmával bélelt veremben gyűjtötték — ez volt a „fridzsider” a kész fagylalt tárolására. Az első receptek egy erdélyi szakácskönyvben jelentek meg 1753-ban, és az eper-, valamint a pisztáciafagyi leírását tartalmazták. Ez a hideg édesség a XIX. században vált igazán népszerűvé. Megnyíltak az első olyan cukrászdák, amelyekben már fagyit is árusítottak, igaz, eleinte eléggé borsos áron, ezért a férfiak, ha szerettek volna elcsábítani egy hölgyet, ide vitték.

Az első fagyikat még jéggel, vízzel készítették, és leginkább a mai sörbetre, hűtött gyümölcskocsonyára hasonlítottak. A ma is ismert fagylalt akkor jött létre, amikor először adtak hozzá tejet, tejszínt. S a neve sem mindig fagylalt volt, eleinte jegeczedett tejhabnak, fagyosnak vagy hideg nyalatnak nevezték. A tölcsér pedig spanyol tekercs néven futott. Ezt 1903-ban szabadalmaztatták. Egy érdekesség: 1848 nyarán a hazafiak nemzeti színű tölcsérben kapták a fagyit.

Az első fagylaltgépek kézi hajtásúak voltak. A jéggel bélelt nagy tartályban forgott egy kisebb, ebben hűlt és keveredett a massza. Ehhez azonban az inasoknak fokozatosan tekerniük kellett a gép karját, és a gyerekek is beállhattak segíteni egy fagyi reményében. Az első hazai fagylaldát a pesti belvárosban nyitotta meg Peter Fischer. Itt megfordult például Deák Ferenc is, aki különösen a gránátalmaízűt szerette.

Most, hogy már azt is tudjuk, honnan származik, dallikázva indulhatunk is a legközelebbi fagyizó felé. Mert:

„Az eperfagyi, eperfagyi, hű, de finom,
édes is, meg hűvös is az ajkaimon.
Finom a citromos, még jobb a kókuszos,
oly jó egy nagy kosár fa-a-agyi.
Ezt eszi sok gyerek, nyápic és jó kerek, 
cinege s a da-a-agi.
Kérek is egy forintot az aputól én,
már teszik az eperfagyit ide elém,
mire az elfogyott, mert olyan jó vagyok,
kérek egy új kosár fagyira pénzt,
megveszem egy napon, én arról álmodom,
az egész boltot, és kész.”

(Kovács Eszti: Eperfagyi)

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Színes rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Itt van, megjött Bagaméri!!!
Színes
  • MTI
  • 2019.07.20.
  • LXXIV. évfolyam 29. szám
Facebook

Támogatóink