Ismét útzárlat? (Szabó Attila felvételei)

Október közepén az észak-bácskai körzet földműves-szervezeteink és néhány önkormányzatának a képviselői nyilvános felhívással fordultak a szerbiai kormányhoz, a földművelési minisztériumhoz és a feldolgozóiparhoz. Végső elkeseredésükben határozták el magukat erre a lépésre. Az idei búzatermés sorsa ugyanis még mindig bizonytalan: amit átvettek a termelőktől, azt még nem fizették ki, s a termés jó része még mindig vevőre vár. Itt az őszi vetés ideje, az időjárás is kedvező hozzá, csak éppen a pénz hiányzik, hogy a kenyérgabona a földbe kerüljön.
A nyilvános felhívás tíznapos haladékot adott a címzetteknek a tárgyalások megkezdésére, ellenkező esetben - áll a felhívásban - a földművesek újszerű, kemény nyomásgyakorlást kezdeményeznek a kormányra és a feldolgozóiparra.
Lejárt a tíz nap, sőt több is ennél, ezért a szabadkai Parasztok Egyesületének elnökétől KISS Árpádtól kérdeztük, milyen válasz érkezett felszólításukra.
- Sajnos, nem hogy tárgyalások kezdeményezését értük volna el, de a címzettektől egyetlen szó visszajelzés sem érkezett - mondja az elnök elkeseredetten. - Pedig a felhívásban semmi lehetetlent nem kértünk, még azt sem, hogy a mezőgazdaságban felgyülemlett megszámlálhatatlan problémát azonnal oldják meg, nem követeltünk egy határozott, világos és hosszabb időszakra tervezett mezőgazdaság-politikát. Egyszerűen csak azt követeltük, hogy az EU országok mintájára vásárolja fel az állam az idei búzafelesleget, és azt, valamint a már átvett mennyiséget tíz napon belül fizesse ki. A felhívás megjelenése után néhány napra a Fidelinka Malomipari Vállalat megkezdte ismét az átvett búza kifizetését, és azt ígérte, hogy legkésőbb december végéig kifizeti az összes átvett mennyiséget.
Nem állítom, hogy a kifizetés ismételt elindítása a felszólítás eredménye, de most fizetik az átvett búzát. Hangsúlyoznom kell, hogy csak a Fidelinkában, sok helyen Észak-Bácskában még mindig tartoznak az átvett búza árával.
* A felszólításban az állt, amennyiben a kormány nem fogadja el a kezdeményezést és nem indulnak meg a tárgyalások a mezőgazdaság sorsát rendező intézkedésekről, a földművesek újszerű, kemény nyomásgyakorlást kezdeményeznek majd.
- Valamennyiünknek, akik a felhívás szövegének összeállításában részt vettünk, határozott elképzelésünk van a nyomásgyakorlással kapcsolatban - mondja Kiss Árpád. - Szóba került az is, hogy eltorlaszoljuk a malomipar bejáratait, természetesen nemcsak a Fidelinkában. Erre a Fidelinka igazgatója rádióban figyelmeztette a parasztokat, hogy ha egyetlen traktor is megjelenik a gyár bejáratánál zárlat végett, ő személyesen ül majd be egy hatalmas teherkocsiba és lesöpri a mezőgépeket az útról. Hát, a termelő és a feldolgozóipar viszonyáról, közös gondjairól egyelőre ennyit! Nézze, azt is tudni kell, hogy egy tiltakozó akció megszervezéséért valakinek személy szerint felelnie kell. Kiss Árpád elnök mögött nem áll olyan lobbi, aki szükség esetén meg tudná védeni őt. Kasza úr kormányalelnök volt tavaly, amikor kiállt keményen a parasztok mellett és ő sem úszta meg következmények nélkül. Őszintén ki kell mondanom azt is, hogy a különböző parasztszervezetek között sincs meg a szükséges egyetértés, ki-ki más módon látja a kilátástalan helyzet megoldását. Még mindig nem tudatosodott bennünk, hogy a mezőgazdaság problémáját csak akkor sikerül a kormány elé tenni, ha követeléseink megfogalmazásában végre egy szólamban ,,énekelünk'. Állandóan ülésezünk, kapcsolatban vagyunk egymással az észak-bácskai körzetben, keressük a legjobb megoldást. Magánvéleményem, hogy olyan követelésekkel kell előállnunk, amelyeknek jogi alapjuk van, hiszen rengeteg mezőgazdasági gondot lehetne megoldani, ha azt állam tiszteletben tartaná a törvényes előírásokat. Mindehhez szakemberekre meg persze pénzre volna szükség.
* Figyelembe véve a pillanatnyi állapotokat, egyáltalán van-e kilátás a mezőgazdaság helyzetének megoldására, elsősorban közvetlen környezetünkben?
- Lehet, hogy a válaszomtól nem lesz minden paraszt elragadtatva, de én azt hiszem, hogy csak átgondolt, hosszabb távú tervekkel tudjuk előbbre vinni a mezőgazdaság ügyét. Komolyan fontolgatjuk a magyar parasztok gazdaköre megalakításnak lehetőségét. Félreértés ne essék, ez nem egy nemzeti érdekszervezet lenne, de az itteni parasztok számára nemzeti támogatást nyújtana. Jelentős tételünk például a regionális agrárinformációs szolgáltató központ létrehozása, amely környezetvédelemmel (organikus és vízgazdálkodás, a tanyavilág megőrzése), képzéssel, információkkal (a piac elérhetősége, fejlesztési lehetőségek, támogatás és hitellehetőségek, eurós integrációk), érdekvédelemmel, hagyományápolással és olyan szolgáltatásokkal foglalkozna, amelyek segítenék a termelőt egy-egy üzleti terv összeállításában, az ügyintézésben, a gazdaság bejegyzésében stb. Ahhoz, hogy egyenrangú tárgyalófél legyünk a kormánnyal, ahhoz nekünk, termelőknek is tanulnunk kell, megérteni a távlatokat, tudni, hogyan kell összeállítani egy olyan üzleti tervet, amellyel jó eséllyel részt vehetünk egy eurorégiós pályázaton. Számomra is világos: hogy elérjük a felsoroltakat, ahhoz szükség lesz majd számtalan kényszermegoldásra is, de tudnunk kell, hogy torlaszokkal, sztrájkokkal nem oldhatjuk meg alapjában és hosszú távon a mezőgazdasági termelés sorsát.