A tetőfedés a napjainkban megszokott módon történik, így talán csupán a vastag falakból lehet látni, hogy nem kemény építőanyagból készült az otthonunk. Ezeknek az épületeknek további érdekességük, hogy a belső válaszfalaik téglából vannak, noha a szalmabálafal is alkalmas a teherhordásra.

Előnyei 

Az alapanyag rendkívül olcsó, szállítása egyszerűbb, és a legfontosabb, hogy teljesen környezetbarát. Nem elhanyagolandó a rendkívül magas hőszigetelő és -tároló képessége sem. A szalmabálaház fenntartása nagyon pénztárcabarát, és ha ezt választjuk, időtálló, hangulatos otthonunk lehet.

Hogyan szigeteli a szalma a hőt? 

Ennek a természetes anyagnak a hőszigetelő hatása vetekszik a legdivatosabb mesterséges hőszigetelőkével. Mivel a szalmabálafal vastagabb szerkezetű, jobban védekezik a hővel szemben, ráadásul páraáteresztő képessége is van. Nyáron, nagy hőségben a párolgáshő is segít, hogy hűvös legyen benn a levegő, hiszen a hő valamelyest a belső térből vonódik el.

Védjük a környezetet! 

A szalmabálaházhoz szükséges alapanyagok mind-mind megtalálhatóak a környezetünkben, szemben a mesterséges anyagokkal. Például a kőzetgyapot a kő megolvasztása által, a műanyag hőszigetelők pedig kőolajból készülnek, vagyis sok bányászati és szállítási munka, költség, valamint iszonyú rombolás árán juthatunk hozzájuk.

Költségkímélő  

Már az első lépéseknél megmutatkozik a költséghatékonyság. Az alapozás is kisebb kiadásokkal jár, mivel nincs szükség erős teherhordó szerkezetre, mint a kemény építőanyagokból készült házak esetében. Az alapanyagok — a szalma, az agyag, a fa — sokkal jutányosabb áron vásárolhatóak meg, és a munkadíj is sokkal alacsonyabb.

Éves fenntartás 

A fűtési idény, ha a nyílászárók jól működnek, sokkal olcsóbban megúszható egy nagyobb méretű épület esetében is. A hőtárolás kiváló — az is előfordulhat, hogy nem kell mindennap fűteni. Nem kell továbbá radiátorokat, csöveket szerelni, hiszen egy cserépkályha is ellátja a feladatot, és légkondicionáló berendezésre sincs szükség, mert a lakásban nyáron sem lesz nagy hőség.

Ha sérülés keletkezik a falakon, akkor azt nagyon egyszerűen és olcsón, nedves agyaggal ki lehet javítani. Az agyagvakolat festéséhez a mész illik leginkább, vagyis ezt a munkát is relatív olcsón meg tudjuk oldani, akár házilag is.

Fokozott figyelmet igényel a vízelvezetés, valamint a ház lábazatának védelme a hótól, esőtől. Utóbbi érdekében a legjobb, ha magasabb alapot építünk.

Meddig használható?

Az első házak, melyek még épek, több mint száz éve készültek, és a próbabontásokon láthatóvá vált, hogy az építés során használt szalma állapota még mindig kiváló.

Éghető anyag

Ha szellősen, lazán van rakva a szalma, akkor bizony jól ég, viszont tömörítve és két agyagfal közé szorítva egyáltalán nem. Ennek oka, hogy a szigetelésre használt agyagfalak közötti levegő nagyon kevés ahhoz, hogy égni tudjon, éppen ezért az ilyen épületek minden tűzbiztonsági előírásnak megfelelnek. Ha azonban még nagyobb biztonságra vágyunk, érdemes császárfát használnunk a faanyagrészeknél, hiszen annak magas a gyulladási hőmérséklete, vagyis még nagyobb fokú a védettség a tűz ellen.

Apró állatok

A kétoldali agyagréteg teljesen lezárja a teret a falban, tehát ha az építéskor voltak is benne apró rovarok, rágcsálók, azok elpusztulnak, újabbak pedig nem tudnak bejutni. Megfelelő építési technológia esetén a velük járó bosszúságot teljesen elfelejthetjük.

Földrengés

A szalmából épült házak sokkal rugalmasabbak, mint a kemény anyagból épült társaik, ami egy esetleges földrengés esetén nagyon fontos szempont. Természetesen ezeknek az épületeknek is árt az ilyenfajta természeti erő, de az eredeti állapot sokkal könnyebben visszaállítható.

Szigetelés — utólag

Mivel ázható anyagról van szó, szükségessé válik az utólagos szigetelés, mely vagy a tetőrész meghosszabbításával, vagy egy segédtető révén oldható meg könnyedén.