Noha március elsején lekerült a sztrájk felirat a magyarkanizsai malom kapujáról, a kikelet még nem köszöntött rá az ott dolgozó termelőmunkásokra, akik bérük több mint féléves késése miatt tavaly december 13-án beszüntették a munkát.
A munkabeszüntetés 78 napja alatt tett ígéreteiből a malom tulajdonosa az égvilágon semmit sem váltott valóra.
- Időközben az áramszolgáltató kikapcsolta az áramot, ezért úgy döntöttünk, abbahagyjuk az egyébként konkrét eredményeket nem is hozó munkabeszüntetést, és nem rostokolunk a fűtetlen épületekben - nyilatkozta Pataki Zsolt, a sztrájkbizottság egyik tagja.
A magyarkanizsai malom sajnos nemcsak a foglalkoztatottaknak tartozik, hanem tetemes összeggel az átadott búzájukért meg kukoricájukért a termelőknek is, akik érdekeik védelme és pénzük behajtása érdekében az Agrárunió mezőgazdasági társulás révén jogvédelmet kértek a községi önkormányzattól. Az önkormányzat illetékese kapcsolatba lépett Jovan Nedeljkovićtyal, a malom tulajdonosával. Az ő javaslatára abban állapodtak meg, hogy március 10-i határidővel a malom kifizeti a munkások elmaradt bérét és megkezdi a termelők készpénzben vagy műtrágyában való kártalanítását. Azt is leszögezték, hogy ha a tulajdonos nem tartja be a határidőt, az önkormányzat a gazdák nevében pert indít ellene.
- Sajnos azóta sem történt semmi érdemleges dolog az ügyben. Március 12-éig a munkások egy garast sem kaptak, pedig a határidő lejárt, azt sem tudjuk, sikerült-e a tulajdonosnak felszabadítania bankszámlái zárlatát, és azt sem, hogy megkötötte-e a megígért szerződést az árutartalékok igazgatóságával arra a műtrágyamennyiségre, amellyel fedezni tudná a termelőktől átvett termény ellenértékét - mondta Szalkai Nemes Valéria, a magyarkanizsai községi tanács mezőgazdasági megbízottja március 12-én délután 3 órakor, miközben egész délelőtt hiába próbált telefonkapcsolatot teremteni a malom tulajdonosával, aki állítólag a bankokkal folytatott tárgyalásaival volt elfoglalva. - Hivatkozott már erre máskor is, úgyhogy a jelekből ítélve nem marad más hátra, mint jogi úton orvosolni a problémát - tette hozzá a mezőgazdasági megbízott.
Fizetés nélkül a malom munkásai képtelenek bármilyen jellegű igazságügyi procedúra elindítására, hiszen a puszta létfenntartásra is alig képesek, ezért kérték az önkormányzatot, hogy ha már valamilyen szinten vállalta a terményük ellenértékére hiába váró termelők jogi képviseletét, akkor segítsen nekik is jogaik érvényesítésében, béreik behajtásában. Azt az ígéretet kapták, hogy március 10-e után, amikor a gazda által megszabott fizetési határidő lejár, az ő követeléseiket is beveszik a pakliba. A malom szakszolgálata március 13-áig elkészítette az arról szóló kimutatást, hogy a tulajdonos név szerint kinek mennyivel tartozik, majd a malmosok még ugyanaznap átadtak az önkormányzatnak. Menet közben a termelők is átadták a saját követeléseiket, miszerint a malom majdnem 100 vagon búza és 10-12 vagon kukorica árával tartozik a termelőknek. Sajnos azonban még a verebek is azt csiripelik, hogy ennek a mennyiségnek a fele sincs már meg a cég tárolóiban. Hogy hova lett a búza meg a kukorica, az egyértelmű: eladták. De hogy az ára hova lett, azt teljes homály fedi, mint ahogyan annak a pénznek a sorsát is, amelyet a tulajdonos az Üvegház melletti gabonatárolóért kapott az MK Commerce-tól. Korábban ugyanis azt mondta a sztrájkoló munkásoknak, hogy az eladott siló árából fizeti majd ki elmaradt bérüket...
Mivel a sztrájk befejeződött, és valami csoda folytán az áramot is visszakapcsolták a malomba, annak ellenére is, hogy zárolt folyószámlái miatt nem egyenlíthette áramadósságát, a tulajdonos a nőnapi ünnepek táján beindíttatta a munkát, a munkások két nap alatt megőrölték az előirányzott búzamennyiséget. Ezt is annak a nagy ígéretnek az égisze alatt tették, hogy a rákövetkező hétfőn, tehát március 12-én, ha többet nem is, de kéthavi bérüket egyben megkapják. Kopott tehát már az ígéret is, hisz a tulaj korábban a teljes tartozás egészben való kifizetését ígérte, ez az összeg pedig munkásonként több mint a 100 ezer dinár. Jovan Nedeljković azonban nem lenne Jovan Nedeljković, ha nem tudná még ezek után is hamis ígéretetekkel áltatni a munkásokat... Merthogy mondani sem kell, ugye, hogy ebből az ígéretéből sem lett semmi.
Amikor egy nemrégiben megtartott mezőgazdasági lakossági fórumon Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának a tagja értesült a malomban előállt helyzetről, az ágazat példátlan eseményének minősítette, mely semmiképp sem maradhat jogi következmények nélkül. Nagyra értékelte az önkormányzat hozzáállását, hogy a termelőkkel közösen igyekszik megoldani a helyzetet, ugyanakkor hiányolta a köztársasági mezőgazdasági illetékesek kiállását és támogatását ennek a súlyos gondnak az orvoslásában.
Mivel a tulajdonos úrnak angliai érdekeltségei is vannak, a munkások és a termelők attól tartanak, hogy egyszer csak eltűnik a londoni ködben a dolgozók fizetésével és a termelők pénzével együtt.
Nem ő lenne az első...