Mint azt Kaszás Ibolyától, az eseményt életre hívó felsőhegyi Könyvtár Kör civil szervezet vezetőjétől megtudtam, 2019-ben szervezték meg az első, az ideihez hasonló rendezvényt, mely a világjárvány miatt csak most folytatódhatott.

— A környékünkön tevékenykedő hagyományápoló csoportokat kértük fel, segítsenek a szokásainkat feleleveníteni, és hozzanak böjti, valamint olyan ételeket, kalácsokat, süteményeket, amelyek az ünnepi asztalra kerülnek. Sikerült megnyerni az ötletnek Zentagunarasról a Mag Hagyományápolók Egyesületét, Zentáról a Rozetta Kézművestársaságot, Keviből a Móra István Művelődési Egyesületet, a Tornyosi Nyugdíjas-egyesületet, Valkaisorról a Hagyományos Falusi ízek csoportot, az adahatári ügyes kezű asszonyokat, és persze mi sem maradunk ki — sorolta Kaszás Ibolya. — Az ételkiállítás az összejövetel egyik része, a másik a Szakkör program. Második éve vagyunk részesei a Nemzeti Művelődési Intézet Tudásunkkal kézenfogva a közösségekért kezdeményezésének, melyet a nemrégiben hivatalosan is bejegyzett Könyvtár Kör pályázott meg. 2021-ben hat szakkör közül választottuk a hímzést és a gyöngyfűzést, 2022-ben pedig a tizenötre bővült kínálatból a mézeskalácsot és a tojásfestést. A mézeskalácsok készítését karácsonyra befejeztük, a tojásfestést január közepén kezdtük a felsőhegyi fiókkönyvtárban, heti két alkalommal, tizenkét lelkes asszony, akik között voltak fiatalok és idősebbek egyaránt. Az online tananyag alapján a tojásfestés táji jellegzetességeit igyekeztünk elsajátítani, amiben nagy segítségünkre volt Csonti Melinda, a Népművészet Ifjú Mestere. Az ő útmutatásával sikeresen a tananyag végére értünk, az eredményt pedig megcsodálhatták a kiállítás látogatói. Én csak dicsérni tudom a Szakkör programot, hiszen összehozza a generációkat, a jelenlévők a foglalkozások alatt beszélgettek, figyeltek egymásra, és segítettek azoknak, akik lassabban haladtak. Reméljük, hogy az itt megszerzett tudás a családokban is továbböröklődik, mint ahogyan mi is továbbadtuk a tanultakat az iskola diákjainak.

A felsőhegyi Könyvtár Kör — balról a harmadik Kaszás Ibolya

Keszég Anett, a vajdasági Szakkörök koordinátora a magyarkanizsai Felnőttképzők Regionális Hálózata képviseletében elmondta, a programban jelenleg több mint 30 település 105 szakköre vesz részt.  

Dr. Szőke Anna néprajzkutató vázolta, régen a szokáscselekvés két síkon futott, az egyik az egyéni vagy a családi volt, a másik pedig a közös, melyet főként az egyház gyakorolt. Ez most kibővült azzal, hogy az alkotóházakban, játszóházakban folyik a tevékenység, ami nem baj, de mégis az a legszebb, amikor otthon, a családban készülnek a szülők és a gyermekek egy-egy ünnepre. Anna felidézte a piros tojás hagyományának kialakulását, és azt is megemlítette, hogy a mi szűkebb környezetünkre a berzselés (tojásfestés vöröshagyma héjával) volt jellemző, valamint arról is szólt, miért mondták ilyenkor a régiek, hogy böjti szelek fújnak.

— A locsolkodás ősi hagyománya az, amikor egy vödör tiszta vízzel öntik nyakon a lányokat, asszonyokat. Ez azért van, mert az asszonyok elindultak meglocsolni Krisztus urunk testét a sziklasírban, de mivel a sírt őrző katonák nem engedték meg nekik, hogy bemenjenek, egy vödör vízzel locsolták le. Zsidó szokás szerint viszont illatos vízzel locsolják meg a holttestet, ezért él a másik változat is, mely szerint az asszonyok ilyen vizet vittek a szent sírhoz. Mindkettőt meg kell tartani, mert ezek szép szokások. És meg kell őrizni az ilyen rendezvényeket is, mint ez a felsőhegyi, melyen a kis falvak, közösségek mutatják meg magukat, és bizonyítják a környék erőteljes összetartozását. Nézzünk csak körül, milyen szemet gyönyörködtetőek az étellel megrakott asztalok, mindegyik egy gondosan megkomponált költemény.

Az egybegyűlteket Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere is köszöntötte.

Az ünnepi műsorban a felsőhegyi Cinege óvoda kicsinyei, Bartus Klára és Csetle Judit óvónők közreműködésével, Érezd a szívemet! címmel táncos összeállítást mutattak be. Fajka Flórián Wass Albert Magyar Miatyánk című költeményének részletét és A bolondos asszony című mesét, Gombos Lara pedig Sikó-Barabási Eszter Hal Lali, a lila hal című versének részletét mondta el. Fellépett a felsőhegyi Népdal Barátok Klubja és az egyesület ifjúsági szakosztálya, valamint a törökkanizsai Tiszagyöngye Művelődési Egyesület Tiszavirág néptánccsoportja.      

A Cinege óvoda kicsinyei

Gombos Lara

Fajka Flórián

Szervezők, segítők, csoportvezetők