home 2024. április 19., Emma napja
Online előfizetés
Húsvétváróban
Tóth Lívia
2023.04.08.
LXXVIII. évf. 14. szám
Húsvétváróban

Böjti szelek helyett őszies, hideg eső fogadta a hétvégén azokat a hagyományőrző csoportokat, fellépőket és érdeklődőket, amelyek/akik a felsőhegyi művelődési házban megrendezett II. Húsvétváró Kiállításra igyekeztek. Ezen a délutánon igaznak bizonyult Böjte Csaba atya mondása, mely az ünnepi műsor kezdetén is elhangzott: „Aki nem hisz abban, hogy mennyi jó ember van, az kezdjen el valami jót tenni, és meglátja, milyen sokan odaállnak mellé.”

Mint azt Kaszás Ibolyától, az eseményt életre hívó felsőhegyi Könyvtár Kör civil szervezet vezetőjétől megtudtam, 2019-ben szervezték meg az első, az ideihez hasonló rendezvényt, mely a világjárvány miatt csak most folytatódhatott.

— A környékünkön tevékenykedő hagyományápoló csoportokat kértük fel, segítsenek a szokásainkat feleleveníteni, és hozzanak böjti, valamint olyan ételeket, kalácsokat, süteményeket, amelyek az ünnepi asztalra kerülnek. Sikerült megnyerni az ötletnek Zentagunarasról a Mag Hagyományápolók Egyesületét, Zentáról a Rozetta Kézművestársaságot, Keviből a Móra István Művelődési Egyesületet, a Tornyosi Nyugdíjas-egyesületet, Valkaisorról a Hagyományos Falusi ízek csoportot, az adahatári ügyes kezű asszonyokat, és persze mi sem maradunk ki — sorolta Kaszás Ibolya. — Az ételkiállítás az összejövetel egyik része, a másik a Szakkör program. Második éve vagyunk részesei a Nemzeti Művelődési Intézet Tudásunkkal kézenfogva a közösségekért kezdeményezésének, melyet a nemrégiben hivatalosan is bejegyzett Könyvtár Kör pályázott meg. 2021-ben hat szakkör közül választottuk a hímzést és a gyöngyfűzést, 2022-ben pedig a tizenötre bővült kínálatból a mézeskalácsot és a tojásfestést. A mézeskalácsok készítését karácsonyra befejeztük, a tojásfestést január közepén kezdtük a felsőhegyi fiókkönyvtárban, heti két alkalommal, tizenkét lelkes asszony, akik között voltak fiatalok és idősebbek egyaránt. Az online tananyag alapján a tojásfestés táji jellegzetességeit igyekeztünk elsajátítani, amiben nagy segítségünkre volt Csonti Melinda, a Népművészet Ifjú Mestere. Az ő útmutatásával sikeresen a tananyag végére értünk, az eredményt pedig megcsodálhatták a kiállítás látogatói. Én csak dicsérni tudom a Szakkör programot, hiszen összehozza a generációkat, a jelenlévők a foglalkozások alatt beszélgettek, figyeltek egymásra, és segítettek azoknak, akik lassabban haladtak. Reméljük, hogy az itt megszerzett tudás a családokban is továbböröklődik, mint ahogyan mi is továbbadtuk a tanultakat az iskola diákjainak.


A felsőhegyi Könyvtár Kör — balról a harmadik Kaszás Ibolya

Keszég Anett, a vajdasági Szakkörök koordinátora a magyarkanizsai Felnőttképzők Regionális Hálózata képviseletében elmondta, a programban jelenleg több mint 30 település 105 szakköre vesz részt.  

Dr. Szőke Anna néprajzkutató vázolta, régen a szokáscselekvés két síkon futott, az egyik az egyéni vagy a családi volt, a másik pedig a közös, melyet főként az egyház gyakorolt. Ez most kibővült azzal, hogy az alkotóházakban, játszóházakban folyik a tevékenység, ami nem baj, de mégis az a legszebb, amikor otthon, a családban készülnek a szülők és a gyermekek egy-egy ünnepre. Anna felidézte a piros tojás hagyományának kialakulását, és azt is megemlítette, hogy a mi szűkebb környezetünkre a berzselés (tojásfestés vöröshagyma héjával) volt jellemző, valamint arról is szólt, miért mondták ilyenkor a régiek, hogy böjti szelek fújnak.

— A locsolkodás ősi hagyománya az, amikor egy vödör tiszta vízzel öntik nyakon a lányokat, asszonyokat. Ez azért van, mert az asszonyok elindultak meglocsolni Krisztus urunk testét a sziklasírban, de mivel a sírt őrző katonák nem engedték meg nekik, hogy bemenjenek, egy vödör vízzel locsolták le. Zsidó szokás szerint viszont illatos vízzel locsolják meg a holttestet, ezért él a másik változat is, mely szerint az asszonyok ilyen vizet vittek a szent sírhoz. Mindkettőt meg kell tartani, mert ezek szép szokások. És meg kell őrizni az ilyen rendezvényeket is, mint ez a felsőhegyi, melyen a kis falvak, közösségek mutatják meg magukat, és bizonyítják a környék erőteljes összetartozását. Nézzünk csak körül, milyen szemet gyönyörködtetőek az étellel megrakott asztalok, mindegyik egy gondosan megkomponált költemény.

Az egybegyűlteket Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere is köszöntötte.

Az ünnepi műsorban a felsőhegyi Cinege óvoda kicsinyei, Bartus Klára és Csetle Judit óvónők közreműködésével, Érezd a szívemet! címmel táncos összeállítást mutattak be. Fajka Flórián Wass Albert Magyar Miatyánk című költeményének részletét és A bolondos asszony című mesét, Gombos Lara pedig Sikó-Barabási Eszter Hal Lali, a lila hal című versének részletét mondta el. Fellépett a felsőhegyi Népdal Barátok Klubja és az egyesület ifjúsági szakosztálya, valamint a törökkanizsai Tiszagyöngye Művelődési Egyesület Tiszavirág néptánccsoportja.      


A Cinege óvoda kicsinyei

Gombos Lara

Fajka Flórián

Szervezők, segítők, csoportvezetők

Fényképezte: tóth lívia

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..