Hullámhegyek és hullámvölgyek nélkül — a gyermekszívekig

Hullámhegyek és hullámvölgyek nélkül — a gyermekszívekig

Gryllus Dániel Kossuth-díjas zeneszerző, zenész, a nagy sikerű Kaláka együttes egyik alapító tagja. Április 23-án töltötte be a 65. életévét. A Kaláka az idén 45 éves. E kettős jubileum kapcsán beszélgettünk az elismert művésszel, aki együttesével május 16-án Zentán, a XX. Énekelt Versek Fesztiválján egy nagyszabású koncert keretében ünnepli meg e két jeles dátumot társaival, Bencze Gáborral, Gryllus Vilmossal és Radványi Balázzsal.

* A közelmúltban ünnepelte 65. születésnapját. Számít a kor az ember életében, ha olyan nemes utat jár be, mint ön a Kalákával?

— Természetesen kell hogy számítson, hiszen több a tapasztalat, talán már kevesebb a lendület, de szerencsére az alkotókedv töretlen, és ezt annak is köszönhetjük, hogy kezdettől jó irányt vettünk, ahogy ön mondja: nemes úton járunk.

* Gyermekeknek dalolni, muzsikálni csodás dolog. Ők hálásabb közönség, mint a felnőttek?

— A maga módján mindkettő hálás, ha az ember örömét leli a muzsikában, és ne feledjük, nincs igazán éles határ sem az életkor, sem a versek tekintetében a gyerekek és a felnőttek között. Tudjuk, a XX. században kialakult egy új műfaj, a gyerekvers, de hogy a kicsik melyiket szeretik, melyik van rájuk hatással, nem egyértelmű. Unokáimat figyelve azt tapasztalom, hogy egyáltalán nem aszerint válogatnak a dalok között, hogy az alkotók gondoltak-e rá, milyen generáció hallgatja majd őket. A Születésnapomra vagy A dél keresztje alatt ugyanúgy kedvencük, mint pl. a Nandu. A pelikán vagy a Tengerecki Pál egyébként nem is gyerekversek, mégis gyerekdalnak számítanak, de a felnőtteknek szóló koncerteken is megszólalhatnak.

* Műszaki egyetemet végzett. Mégis honnan ez a „rejtett pedagógusi” képesség, hogy ilyen jól ért a gyermekek nyelvén?

— Nem hiszem, hogy itt bármi ellentmondást kellene keresnünk. A gyerekekhez sokféle módon lehet szólni, én nem használok más nyelvezetet, amikor gyerekeknek játszunk vagy hozzájuk beszélek. Abban sem vagyok biztos, hogy ez pedagógusi képesség (bár nagymamám tanító néni volt), hiszen a pedagógusok szisztematikus munkával, fáradhatatlanul, éveken át nevelik, tanítják az ifjúságot, mi pedig egy egyórás koncerten „csillogunk”, vagy felvételeken leszünk része a gyerekek mindennapi életének. Azért van a kettő között összefüggés, hiszen nagy örömünkre sok pedagógus használja dalainkat a versek megszerettetésére, és mi is sokszor kapcsolódunk oktatási célú programokhoz.

* Amikor Mikó Istvánnal megalapította a Kaláka együttest, mi volt az elsődleges cél: gyermekekhez szólni a zene által, vagy a Kodály-módszert követve kinevelni egy, két vagy akár több vers- és zenekedvelő korosztályt?

— Még húszévesek sem voltunk. Nem volt semmiféle szándékunk azonkívül, hogy szerettük és énekelni akartuk a verseket. Nagy öröm, hogy ez sokaknak segített a lelkük épülésében vagy éppen tudásuk gyarapításában, de ez nem a mi népművelői szándékunknak köszönhető, hanem annak, hogy sikerült ezt a tevékenységet szórakoztató módon végezni, túllépve a „kötelező tananyag” sokszor nehéz elfogadtatásán.

* Több száz költő versét zenésítették meg, emellett saját szerzeményük is nagyon sok van. Mitől függ, hogy melyik szerző melyik művére írnak zenét?

— Valóban már több mint háromszáz szerző verseit énekeltük el. Hogy melyik költeményből lesz dal, azt az is eldöntheti, hogy valamilyen zenei gondolat eszünkbe jut-e róla. A másik út, ha felkérést kapunk valamelyik vers megzenésítésére. Vilmos öcsém sok gyerekdalt írt szövegestül, emellett hangszeres zenét is komponáltunk, a többi közt a Magyar népmesék vagy a Mátyás király rajzfilmsorozathoz.

* A Kaláka az idén ünnepli 45. születésnapját. Melyik az együttes legemlékezetesebb fellépése?

— Nehéz volna nagyjából tízezer közül egyet kiemelni. Az biztos, hogy az első (1969-ben) emlékezetes volt, de a legfelejthetetlenebb koncertünk talán az volt, amikor a 40 éves jubileumunkon a magyar könnyűzenei élet színe-java Kaláka-dalokat játszott, és mi a nézőtéren ültünk meghatódva.

* Május 16-án Zentán, az Énekelt Versek Fesztiválján koncertezik ismét a Kaláka. Szívesen jönnek a Délvidékre?

— Igen! 1973-ban jártunk itt először, és azóta számtalanszor. Mind a húsz fesztiválon jelen voltunk, ezenkívül sok betlehemes koncertet, gyerekműsort, irodalmi estet is adtunk. Itt mindig jó.

* Voltak-e nehéz időszakok az együttes életében? És egyáltalán hogyan lehet ennyi ideig együtt dolgozni? Mi kell ahhoz, hogy egy csapatnak ennyi éven keresztül töretlen maradjon a sikere?

— Természetesen mindig adódhatnak gondok, ilyen-olyan szempontból nehezebb helyzetek, melyek megoldása minden összetartozó közösség — legyen az család, gyülekezet vagy focicsapat — túlélésénél hasonló emberi tényezőktől függ. A Kaláka hosszú sikertörténete talán két dologra vezethető vissza: a már említett „nemes útra” és arra, hogy sosem követtünk divathullámokat sem művészi, sem ideológiai szempontból. Így aztán nem volt sem hullámhegy, sem hullámvölgy.

* A Kaláka hallgatósága, rajongói köre kortalan: 0-tól 99 éves korig mindenki imádja a zenéjét. Van-e az együttes tagjainak kedvenc korcsoportja, melynek egy picivel szívesebben játszanak?

— Nincs. Egykor talán a saját generációnknak játszottunk a legszívesebben, de manapság már ez sem szempont.

* Legújabb koncertjük a „pocakos” koncert, mely a várandós kismamákhoz szól. Fontosnak tartják, hogy a magzat már a pocakon belül is zenei élménnyel gazdagodjon?

— Kodály Zoltán szerint a gyerekek zenei nevelését 9 hónappal a születésük előtt kell elkezdeni, de ezúttal nem a magzatokhoz, inkább a gyermeket váró családok lelkületéhez akartuk igazítani a műsort.

* Milyen terveik vannak? Újabb szerzemények, albumok, fellépések?

— Az őszre egy József Attila-dalokból álló lemez megjelentetését tervezzük, ez lesz a Hangzó Helikon sorozat 26. CD-s verseskötete. Kaláka Fesztivál lesz június 25-e és 28-a között Egerben. Honlapunkon (www.kalaka.hu) mindenről hírt adunk, de aki követni akarja, hogy milyen tervek valósulnak meg, annak azt ajánlom, hogy iratkozzon fel a Kaláka hírlevelére, vagy kövesse a Facebook-oldalunkat. A legközelebbi esemény a zentai XX. Énekelt Versek Fesztiválja, melyen a Kaláka 45 éves születésnapja alkalmából szervezett koncertre kerül majd sor „Szívem zsong a szép szavaktól” címmel. A műsorunk vendége lányom, Gryllus Dorka lesz. Mindenkit szeretettel várunk május 16-án este!

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Interjúnk rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Hullámhegyek és hullámvölgyek nélkül — a gyermekszívekig
Heti Interjúnk
Hullámhegyek és hullámvölgyek nélkül — a gyermekszívekig
Heti Interjúnk
  • Tóth Lívia
  • 2020.08.07.
  • LXXV. évfolyam 32. szám
Facebook

Támogatóink