Az ENSZ Közgyűlése 2011. április 7-ei ülésén április 12-ét az űrhajózás világnapjává nyilvánította. A választott időpont természetesen összefügg Jurij Gagarin űrutazásával. Mint ismeretes, több mint ötven évvel ezelőtt a Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátották a világ első embert szállító űrhajóját, fedélzetén Jurij Gagarin őrnaggyal...
Az űrhajózás napja
Az ENSZ Közgyűlése 2011. április 7-ei ülésén április 12-ét az űrhajózás világnapjává nyilvánította. A választott időpont természetesen összefügg Jurij Gagarin űrutazásával. Mint ismeretes, több mint ötven évvel ezelőtt a Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátották a világ első embert szállító űrhajóját, fedélzetén Jurij Gagarin őrnaggyal. Ez a történelmi esemény az emberiség számára utat nyitott a világűr felfedezéséhez. Ezért az ENSZ a nemzetközi űrhajózási nap megünneplésével minden évben arra törekszik, hogy tudatosítsa az emberekben az űrkorszak kezdetének fontosságát, hiszen az első lépések tették lehetővé az űrtudomány és az űrtechnológia fenntartható fejlődését.
Az űrkorszak kezdete és az Apollo—13 rövid története
1957-ben Eisenhower amerikai elnök bejelentette, hogy kormányának célja egy mesterséges égitest Föld körüli pályára való hangolása. Október 4-én a Szovjetunió fellőtte az űrbe a Szputnyik nevű műholdját, november 3-án pedig egy emlőst, Lajka kutyát. Az Egyesült Államokat megdöbbentette a szovjetek lépése, és válaszképp a Hold meghódítását tűzte ki. Ezzel kezdődött a hidegháború „modern fejezete”, azaz az űrkorszak. 1969. július 20-án először lépett ember a Holdra. Egy év elteltével, 1970. április 11-én az Apollo—13 indult útjára a Kennedy Űrközpontból. Az űrhajó sikeresen hagyta el a Föld légkörét, majd ráállt a Hold pályájára. Április 14-én, a harmadik napon azonban 321 860 kilométerre a Földtől bejelentkezett Jack Swinger, és elmondta azóta klasszikussá vált mondatát: „Houston, van egy kis problémánk!” Az említett gond az volt, hogy hajnalban felrobbant az oxigéntartály, súlyos károkat okozva ezzel az űrhajó többi részében is. Megszűnt az energiaellátás, a parancsnoki kabin pedig víz, fűtés és navigációs eszközök nélkül maradt. A bajt az űrhajósoknak kalandos körülmények között sikerült kiküszöbölniük. Az oxigénellátás helyreállítása után az asztronauták felkészültek a vészvisszatérésre. A gondviselésnek köszönhetően az Apollo—13 sikeresen landolt a Csendes-óceánban.
Mit láthatnak az asztronauták az űrhajó ablakából?
A világ az ablakomon kívül címmel adott ki egy új videót a NASA a nemzetközi űrállomás fedélzetéről készült felvételeket felhasználva. A videó a YouTube-on is elérhető. A felvételek az ISS 29., 30. és 31. expedícióján készültek, 2011 novembere és 2012 júliusa között. A film huszonnyolc részletből áll, a legérdekesebb talán (2 perc 3 másodpercnél) az a pillanat, amikor a Lovejoy üstökös húz el a kamera előtt. A film legutolsó szakaszában pedig Don Pettit amerikai asztronautát láthatjuk, aki a felvételek nagy részét készítette. Íme a káprázatos videó: