Bodrogi Hajnalka, a Népkör MMK ügyvezetője elmondta, az idén több százan adták be munkáikat, és Vajdaság számos településéről érkeztek a gyerekek alkotásai.

– A legnépszerűbb a rajzpályázat volt, ahol egyéni, illetve kollekciódíjasok mellett a zsűri pedagógusokat is díjazott, azokat, akik évről évre a legfelkészültebben állnak hozzá a rajz oktatásához. Egyre érdekesebb alkotások születnek, úgyhogy nagyon fontolgatjuk, hogy jó lenne egy kiadványt is készíteni, mert a beérkező mesék néha túlszárnyalják a felnőtt meseírók műveit. Most már harmadik éve hirdetjük meg az animációs kategóriát a felsős és középiskolás korosztálynak. Nem a legnépszerűbb műfaj, és meg kell mondjam, hogy nem is könnyű. Öt munka érkezett be, és mind díjazva lett, ezzel is szeretnénk motiválni a többi alkotót. Ennek okán meghirdettünk egy animációs nyári tábort, mely, bízunk benne, egy kis felkészítő is lehet a gyerekeknek, és talán többen kedvet kapnak animációk készítéséhez – emelte ki az ügyvezető.

A meseíró pályázat első helyezettje a negyedik osztályos Balog Emma lett, aki Újvidékről érkezett.

– A mesém címe Az ördög és a csősz, és úgy jött létre, hogy magyar nyelvből tanultuk a mesefajtákat, s amikor kiderült, hogy megyek erre a meseíró versenyre, akkor kigondoltam egy hazudós mesét. Jókai Mór, Benedek Elek és Petőfi Sándor meséit szeretem – mondta Emma.

Bodrogi Hajnalka átadja a díjat Balog Emmának (Gálik Ádám fotója)

A meseíró pályázat egyik zsűritagját, Csík Mónika írónőt kérdeztem a beérkezett munkákról.

– Ágoston-Pribilla Valériával zsűriztünk közösen. Abban állapodtunk meg, hogy azokat a meséket részesítjük előnyben, amelyek szépen kidolgozottak, ízesen vannak elmesélve, kerek történetek, és az olvasónak/hallgatónak valóban olyan érzése van, hogy egy mesét hall, annak minden kritériumával együtt. Azokat, amelyekben láttunk valamilyen érdekes csavart, jópofa megoldást, felajánlottuk a Mézeskalács szerkesztőjének, és így hét pályamunka Mézeskalács-különdíjat kaphatott – mondta az írónő, akitől megtudhattuk, minden évben vannak slágertémák, az idén a sárkányok kerültek előtérbe. – Elég sok sárkányos mese született, és megfigyelhetjük ezekben a történetekben, hogy maga a sárkánymotívum, bár népmesei gyökerű, de átalakuláson megy át. Ezek a mai sárkányok már nem olyan gonoszak, mint a mesékben általában. Vannak köztük olyanok, akiket jó útra lehet téríteni, verssel vagy zenével meg lehet szelídíteni, és olyanok is, akik átváltoznak például szép hercegnővé, vagy fordítva, hercegnőkből is válhatnak sárkányok. Nagyon érdekes, hogy felfedezhetők a mesékben a mindennapjainkból vett apró, kis jellegzetességek, vajdasági helységnevek, olyan apróságok, amelyek a helyi gyerekek életéből származnak, de legtöbbjük mégiscsak a népmesékben gyökerezik. Ennek nagyon örülünk, mert mindkettőnknek, Valériának is, és nekem is fontos célunk az, hogy a népmese szeretetét segítsük a gyerekek körében terjedni. Azok a gyerekek, akik nagyon választékosan fogalmaznak, olyan kifejezéseket használnak, amelyek nem a hétköznapi szóhasználat részei, azok nyilvánvalóan könyvekből, filmekből, egyéb helyekről tájékozódnak, és ilyen esetekben mindig pozitív hozadéka lesz az elkészült munkának. Érződik mögötte, hogy a gyerek bátrabban fogalmaz, nagyon aktív a fantáziája. A 60 pályaműből nehéz kiválasztani a 3-4 legjobbat, és mindig vannak olyanok, akikért vérzik a zsűri szíve. Úgy érzem, hogy az idén sikerült egy olyan rangsort felállítani, amely tükrözi a mesék sokféleségét, és az, aki összeolvassa őket, egyfajta kis körképet kaphat abból, milyen módon képzelik el manapság a gyerekek a meséket – fogalmazott Csík Mónika.