Mi az immunrendszer?

Az immunrendszer a szervezet védekezőmechanizmusa, az esetleges fertőzés elleni harcban részt vevő sejtek, szövetek és szervek összessége. Az immunitás jelentése: védettség, mentesség. Az immunrendszer fő feladata, hogy a szervezetben megkülönböztesse a saját és az idegen anyagokat, és felismerve ez utóbbiakat, eltávolítsa, megsemmisítse őket.

Immunitásunk bizonyos mértékben velünk születik, de később is szerzünk jelentős ellenállóképességet, természetes vagy mesterséges úton. A velünk született immunitás magzati korban alakul ki, és nem igényli a kórokozóval való előzetes találkozást, tehát nem is jelent specifikus védettséget a kórokozóval szemben.

A szerzett immunitás később alakul ki annak függvényében, hogy szervezetünk milyen tapasztalatokat gyűjt a külvilággal való találkozáskor. A szerzett védekezőkészséget leginkább az életmódunk befolyásolja. Ezért is fontos, hogy mit fogyasztunk, milyen tevékenységeket végzünk.

Az immunrendszert gyengítik

— Helytelen táplálkozás: túl sok zsíros, édes étel vagy hús fogyasztása.

— Tartós stressz, nem megfelelő vagy kevés mozgás.

— Mindenféle túlzás: túl sok meleg, túl sok hideg, túlzásba vitt mozgás, túl sok szexuális tevékenység stb.

— Sok, esetenként felesleges, ellenőrzés nélküli gyógyszer fogyasztása, különös tekintettel az antibiotikumokra.

— Túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás.

Hogyan erősíthetjük?

1. A hideg, téli napokon a táplálkozásból eredő hiányosságokat vagy káros hatásokat ellensúlyozhatjuk úgy, hogy több tápláló meleg levest, gabonaféléket, pirított magvakat, szárított élelmiszereket, például babféléket eszünk. Az ételt hosszabb ideig, alacsony hőmérsékleten, kevesebb vízben főzzük.

Különösen hatékony télen a fokhagymás-erős paprikás leves, mely köhögésre is rendkívül hasznos „gyógyszer”. Kezdődő nátha esetében vírusölő, antibiotikus és izzasztó hatású, de kiegyensúlyozza a mértéktelen húsevés és a helytelen étrend betegítő hatását is.

Tipp: Fokhagymás-erős paprikás leves

Szezámolajon (vagy olívaolajon) egy kicsit megpároljuk a karikákra szelt vöröshagymát (ha nincs, használhatunk lilahagymát, illetve póréhagymát is), majd megpirítunk benne egy kiskanálnyi gyömbért is. Felöntjük vízzel, és beletesszük az összetört fokhagymát és az erős paprikát (lehet szárított is). Megsózzuk egy picit. Amikor felforrt, hagyjuk, hogy rottyanjon egyet, majd elzárjuk a tüzet, és állni hagyjuk 15 percig.

Önmagában is fogyaszthatjuk, de adhatunk hozzá teljes kiőrlésű lisztből készült pirítóst.

2. A tartós stressz hatását csökkenthetjük, ha kineziológustól kérünk segítséget. Tartsunk önvizsgálatot! Vegyük számba, mit vállaltunk magunkra, és hogy képesek vagyunk-e mindezt teljesíteni. Ha nem, mondjunk le néhány célról, és szép lassan, teherbíró képességünknek megfelelően terheljük magunkat.

Az ember stresszes állapotban mindenféle fertőzésre fogékonyabbá válik, könnyebben megfázik, és a vírusok is hamarabb ágynak döntik.

A tartós stressz mellett további figyelmeztető tünetek:

— figyelem-összpontosítási nehézség

— kimerültség

— álmatlanság vagy rémálmok

— ingerlékenység, idegesség

— étvágytalanság vagy mértéktelen evés

— hasmenés, székrekedés

— fejfájás, migrén

— tartós apátia, depresszió.

3. A tél a hagyományos kínai orvoslás szerint a befelé fordulás, a raktározás ideje. A téllel és önmagunkkal úgy élhetünk harmóniában, ha befogadóvá válunk, egyszersmind egy kissé magunkba fordulunk. Ezt segítheti, ha feldolgozzuk a stressz hatásait, vagy rendszeresen relaxálunk, meditálunk, autoszuggesztiós gyakorlatokat (Coué-módszer) végzünk, önvizsgálatot tartunk, pihenünk.

4. Végezzünk rendszeresen — heti két-három alkalommal, 20-30 perces időtartamban — aerob jellegű mozgást, olyan aktív tevékenységet, amely megmozgatja az izmainkat, és amelytől egy kissé megizzadunk, felgyorsul a szívverésünk. Járjunk el uszodába vagy sétáljunk dinamikusan.