Hírzárlat

Hírzárlat

A múlt hónap legvégén hivatalosan is megszűnt a hetvenkét éves Tanjug szerb állami hírügynökség. Egy ideje már eladásra kínálta az állam, a 760 000 euróra becsült értéke azonban elriasztotta az érdeklődőket.

Hírügynökség fél áron

A múlt hónap legvégén hivatalosan is megszűnt a hetvenkét éves Tanjug szerb állami hírügynökség. Egy ideje már eladásra kínálta az állam, a 760 000 euróra becsült értéke azonban elriasztotta az érdeklődőket. A piaci árat idővel megfelezték, azaz 380 467 euróért próbálták áruba bocsátani a céget. De még fél áron sem kellett a vevőknek.

Mint ismeretes, a szerb parlament a nyár elején fogadta el a médiaprivatizációról szóló törvény módosítását, melynek értelmében az állami kézben lévő sajtóorgánumokat szűkös határidőn belül privatizálni kell. A megszabott periódusban harminchat médiumot vásároltak meg, a Tanjug azonban nem tartozott közéjük. Ezáltal a hírügynökség mintegy kétszáz dolgozója vált állástalanná. Tavaly egyébként éppen a Tanjug újságírója kérdezte Saša Mirković művelődési és tájékoztatási államtitkárt arról, hogy a tervezett médiamagánosítás után tesznek-e intézkedéseket a médiavállalat megszűnése és a munkahelyelvesztések ellen. Az államtitkár már akkor kitérő választ adott, most pedig azt nyilatkozta, hogy a szerbiai piac számára elegendő a Beta és a FoNet magántulajdonban levő hírügynökség. Az államtitkár emellett a piac kegyetlen törvényeire hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint a Tanjugnak elég ideje volt rá, hogy vevőt találjon magának. A kormányon belül azonban szokás szerint nincs teljes egyetértés a hírügynökség sikertelen privatizációs próbálkozását illetően. Furcsa egybeesés, hogy Saša Mirković államtitkár, illetve Ivan Tasovac művelődési és tájékoztatási miniszter távozását a szintén Saša Mirković nevű haladó képviselő követelte a leghangosabban. A képviselő szerint a kormánynak olyan törvényi háttérről kellene gondoskodnia, amellyel a közeljövőben megmenthető vagy átalakítható lenne az immár hivatalosan megszűnt intézmény. „A Tanjug dolgozói az eddigiekben professzionálisan végezték a munkájukat, ellentétben Mirković államtitkárral és Tasovac miniszterrel” — hangoztatta Mirković. Aleksandar Vučić kormányfő szintén bírálta Ivan Tasovacot, és csalódottságának adott hangot. Zoran Babić, a Szerb Haladó Párt frakcióvezetője azonban — ellentétben párttársaival — szükségszerűnek tartotta a hírügynökségről hozott döntést. Mint mondta, a Tanjug megszűnése összhangban van a tájékoztatásról és a médiumokról szóló törvénnyel.

Hiányzó felelősök, nem létező megoldások

A szerb médiában dolgozók jelentős része, illetve a különféle újságírói egyesületek, szakszervezetek természetesen nem értenek egyet azzal, hogy ezentúl csakis magántulajdonban levő hírügynökségek formálják, illetve készítsék a híreket. Branka Đukić, a megszűnt szerb állami hírügynökség igazgatója szerint még lehet némi remény, igaz, ezt főként Vučić ígéreteire alapozva mondta. Mint ismeretes, a kormányfő Tasovac miniszterrel ellentétben nem támogatta az intézmény teljes felszámolását. „Visszatértem Szarajevóból, megnéztem a híreket, de nem hangzottak el sem a tények, sem Tasovac neve. A szemem csupán a főcímeken akadt meg, melyek arról szóltak, hogy Vučić megszüntette a Tanjugot. Írta ezt a sajtó annak ellenére, hogy valójában csak én elleneztem a hírügynökség megszüntetését” — hangoztatta a miniszterelnök. Hozzátéve azt, hogy kell lennie valamilyen megoldásnak.
A konkrét tervről, illetve a hírügynökség átalakításáról azonban természetesen már nem beszélt. A nehéz helyzet ellenére a Tanjug hírügynökség munkatársai egyébként továbbra is dolgoznak és reménykednek. Azt mondják, nem szűnhet meg egy olyan patinás intézmény, amely ennyi erkölcsi támogatást kap külföldről, mint az ő cégük az elmúlt napokban. Az Európai Hírügynökségek Szövetsége, vagyis az EANA élesen bírálta a Tanjug megszüntetését. Az EANA-hoz csatlakozott a francia AFP, a német DPA, az orosz TASZSZ, az olasz ANSA és a spanyol EFE is. „Továbbra is bízunk benne, hogy Szerbia legfontosabb hírügynöksége, Európa nagy múltú intézménye a jövőben folytatni tudja tevékenységét, illetve továbbra is segíti az ország demokratikus fejlődését” — állt az olasz hírügynökség támogató levelében.

Hogy a külföldi ügynökségek reményei megvalósulnak-e, azt egyelőre csak nagyon kevesen tudhatják Szerbiában.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Hírzárlat
  • Sass László
  • 2016.09.19.
  • LXXI. évfolyam 37. szám
Hírzárlat
  • dr. Német László SVD, nagybecskereki püspök
  • 2016.09.12.
  • LXXI. évfolyam 36. szám
Facebook

Támogatóink