Medvekvóták Európától Japánig, elefántvadászati engedélyek Botswanában, a mindennapokat megnehezítő ragadozók, az Ázsiában terjedő illegális állatkereskedelem és az őskor vadászata körüli új tudományos kérdések — összegeztük mindazt, ami jelenleg formálja a vadászat helyzetét itthon és külföldön.
Újabb antropológiai kutatások cáfolják azt az elképzelést, hogy az őskorban kizárólag a férfiak vadásztak. Az indianai Notre Dame Egyetem és a Delaware-i Egyetem kutatói a rendelkezésre álló régészeti leleteket és élettani adatokat elemezve arra jutottak, hogy a nők fizikailag ugyanúgy alkalmasak voltak nagyvadak elejtésére, és nincs meggyőző bizonyíték a szigorúan nemek szerint elválasztott munkamegosztásra. Egy 2020-beli tanulmány egy 9000 éves női vadász sírját írta le az Andokból, és a hozzá kapcsolódó metaelemzés szerint az amerikai kontinens korai nagyvadvadászai között jelentős arányban voltak nők is. A vita ugyan folytatódik, de ma már egyre több jel mutat arra, hogy az őskorban a nők is aktívan részt vettek a vadászatban.
Romániában a parlament legutóbb elfogadott törvénymódosítása 2024—2025-re összesen 426 barna medve kilövését engedélyezte, továbbá évente 55 sürgősségi beavatkozást ír elő olyan esetekre, amikor az állatok lakott területre tévednek, és veszélyeztetik az embereket. A hegyvidéki településeken a medvék gyakori megjelenése valóban megnehezítette a biztonságos mindennapokat. Svédországban is hasonló intézkedések történtek: 2025-ben 465 medve kilövésére adtak engedélyt az éves vadászati kvóta keretében. Olaszországban az elmúlt években volt példa medvehúsos fogás éttermi kínálatára, Szlovákiában pedig 2025-ben engedélyezték, hogy a kilőtt barna medvék húsát közfogyasztásra értékesítsék, így az éttermekben is megjelenhet.
Afrikai hír, hogy Botswanában feloldották az elefántvadászat 2014-ben bevezetett tilalmát, és az ország ismét kiad vadászati engedélyeket. A legutóbbi szezonra 400 elefánt kilövésére adtak ki engedélyt, ami a kormány szerint az ember–elefánt konfliktusok kezelése és a bevételi lehetőségek miatt indokolt. Az afrikai elefántok állománya világszerte mintegy 415 000 egyedet számlál. Közülük a legtöbb Botswanában él, a legfrissebb felmérések 130—132 000 elefántra becsülik az ország populációját, mely így Afrika legnagyobb élő elefántállományának ad otthont. A kvóta azonban parázs vitákat szül. A természetvédők szerint túl magas, míg a döntéshozók fenntarthatónak tartják az állomány szabályozását.
Szerbiai érdekesség, hogy a Szerb Vadászszövetség adatai szerint mintegy 80 000 tagot tömörít 250 bejegyzett vadásztársaság által. Az intézmény 125 éve működik, és hozzávetőleg 8 millió hektárnyi vadászterületet kezel.
Az olasz Beretta a világ legrégebbi, ma is működő fegyvergyára, melynek története egy 1525. október 3-án kelt dokumentummal kezdődött. A vállalat azóta folyamatosan családi kézben maradt, ma már a 15. generáció irányítja. A Beretta Holding nemcsak Olaszországban, hanem több más államban is jelen van: az Egyesült Államokban gyártóüzeme működik, másutt pedig leányvállalati érdekeltségei vannak. A cég nagy hangsúlyt helyez a szakmai utánpótlásra is: a fegyverkovácsok, famunkások és gravírozók képzése hagyományosan saját műhelyeikben folyik, ahol a mesterség tudása generációról generációra öröklődik.
Futótűzként terjedt el az európai sajtóban, hogy az Európai Bizottság javaslatot tett a farkasok védettségének csökkentésére. A terv szerint a jelenlegi szigorúan védett státuszból a faj a védett kategóriába kerülne az uniós jogban, ami bizonyos feltételek esetén lehetővé tenné az állomány szabályozását. A javaslat hátterében az áll, hogy számos tagállamban egyre több gondot okoznak a farkasok: az állattartó gazdák és pásztorok súlyos károkat szenvednek. A kezdeményezésről azonban még nem született végleges uniós döntés.
Az USA-ban, Florida Everglades mocsaraiban ismét intenzív programot indítottak a szalagos tigrispiton gyérítésére, mivel a betelepült faj nagyon veszélyes szinte minden őshonos emlős- és madárfajra. A hatóságok korábban is alkalmaztak hivatásos kígyóvadászokat, akik napidíjat és teljesítményalapú bónuszt kaptak a befogott nagyobb példányok után. A pitonoknak a terepen valójában nincs is természetes ellenségük, a klíma pedig rendkívül kedvező számukra, ezért gyorsan szaporodnak, jelentős károkat okozva az élővilágban. A gyérítési program célja, hogy fékezze terjedésüket, és esélyt adjon az őshonos fajoknak a fennmaradásra.
Egyes információk szerint Norvégiában időről időre meghatároznak úgynevezett hiúzkvótát, mely az aktuális évben kilőhető egyedek számát szabályozza. A beszámolók alapján a kvóta állítólag ivar szerint is korlátozást tartalmaz, de a megadott számok — például a nőstényekre és a hímekre külön meghatározott értékek — hivatalos forrásokból nem erősíthetők meg. A hiúzállomány kezelése így továbbra is főként regionális döntéseken és eseti vadgazdálkodási engedélyeken alapul.
Japán különböző régióiban olykor előfordulnak ember-medve konfliktusok. Például medvék ereszkednek le falvakba, mezőgazdasági területekre, vagy kerülnek közel lakott településekhez, ezért bizonyos helyeken engedélyeztek kilövéseket vagy medveeltávolításokat.
Indiában továbbra is jelen van a tigrisek bőrére, csontjaira és más testrészeire épülő illegális kereskedelem. A hatóságok rendszeresen foglalnak le ilyen szállítmányokat, melyeket a feketepiacon próbálnak értékesíteni. A keresletet főként néhány ázsiai ország hagyományos gyógyászata tartja fenn, bár e termékek hatása tudományosan nem igazolt. Az illegális kereskedelem útvonalai változók, és időnként Mianmar is tranzitországként bukkan fel. A jelenség továbbra is nagy kockázatot rejt a veszélyeztetett tigrisállományra nézve.
Laoszban továbbra is súlyos gond az illegális vadkereskedelem, melyben az online tér is szerepet kap. Előfordul, hogy külföldről érkező megrendelésre helyi vadászok vadállatokat, köztük madarakat és kisebb emlősöket, majmokat ejtenek el, majd a szállítmányokat feketepiaci csatornákon próbálják továbbítani.
Egyes információk szerint több európai országban ismét engedélyezték a vadgerle vadászatát, és a források három államra — Franciaországra, Spanyolországra és Olaszországra — vonatkozóan mintegy 132 000 egyed kilövéséről beszélnek. A vadgerle az EU-ban korábban védett státuszban volt, így a vadászati lehetőség újbóli megnyitása a hírek szerint sok vadász számára kedvező fejlemény.
Jött egy érdekes hír Szibériából: Jakutföldön a jégen gyalogolva vadásszák a pézsmapockokat, ez így igazából nem is érdekes, de az a helyzet, hogy –55 fokos hidegben már kihívásnak számít. A vadászatuk rövidebb ideig tart, mint a felkészülés magához a vadászathoz, de egy biztos, hogy ez a leghidegebb körülmények közt lefolytatott vadászkaland.
Az európai bölény visszatelepítési programjai a XX. század végén és a XXI. század elején többször is sikerrel jártak, vadasparkokból származó állatokat engedtek szabadon, így a faj ma több európai országban újra jelen van. Bár nem könnyű pontos számot mondani, a visszatelepített állományok jelentős része ma is él, a program sikeresként értékelhető. Egyes vélemények szerint a vadász- és természetjáró turizmus hozzájárulhat ezeknek a populációknak a fenntarthatóságához, és gazdasági hasznot generálhat, de megbízható, nyilvános adat arról, hogy ez a bevétel elérné a több 100 millió vagy milliárd eurós nagyságrendet, nem áll rendelkezésre.
