Héják és turulmadarak

Héják és turulmadarak

Valamilyen „különleges” oknál fogva az Egyesült Államok figyelme egyre inkább Magyarország felé irányul. Noha régebben az ország polgárainak fogalma sem volt róla, hogy ki az Egyesült Államok budapesti vagy Magyarország New York-i, illetve washingtoni nagykövete, manapság már egy egyszerű amerikai ügyvivő vagy tanácsos is közszereplővé válhat.

Célkeresztben Magyarország

Valamilyen „különleges” oknál fogva az Egyesült Államok figyelme egyre inkább Magyarország felé irányul. Noha régebben az ország polgárainak fogalma sem volt róla, hogy ki az Egyesült Államok budapesti vagy Magyarország New York-i, illetve washingtoni nagykövete, manapság már egy egyszerű amerikai ügyvivő vagy tanácsos is közszereplővé válhat.

A baloldali ellenzék jóvoltából ugyanis André Goodfriend amerikai ügyvivő televíziós szereplései lassan meghaladják a szappanoperák epizódjainak számát. Mint ismeretes, Goodfriend egy bizonyos korrupcióslista-botrány után vált hírhedté. Az amerikai lista valójában az adócsalók országának állította be Magyarországot. Emellett az amerikaiak hatástalannak tartják a magyar adóhatóságot, mondván: az elnök képtelen ellenőrzése alatt tartani a gazdasági rendszert.

Más kérdés, hogy szinte az összes kelet-európai országban, továbbá Olaszországban és Görögországban is nagyobb az adóelkerülési arány, mint Magyarországon. Ezek az országok azonban valamiért mégsem kerülnek az Egyesült Államok célkeresztjébe. Egyértelmű, hogy Magyarország Orbán Viktor miniszterelnök külön utas külpolitikája miatt, illetve a bankok és a multinacionális vállalatok megadóztatása után került büntetőpadra. Az Egyesült Államok különös diplomáciai hadviselése egyébként körülbelül azóta tart, amióta az Európai Unió valójában egy bankunióvá alakult. Néhány évvel ezelőtt ugyanis Brüsszel rendkívül fontos döntések színhelye volt. Az unió illetékesei olyan pénzügyi szerződéseket ratifikáltak, amelyek lehetővé teszik egy érinthetetlen, átláthatatlan és ellenőrizhetetlen pénzügyi intézet, egy úgynevezett szuperbank létrejöttét.

A háttérhatalom európai pilléreként működő bankunió azzal a céllal jött létre, hogy teljes mértékben megfossza a kormányokat, illetve az államokat a bankrendszer felügyeletétől. Az európai bankfelügyelet törvényi szabályozás alapján nem ellenőrizhető, ezáltal az uniós tagországok adószabályozása immár a legkisebb mértékben sem kormányzati privilégium. Amely kormányok azonban ezt nem így gondolták, vagy nem így gondolják a jövőben, azok hasonló támadásokkal számolhatnak, mint a magyar kormány.

Új ellenségkép

A fentiekben röviden ecsetelt politikai, illetve gazdasági támadásokat, destabilizációs módszereket az Egyesült Államok és az európai bankképviselet már régóta alkalmazza különféle dél-amerikai országokban. Argentína, Ecuador vagy Brazília például sokat tudna mesélni a tapasztalatairól. Magyarország egyébként kiváló „táptalaj” a külföldről irányított államcsínykísérletekhez. Mindez főként a több mint fél évszázados kizárólagos materialista szemlélet miatt van így. A szovjet birodalom felbomlásával a kommunizmust Magyarországon a pusztán kamatokra épülő kapitalizmus váltotta fel. Ennek a pénzügyi-politikai rendszernek a klasszikus államberendezkedés nem felel meg, mivel nem teszi teljes mértékben lehetővé a világ tőkebirtokosai számára a politikai teljhatalmat. A klasszikus nemzetállami politikai rendszer képviselői, legyenek azok kormányok, pártok, politikusok vagy különféle intézmények, az új pénzügyi világhatalmi rendszer örök ellenségévé válnak.

A magyar miniszterelnök jelenleg az úgynevezett ellenségek közé tartozik. Orbán Viktor konkrét bűnéről érdemes elolvasni William Engdahl stratégiai kockázatkutató, geopolitikai szakértő mondatait. A Magyarország Orbán Viktora Washington új ellenségképe című elemzésében arról ír, hogy a magyar miniszterelnök bűne pusztán annyi, hogy nem hajlandó a gyakran romboló jellegű brüsszeli EU-diktátumoknak behódolni, megkísérli önmaga meghatározni, mit jelent a magyar nemzeti identitás. De a legfőbb bűne, hogy mélyebb kapcsolatokat próbál ápolni Oroszországgal, és Washingtonnal is dacolva megállapodást írt alá a Gazprommal, mely Magyarországon keresztül az Európai Unióba hozta volna el az orosz Déli Áramlat gázvezetéket.

Végezetül érdemes néhány szót ejteni a pénzügyi világhatalom egyik fő letéteményesének egykori kijelentéséről: „Adjátok kezembe a nemzet pénzkibocsátását, és nem érdekel, ki hozza a törvényeit...” Ma ez a szállóigévé vált mondás annyiban változott, illetve vált még elkeserítőbbé, hogy most már nemcsak a pénzkibocsátást, hanem a szuverén államok törvénykezésének teljes mértékű felügyeletét is követelik. Úgy tűnik, hogy a héják által uralt világban jelenleg nem sok jóra számíthatnak a magányos turulmadarak. De ez a felállás akár gyökeresen is megváltozhat a jövőben.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Héják és turulmadarak
  • Sass László
  • 2016.09.19.
  • LXXI. évfolyam 37. szám
Héják és turulmadarak
  • dr. Német László SVD, nagybecskereki püspök
  • 2016.09.12.
  • LXXI. évfolyam 36. szám
Facebook

Támogatóink