Hatékony magyar parlamentet a Vajdaságban

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Hatékony magyar parlamentet a Vajdaságban

A nemzeti tanácsokról készülő törvény témájára szervezett tanácskozást a VMSZ Szabadkán - Az összejövetelen a vajdasági magyar közélet képviselői nézetkülönbségek nélkül támogatták azt a zárónyilatkozatot, amely a közösség elvárásait fogalmazza meg a szerbiai kormányzat, valamint törvényalkotás és t...

A nemzeti tanácsokról készülő törvény témájára szervezett tanácskozást a VMSZ Szabadkán - Az összejövetelen a vajdasági magyar közélet képviselői nézetkülönbségek nélkül támogatták azt a zárónyilatkozatot, amely a közösség elvárásait fogalmazza meg a szerbiai kormányzat, valamint törvényalkotás és törvényhozás iránt
A vajdasági magyarság már hosszabb ideje hiába várakozik arra, hogy a törvényhozás pótolja azt az alkotmányos mulasztást, amelybe azáltal sodródott, hogy nem alkotta meg törvényes határidőben a nemzeti tanácsokról szóló törvényt. Azt a törvényt, amelynek megnyugtató módon kell rendeznie az országos kisebbségi önkormányzatok megválasztását, hatásköreit és finanszírozását. A tavasszal lezajlott parlamenti választásokat követően most végre alkalom adódik arra, hogy a kormány, az illetékes tárca révé, befejezze a törvénytervezet előkészítését. A vajdasági magyarság abban érdekelt, hogy a tervezetbe a közösség által korábban is megfogalmazott politikai igényeket kielégítő megoldások kerüljenek. Ennek érdekében a vajdasági magyar közélet képviselőit október 3-ára Szabadkán tanácskozásra hívta össze a Vajdasági Magyar Szövetség. A közösség életét meghatározó kérdésekben - ezúttal a nemzeti tanácsokról szóló, készülőben levő törvényről - ugyanis csakis a magyar nemzeti közösséget képviselők egészének a bevonásával lehet közös álláspontot kialakítani. Az álláspontok kialakításából nem maradhatnak ki a vajdasági magyarság civil, kulturális és ifjúsági szervezetei, a történelmi egyházak, a pártok képviselői. Csakis az ő bevonásukkal, egy széleskörű párbeszéddel lehet ezt megtenni. Tekintettel arra, hogy a vajdasági magyar politikai pártok az idei évben egyeztették, majd közösen elfogadták ezzel kapcsolatos meglátásaikat, álláspontjaikat, a tanácskozás kiindulópontja az a dokumentum volt, amelyet a VMSZ, a VMDP és a VMDK által létrehozott Magyar Koalíció autonómiakoncepciójaként ismerünk. Ezek az álláspontok kerültek be abba a zárónyilatkozat-tervezetbe, amelyet a múlt pénteki tanácskozás részvevői írásban kaptak meg. A tervezet szövegét a tanácskozáson Pásztor István, a VMSZ elnöke pedig fel is olvasta. A közös nyilatkozat szövegének a felolvasása előtt a tanácskozás elnöklője annak a meggyőződésnek adott hangot, hogy a nemzeti tanáccsal kapcsolatos kérdéskörökben a vajdasági magyar politikumban ,,nincsenek jelentős különbségek, s ez fog ma bebizonyosodni''. Pásztor István szerint ,,nem lehet olyan egyéni és pártambíció, amely fontosabb volna most, mint a Magyar Nemzeti Tanács kérdése, s megismételte: ,,Biztos vagyok abban: ma bebizonyosodik, hogy a fontos kérdéskörökkel kapcsolatban nincsenek jelentős nézetkülönbségek közöttünk''. Valóban így történt. A vajdasági magyar közélet képviselői ezen az összejövetelen nézetkülönbségek nélkül támogatták és elfogadták a nemzeti tanácsokkal kapcsolatos zárónyilatkozat tervezetét. Nagy Ferenc, a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulátusának főkonzulja pedig a tanácskozás végén megelégedéssel nyugtázhatta, hogy megfigyelőként egy olyan összejövetelen vehetett részt, amely azt bizonyítja, hogy ebben a vajdasági magyarság jövője szempontjából mérföldkőnek számító kérdésben konszenzus van.
Igaz, nem így indult a dolog. Az első felszólaló, az újvidéki Papp Ferenc politikai habverésnek nevezte a tanácskozást, s azzal vádolta az MNT-t (melynek két évvel ezelőtt lejárt a mandátuma), hogy illegálisan osztogat pénzt. Ezt az egyetlen disszonáns hangot (s néhány személyes sérelem fölemlegetését) leszámítva minden felszólaló támogatta a zárónyilatkozatot. A Papp Ferenc után felszólaló Ágoston András, a VMDP elnöke azt mondta: ,,2008 áprilisában a vajdasági magyar pártok meghozták a közös autonómiakoncepciót, s ezzel egy korszakot zártunk le a Kárpát-medencei magyarok történelmében. Hiszem, hogy az elkövetkező hetekben, az elkövetkező 2-3 hónapban dől el, hogy mi lesz velünk vajdasági magyarokkal az elkövetkező 20 évben. Ha most nem tudunk közösen fellépni abban a kérdésben, amelyben közös az álláspontunk, akkor annak az unokáink ihatják majd meg a levét'' - mondta a pártelnök, és kijelentette: javasolni fogja, hogy a VMDP kongresszusa támogassa a zárónyilatkozat szövegét. Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke szerint a politikai irigységet és féltékenységet félretéve itt a lényegről, a vajdasági magyarság jövőképéről kell beszélni. Azt megfogalmazni: mit kell tennünk annak érdekében, hogy közösségünknek egy működőképes és hatékony magyar parlamentje legyen a Vajdaságban. Rácz Szabó László, az MPSZ elnöke is támogatta az elfogadásra beterjesztett zárónyilatkozatot, mondván, az valójában nem három, hanem négy párt dokumentuma. Matuska Márton, Dudás Károly, Csorba Béla, László Gyula, Pásztor Bálint, Varga László, Siflis Zoltán, Bordás Győző, Böröc József, s természetesen az MNT elnöke, Józsa László is annak a véleményének adott hangot, hogy mielőbb meg kell hozni a közösség jövője szempontjából fontos, a nemzeti tanácsokról szóló törvényt. Abban is egyetértettek, hogy az MNT munkájáról szóló jelentésről, a tapasztalatokról és tanulságokról egy következő alkalommal, egy hasonló tanácskozás keretében kell tárgyalni. Az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács, majd a Magyar Nemzeti Tanács megalakulása a Vajdaságban ugyanis olyan mérföldkő volt a Kárpát-medencei magyarság történelmében, amilyenről a felvidéki, az erdélyi vagy a kárpátaljai magyarság ma még csak álmodhat: a Vajdaságban magyar parlament működik olyan hatáskörökkel, és működtet olyan intézményeket, amelyekről a kárpátaljai, a felvidéki és az erdélyi magyar közösség csak álmodhat...
A zárónyilatkozat szerint ,,A vajdasági magyar közvélemény elvárja a Szerb Köztársaság kormányától és képviselőházától, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény tartalmazza a következő, a közösség szempontjából fontos elemeket: A törvény tegye lehetővé, hogy a Magyar Nemzeti Tanács tagjainak megválasztása általános, többpárti, egyenlő, közvetlen és titkos szavazás útján történjen, listás - részarányos - választási rendszerben, külön választási küszöb nélkül. A szavazáson választóként, illetve jelöltként azok a vajdasági magyarok vehessenek részt, akik rendelkeznek általános választói joggal és akik szerepelnek a vajdasági magyar nemzeti közösség választói névjegyzékében. A jelöltlisták állításának joga a magyar közösséget képviselő politikai pártokat és a vajdasági magyar nemzeti közösség választói névjegyzékén szereplő személyekből álló polgári csoportokat illesse meg'... a Magyar Nemzeti Tanács pedig ,,az állam, a tartomány, valamint a helyi önkormányzatok döntése alapján átruházott hatáskörökben közhatalmi feladatokat lásson el', annak működését pedig ,,az állam a mindenkori köztársasági és tartományi költségvetés törvényben rögzített százalékarányában meghatározott eszközök útján biztosítsa'.
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Hatékony magyar parlamentet a Vajdaságban
Szabadkai Napló
Hatékony magyar parlamentet a Vajdaságban
Média
Facebook

Támogatóink