Korsós Tamás bemutatja a biometrikus azonosítók levételéhez alkalmas berendezést - Szabó Azttila felvétele

A magyar Országgyűlés 2010. május 26-án fogadta el az egyszerűsített honosításról szóló és a visszahonosítást szabályozó törvénymódosítást. A jogszabályt fél éve, január elsejétől alkalmazzák. Korsós Tamás szabadkai főkonzul szerint ez alatt a fél év alatt a teljes magyar közigazgatás, beleértve Magyarország szabadkai főkonzulátusát is, jól teljesített. Tavaly november óta rengeteg időpontfoglalás érkezett a főkonzulátusra, ezért a sorban állás elkerülése végett kijelölt időpontot kaptak az ügyfelek, a CMH-irodák pedig segítenek az okmányok beszerzésében. November végéig vannak az időpontok lefoglalva, de újabb időpontokat is előjegyeztek, például ha valaki most telefonál, akkor az sem elképzelhetetlen, hogy július elejére, vagyis egy hónapon belül kap időpontot.
- Azt tapasztaljuk, hogy többen Magyarországon nyújtják át állampolgársági kérelmüket, a főkonzulátuson azonban nem mondják le a már előjegyzett időpontot. Magyarán nálunk egyeztetnek időpontot, majd később meggondolják magukat, és valahol Magyarországon adják be a kérelmet, bennünket pedig nem értesítenek. Ez csupán azért okoz kellemetlenséget, mert így nem adhatjuk másnak az ő időpontjukat - avat be a részletekbe Korsós Tamás főkonzul. Szerinte a kérelmezők aránylag jól felkészülten érkeznek, és ebben a CMH-irodák is segítenek. Mint mondja, többen az ügyintézés menete iránt érdeklődnek.
- Tartjuk a három hónapos határidőt, de ha hiánypótlásra kerül sor vagy kiegészítő ellenőrzésekre, akkor három hónapnál hosszabb időre is szükség lehet. Most már rutinná vált az eskütételek folyamata is. A konzulátus értesíti az ügyfelet, időpontot egyeztetünk, az eskütételt követően pedig megtörténik a hazai anyakönyvezés, az értesítéseket pedig körülbelül egy hónapon belül kapják meg az ügyfelek - mondja Korsós.
Zajlik a tesztelésük az útlevélkiadáshoz szükséges berendezéseknek. Egy hónapon belül egészen biztos, hogy üzembe kerülnek ezek a készülékek. Az eskü- vagy fogadalomtétel után szerencsés, ha az ember megvárja az anyakönyvezést. Az állampolgársági nyilvántartásba kerülés után - miután az illető megkapja a hatósági igazolványt, az úgynevezett személyazonosítót - már magyar állampolgárként van joga útlevelet igényelni.
- Az útlevél igényléséhez szükség van egy személyi igazolványra vagy (régi) útlevélre - nem feltétlenül magyarra -, a honosítási okiratra és a hatósági igazolványra. Úgy hiszem, egy hónapon belül készülnek majd el a magyar útlevelek, ezek biometrikus azonosítókkal ellátott úti okmányok lesznek, amelyek tartalmazzák az ujjlenyomatmintát, az elektronikusan rögzített arcképmást és elektronikus aláírást - emelte ki a főkonzul.
Az útlevél érvényessége a hatodik életévét be nem töltő gyermekek esetében 3 év, a várható költsége pedig 29 euró. A 6-tól 18 év közötti fiatalok részére az útlevél 5 éves érvényességgel szintén 29 euróba kerül, a 18 és 70 év közötti polgárok számára pedig az ötéves érvényességű okmány ÁRA 47, a 10 éves érvényességűé pedig 71 euró. A 70 év feletti polgárok 10 éves érvényességgel 29 eurós kedvezményes áron igényelhetnek majd magyar útlevelet.
A főkonzul elmondja, hogy azoknak a vajdasági magyaroknak, akik kettős állampolgárságot kérnek, nincs okuk az aggodalomra.
- Az alapelv az, hogy senkit se érhessen jogsérelem azért, hogy kérelmezi a magyar állampolgárságot az egyszerűsített honosítás keretében. Tehát például - a híresztelésekkel ellentétben - a magyar igazolványhoz kapcsolódó kedvezmények nem csorbulnak. Aki magyar állampolgárrá válik, az ezeket a kedvezményeket nem veszíti el.
A másik, amire felhívnám a figyelmet: Szerbiában semmiféle félelemre, aggodalomra nincs oka a vajdasági, a szerbiai magyar közösségnek. Abból, hogy valaki igényli a magyar állampolgárságot, semmilyen hátránya nem származik - hangsúlyozta Korsós.