Ausztráliát és a nemzetközi közvéleményt is megrázta az a fegyveres támadás, amely Sydney-ben, a Bondi Beach közelében történt, egy hanukai rendezvény helyszínének közvetlen közelében. A hatóságok tájékoztatása szerint két elkövető — apa és fia — hajtotta végre az akciót, mely során 6 perc alatt összesen 103 lövést adtak le, mielőtt ártalmatlanították őket. A támadás idején mintegy ezren tartózkodtak a tengerpart melletti parkban, ahol zsidó vallási ünnephez kapcsolódó eseményt rendeztek. A lövöldözés hozzávetőleg 10 percig tartott. Az elkövetők puskát és sörétes fegyvert használtak, és a beszámolók szerint válogatás nélkül tüzeltek a menekülő emberekre. A támadás következtében 15 ember életét vesztette, köztük egy tízéves kislány is, továbbá 43 ember megsérült. Az áldozatok között több magyar származású személy is volt: a magyarországi sajtó értesülései szerint az elhunytak között van Pogány Marika holokauszt-túlélő, valamint a hetvennyolc éves Weitzen Tibor. Az áldozatok között volt Alexander Kleytman is, aki feleségével együtt élte túl a II. világháború idején a holokausztot. A támadás terrorcselekmény volt, egyértelműen antiszemita indíttatással. Az akció időzítése, a célpont kiválasztása, valamint az Iszlám Államnak tett hűségeskü egyértelműsíti a vallási gyűlölet által motivált támadás jellegét. Az ausztrál kormány nemzetbiztonsági vizsgálatot rendelt el, és átfogó elemzés indult annak feltárására, miként radikalizálódhattak az elkövetők.

Fotó: Beta/Mark Baker

Az EU megkerüli a vétót az orosz vagyon ügyében

Az Európai Unió olyan jogi megoldást készít elő, amely lehetővé teszi az orosz állami vagyon tartós befagyasztását, még akkor is, ha Magyarország és Szlovákia nem járul hozzá az intézkedéshez. A brüsszeli tervek szerint az eddig szankciós döntésekhez kötött lépést egy jogi-pénzügyi konstrukcióval váltanák ki, mely nem igényel egyhangú tagállami jóváhagyást. A cél az, hogy az orosz jegybanki és állami eszközök hosszú távon az EU ellenőrzése alatt maradjanak, miközben Brüsszel elkerüli a vétójog alkalmazásából fakadó politikai patthelyzetet. A lépés újabb vitát nyit az uniós döntéshozatal jövőjéről, a tagállami szuverenitásról és a vétójog szerepéről. Magyarország és Szlovákia korábban többször jelezte: elutasítja az olyan megoldásokat, amelyek sértik az uniós alapszerződések szellemét és a nemzeti érdekérvényesítés jogát. A mostani brüsszeli kezdeményezés ezért nemcsak geopolitikai, hanem intézményi jelentőségű konfliktust is jelez az Európai Unión belül.

Magyarország perre megy

Az MTI tudósítása szerint Tuzson Bence igazságügyi miniszter bejelentette, hogy Magyarország keresetet nyújtott be az EU törvényszékén az Európai Bíróság ellen, a migrációs ügyben született döntésekkel összefüggésben. A közlés felidézi, hogy a tranzitzónákhoz kapcsolódó eljárások nyomán 200 millió eurós átalányösszeg és napi 1 millió eurós bírság terheli Magyarországot, mely pénzt a híradás szerint az uniós kifizetésekből vonják le. A per célja annak kimondatása, hogy az uniós intézmények nem írhatják felül a nemzeti alkotmányos rendet. Az ügy precedensértékű lehet az EU jövőbeli működésére nézve.