Háború a felhők között

Háború a felhők között

Az orosz—ukrán határ közelében lelőtt maláj repülőgép tragédiája csaknem háromszáz ártatlan ember halálával végződött. Az esetet — érthető módon —világszerte közfelháborodás követte. A felelősöket azonban továbbra sem egyszerű megnevezni. Oroszország, Ukrajna és az oroszbarát szakadárok egymásra mutogatnak. Mindegyik fél a lehető legnagyobb rosszindulattal beszél a másikról.

Légitámadás felelősök nélkül

Az orosz—ukrán határ közelében lelőtt maláj repülőgép tragédiája csaknem háromszáz ártatlan ember halálával végződött. Az esetet — érthető módon —világszerte közfelháborodás követte. A felelősöket azonban továbbra sem egyszerű megnevezni. Oroszország, Ukrajna és az oroszbarát szakadárok egymásra mutogatnak. Mindegyik fél a lehető legnagyobb rosszindulattal beszél a másikról. Mindenki szeretné a másik számlájára írni a bűncselekményt. Érdemes azonban egyenként megvizsgálni, főként a két fél, azaz Oroszország és Ukrajna szerepét a légi katasztrófában. Nyugati vélemények szerint csupán Vlagyimir Putyin legelhivatottabb követői hiszik el, hogy Moszkva nincs érintve az ügyben. David Cameron brit miniszterelnök is szinte kizárólag Oroszország és az oroszbarát szakadárok felelősségét emlegeti. A brit kormányfő emellett súlyosan bírálja az Európai Unió többi tagországát, amiért lassan cselekszik Moszkvával szemben. „Túl sok európai ország túl hosszú ideig vonakodott szembenézni annak jelentőségével, ami Kelet-Ukrajnában folyik. Ideje, hogy számítson a hatalmunk, a befolyásunk és az erőforrásaink. Gazdaságunk erős és egészséges. Néha mégis úgy viselkedünk, mintha nekünk nagyobb szükségünk volna Oroszországra, mint Oroszországnak ránk” — hangoztatta Cameron. Ukrajna természetesen szintén Oroszországot okolja, és kitart eddigi álláspontja mellett, mely szerint az ukrán kormánynak bizonyítékai vannak arra, hogy a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták Oroszországtól kapták azt a BUK-M1-es rakétarendszert, amellyel lelőtték a malajziai utasszállító repülőgépet. Az orosz védelmi tárca viszont éppen ellentétesen vélekedik a katasztrófáról. Az oroszok műholdfelvételekkel bizonyítják, hogy az ukrán hadsereg BUK légvédelmi rakétarendszereket mozgatott a délkelet-ukrajnai felkelők állásainak körzetében a katasztrófa napján és az azt megelőző napon. Szóval mindenki különféle bizonyítékokat birtokol a másik bűnösségéről, de hivatalosan egyik fél sem felelős. Mindennek ellenére egy azonban bizonyos: Oroszország továbbra is jelentős csapatokat csoportosít Ukrajna határaihoz, Ukrajna pedig továbbra is toborozza és mozgósítja az ötven évnél fiatalabb férfiakat. Mindez pedig arra utal, hogy az orosz—ukrán konfliktus az elkövetkező időszakban tovább fog eszkalálódni.

Összeesküvés-elméletek futószalagon

Természetesen, ahogyan az súlyos balesetek, illetve katasztrófák után lenni szokott, megjelentek a különféle összeesküvés-elméletek is. Az emberek egy része furcsábbnál furcsább történetekkel és mesékkel egészítette ki a maláj utasszállító tragikus esetét. Sokaknak csak a saját fantáziájuk szabott határt a meghökkentő elméletek gyártásában. Az egyik legbizarrabb eszmefuttatás szerint az amerikai titkosszolgálat aljas módon tervelte ki az egész ügyet azért, hogy Oroszországot befeketítse, és háborút robbantson ki. Egy orosz újságírónő ugyanis azt állítja, hogy a lelőtt repülőgép nem volt más, mint amelyik a tavasszal a Csendes-óceán fölött eltűnt. A különös fantáziával megáldott újságírónő szerint az történt, hogy a márciusban elveszettnek nyilvánított utasszállító az amerikai Diego Garcia katonai bázison várta küldetése második felét, ahonnan később Hollandiába szállították át. Ott holttestekkel töltötték meg, majd a kijelölt időpontban felszállt. A pilótát illetően az elmélet bizonytalan. Vagy robotok vezették a repülőt, vagy emberek, akik a lelövés előtt ejtőernyővel hagyták el a fedélzetet. Ezután felrobbantották a gépet. Az orosz média egy részének tehát már megvan a maga sajátos elképzelése a tragédiáról. Természetesen a világ más részein is születtek elméletek. Íme a leggyakoribbak: Érdekes módon a legtöbben úgy gondolják, hogy a világhatalmak egyike azért lőtte le a gépet, hogy ezáltal kirobbantsa a harmadik világháborút. A lezuhant repülő ugyanis tökéletes ürügy lehet arra, hogy a NATO megszállja Oroszországot, vagy Oroszország lerohanja Ukrajnát. Sokan Izraelt is bevonják a nagyhatalmak közötti konfliktusba. Azaz az utasszállító lelövésének az lehetett a célja, hogy a figyelem elterelődjön Gázáról. De nemcsak a repülőről, hanem annak utasairól is született összeesküvés-elmélet. Némelyek szerint azért lőtték le a gépet, hogy eltitkolják az AIDS-vírus létrejöttének történetét, vagyis azt, hogy a vírust emberek hozták létre. Mint ismeretes, jeles AIDS-kutatók utaztak a repülőn egy ausztráliai konferenciára. Végül pedig vannak, akik szerint a gépet valójában le sem lőtték, pusztán eltérítették, és Ukrajnában felrobbantották.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Háború a felhők között
  • Sass László
  • 2016.09.19.
  • LXXI. évfolyam 37. szám
Háború a felhők között
  • dr. Német László SVD, nagybecskereki püspök
  • 2016.09.12.
  • LXXI. évfolyam 36. szám
Facebook

Támogatóink