Ha vannak kész tervek, pénz is lesz

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Ha vannak kész tervek, pénz is lesz

- Szabó Attila fotójaA legutóbbi választások után a tartományi környezetvédelmi titkárság élére dr. Gyarmati Zoltán személyében tapasztalt, a témában jártas szakember került. Amikor erre az összegző beszélgetésre felkértem, elsősorban arra voltam kíváncsi, mit sikerült megvalósítani, milyen...

- Szabó Attila fotója

A legutóbbi választások után a tartományi környezetvédelmi titkárság élére dr. Gyarmati Zoltán személyében tapasztalt, a témában jártas szakember került. Amikor erre az összegző beszélgetésre felkértem, elsősorban arra voltam kíváncsi, mit sikerült megvalósítani, milyen nagyobb akciók, beruházások voltak a tavalyi évben.
- A legtöbbet a légszennyeződés megelőzésén és kiküszöbölésén, valamint a védett területeink megőrzésén dolgoztunk.
A levegő szennyezettségét tekintve a legaktuálisabb város Pancsova. Ez azonban olyan súlyos és komplex kérdés, amelyet egyhamar nem tudunk megoldani, hiszen hatalmas befektetésekre lenne szükség. Azt viszont elmondhatom, hogy az úgynevezett aszfaltbázisok modernizációja megtörtént a Vajdaságban. Néhányat bezártunk, a többit pedig sikerült rákényszeríteni arra, hogy a jövőben ne szennyezzék a levegőt. Megoldást találtunk a legnagyobb vajdasági étolajgyár, a nagybecskereki Dijamant problémájára is. Ebben az üzemben kedvező dolognak számít, hogy az energia-előállítás érdekében napraforgóhéjat égetnek el, de ezáltal eddig rengeteg pernye jutott a levegőbe. Kezdetben itt is nehézségekbe ütköztünk, de végül is sikerült előteremteniük 200 ezer eurót az új filter beszerzésére, tehát a levegő most már tiszta.
Megkezdődött a Császár-tóra, valamint a mokrini túzoktelep megvédésére és a Ludasi-tavi Szúnyogcsárda felújítására vonatkozó projektumoknak a megvalósítása. Új minőséget próbálunk adni ezeknek a területeknek. A legtöbbet Erzsébetlakon tettük, ahol ökológiai központot alakítottunk ki. Ez azért fontos, mert a település közel van a Császár-tóhoz. Nagyon tevékenyek voltunk a külföldi partnerek keresésében is, igyekeztünk együttműködési szerződéseket aláírni. Ebbe a sorba tartozik többek között a bolgár nemzeti parkok egyesülete, bizonyos magyarországi vidékek, az olaszországi Lombardia... Az utóbbinak már eredménye is van, ugyanis közös nyári tantermet nyitottunk Erzsébetlakon, a decemberi látogatás alkalmával pedig hitelesítettük a dokumentumokat egy oktatási központ felépítésére ugyanebben a bánáti faluban. Itt főleg a Császár-tóval kapcsolatos biológiai kutatásokat folytatunk majd.
Ugyancsak nagy gondot fordítunk a vajdasági vizek szennyezésének a megelőzésére. Ez is nagyon bonyolult tevékenység, mert az utóbbi időben erre senki sem viselt gondot. A bácskai nagycsatorna szennyezése sem a napokban indult el, hanem az utóbbi húsz évben történt, csak most kulminált. Ezt próbáljuk kiküszöbölni más helységekben, más önkormányzatokban. Ezen a téren nagy gondot okoz az állattenyésztés, azon belül is a sertéstartás. Nincs megoldva ugyanis a hizlaldákból kikerülő hulladék, elsősorban a híg sertéstrágya tárolása. De ugyanez a helyzet a vágóhidakon felhalmozódó melléktermékekkel is.
* Melyek a legfontosabb tervek erre az évre, illetve a következő időszakra?
- A terveink között szerepel Vajdaság energetikai stratégiájának a kidolgozása, amely az imént említett hulladékanyagokat fel tudja használni. A 2007-2009-es időszakban harminc biogáztelep felépítését irányoztuk elő, habár a Vajdaságban sokkal többet, 200-300-at is tudnánk létesíteni. Ez azonban pénz kérdése. Az első remélhetőleg 2007-ben indul be Topolyán, a Pannónia birtok mellett, ahol körülbelül 20-25 ezer sertést tenyésztenek. Igaz, sokkal kisebb sertéstelepeken is alkalmazható ez a technológia, amelynek az az előnye, hogy tisztítja a természetet. A fő nyersanyagok egyike a híg disznótrágya, továbbá a vágóhídi hulladék, de az szintén nem mellékes, hogy erre a célra a kukorica is felhasználható. Stájerországban, amely körülbelül akkora, mint Vajdaság, több mint háromszáz ilyen telep működik. Jó viszonyban vagyunk az ottani kormánnyal, az ő szakembereik segítenek a tervezésben, de a kivitelezésben is érdekeltek. A másik tervünk, amelynek megvalósítása igencsak előrehaladott állapotban van, a regionális szeméttelepek kérdése. A szabadkai és a nagybecskereki tervek már készülnek, ezt a kettőt remélhetőleg 2008-ban sikerül beüzemelni, és a továbbiakban úgy működnek, ahogyan Európában szokás. Az persze más kérdés, mi lesz a régi szeméttelepekkel, amelyeket fel kell számolni. Olyan folyamat ez, amely elegendő munkát ad nekünk még jó néhány évig.
* Az idei választások mennyire befolyásolják ezeket az elképzeléseket?
- Nem várok nagy változásokat, habár minden annak a vetülete lesz, ami most, január 21-én történik. Nagy hátrány lenne, ha olyan helyzet alakulna ki, hogy Belgrádban és Vajdaságban két különböző tábor kerülne hatalomra. A környezetvédelem problémái közösek, amelyeket összefogással kellene megoldani. Pancsova helyzete mindenkire tartozik. Példaként említhetném Újvidéket, ahol elsőként indult volna be a kommunális szemét átdolgozása, de az új hatalom leállította a projektumot. Nem titkoljuk, hogy az akcióinkat olyan önkormányzatok területén akarjuk megszervezni, ahol a politikai szituáció stabil, és mindenkiben megvan az akarat az összefogásra.
* Van-e elég pénz a környezetvédelemre?
- Én inkább azt mondanám, hogy a környezetvédelemre soha nincs felesleges pénz, a rendelkezésünkre álló eszközöket mindig fel tudjuk használni. Sokkal nagyobb probléma az, hogy nincsenek kész programjaink. A hazai pályázatok pénzeiből és a külföldi forrásokból is azok részesülnek elsősorban, akik már kész tervekkel és engedélyekkel rendelkeznek, de az ilyen érdeklődő nálunk nagyon kevés.
* Én úgy érzem, hogy nálunk a közgondolkodás még nem támogatja ezeket a projektumokat. Zentán, ahol kiépült a korszerű szennyvíztisztító állomás, gyakran hallani olyan véleményt, hogy felesleges volt ennyi pénzt elkölteni erre a célra.
- Ez a vélekedés máshol is jelen van. Pedig Vajdaság területén csak három szennyvíztisztító működik, a zentain kívül Szabadkán és Zomborban. Újvidéknek, Pancsovának, Nagybecskereknek, de még Belgrádnak sincs tisztítóberendezése, minden szennyet a folyóba engednek. Külön gondot okoz például Bánátban a Bega, amely szinte már nem is folyó, hanem nyitott szennyvízcsatorna. Addig nem indulhatnak be a projektumok ezeknek a folyóknak, kanálisoknak a megtisztítására, amíg nem állítjuk le a szennyezést. Először az okot kell kezelni és megszüntetni, csak azután javíthatunk a minőségen.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink