Grassalkovich-(kultúr)palota

Grassalkovich-(kultúr)palota

Zombor központjában épül-szépül a kulturális negyed.

A jelenleg még igencsak viharvert állapotban levő, Grassalkovich-palotának nevezett, egykori állami kincstári jószágigazgatósági hivatal épülete is megújul. Az idén kezdődhetnek a munkálatok, melyek befejeztével kultúrapalota várja majd a látogatókat. Benne a Duna Menti Svábok Múzeuma is helyet kapna.

Ki volt Grassalkovich? Hogyan került Zomborba? Gödöllőn és Pozsonyon kívül a nyugat-bácskai város is valóban dicsekedhet egy palotával? Lapozzunk bele Pogány Margit Ami az életrajzokból kimaradt című helytörténeti könyvébe, mely a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet gondozásában jelent meg 2013-ban, és mindjárt minden kiderül!


Roncsák Alexander felvétele

Grassalkovich Antal herceg (1694—1771) azzal szeretett dicsekedni, hogy amilyen szegény diák volt, olyan sokra vitte aztán: eleinte ügyvéd, majd igazgató, pénzügyi zsenialitása révén királyi helytartó, koronaőr és (mások kárára történt) rendkívüli meggazdagodása révén báró, gróf, végül herceg lett. Nagyszámú palotái közül a gödöllői lehetett a legpazarabb, ott rendezett hangversenyeket az európai főnemes vendégek számára kölcsönkérve Haydnt és zenekarát az Esterházy herceg kastélyából. Gödöllőn szállásolják el még ma is a vendégeskedő uralkodókat, ha hivatalos látogatásra Magyarországra érkeznek. Másik nevezetes kastélya, a pozsonyi Grassalkovich-palota ma Szlovákia elnöki székháza. Grassalkovich Antal Mária Terézia megbízottjaként részt vett a törököktől felszabadított magyar területek benépesítésében. E működése folytán építtette 1750 és 1753 között a Németországból érkező telepesek fogadására — ideiglenes befogadására — Zombor központjában a kamarai kincstári jószágigazgatóság épületét. A telepesek hajóval érkeztek a Dunán Apatinig, azután itt, Zomborban voltak karanténban, amíg állandó telephelyükre nem utalták őket a környező helységekbe. A kamarai hivatalnak megfelelően itt voltak az állami adminisztráció irodái, és itt fogadták az állami és más előkelő vendégeket. Ezt az akkoriban legmonumentálisabb zombori épületet nevezték el a helybeliek építtetőjéről »Grassalkovich-palotának«. [...] A Délvidék betelepítésében is részt vett: az ügyes német kézműiparosokat saját birtokaira helyezte, az észak-magyarországi (szlovák, ruszin, magyar) egyszerű parasztokat Észak- és Közép-Bácskába telepítette. Ugyanakkor német területekről Nyugat- és Dél-Bácskába németek telepítésével Cothmann bárót bízta meg Mária Terézia. Cothmann az »ulmi skatulyákkal« (nagy dereglyékkel) az 1760-as években szállította a Dunán a telepeseket Apatinig.”

Itt kapcsolódik be a múlt ismertetésébe Weiss Rudolf történész, a Német Népi Szövetség elnöke:

— A Duna menti svábok németek, akik a XVIII. század elejétől, 1716-1718-től egészen a XIX. század első feléig telepedtek le a Kárpát-medencében az akkori osztrák császárság területére. A legnagyobb hullámban a sváb telepesek, ahogyan akkoriban nevezték őket, Mária Terézia és II. József idején telepedtek le. A Dunán érkeztek hajókkal, Ulm városából indultak Bécsen át, ahol megkapták az akkori „vízumokat”, hogy letelepedhessenek a császárság területén. Apatin, Újvidék, Pancsova — ezek voltak a fő pontok. A II. világháború előtt a királyi Jugoszlávia területén több mint 500 000 német élt, ebből 400 000-en a mai Vajdaság területén. A világégés után a németeket kollektív bűnössé nyilvánították a történtek miatt, a csecsemőktől kezdve a legidősebbekig táborokba zárták őket, s akik túlélték, azoknak többségét elűzték, vagy a nyomás miatt önként hagyták el az országot. Az utolsó népszámlálás adatai szerint jelenleg az egykori németségnek az 1 százaléka, 4064 fő él itt. A telepesek a falvakban templomot emeltek, ezenkívül temetői kápolnák, monumentális gránit síremlékek és paloták őrzik emléküket Vajdaság-szerte — teszi hozzá a történész. — A Duna menti svábok hozták el térségünkbe az intenzív állattenyésztést, földművelést, bizonyos szőlőfajtákat és természetesen a sört: sörgyárakat nyitottak, és meghonosították a sörivás kultúráját. A mindennapi szóhasználatunkban rengeteg német eredetű szó maradt meg, gondoljunk csak a srafcigerre, a gepekre vagy a strudlira. És itt van még a leves, a torta, no meg a palacsinta... — sorolja tovább. — Sörgyárak, kendergyárak, malmok maradtak utánuk, a vajdasági gyáripar és egyáltalán az ipar sokat köszönhet a németeknek.

Göncző Mandler László, a Német Nemzeti Tanács elnöke elmondta, a kultúrpalota egy részében német múzeum létesül az önkormányzat, Baden-Württemberg német tartomány és a német nagykövetség támogatásával, a zombori Szent Gerhard Német Egyesület kezdeményezésére.

— A Német Nemzeti Tanács is támogatja, hogy egy 250 négyzetméteres múzeum létesüljön a Duna menti svábokról. Az ulmi Dunai Svábok Központi Múzeuma is üdvözli a tervet, és kiállítási tárgyakkal is hozzájárul a megvalósításhoz, hiszen az épületet tartalommal kell megtölteni. Christian Glass igazgató minapi itteni látogatása során ezt egyértelműen kijelentette. Nekünk is vannak tárgyi emlékeink, és adományokból is érkeznek majd. A múzeumban lesz egy állandó tárlat, emellett folyamatosan számítunk vándorkiállításokra. Jómagamnak is vannak tárgyaim (háztartási gépek, könyvek, lexikonok), melyeket szívesen átadok a múzeumnak. Egyébként sok ilyen tárgyat kapunk, mert az itteni németek elöregedtek, nem tudnak velük mit kezdeni, és még mindig jobb, ha mi megőrizzük őket, mintha a szemétbe kerülnének. Többek között Várady Tiborral is folytattam megbeszélést, ő a nagybecskereki háromgenerációs ügyvédi irodája hagyatékának egy részét szeretné elhelyezni. Igaz, hogy Zombor közelében, Apatinban, az ottani templomban már van egy német múzeum, de az inkább vallási jellegű. Sajnos mind kevesebben vagyunk, az elvándorlás nagy méreteket ölt a mi közösségünkön belül is. A múzeum azért is jó kezdeményezés, mert ha egyszer eltűnik az itteni német kisebbség, legalább tudjanak emlékezni rá, hogy itt éltünk.

Pribilla Attila, Zombor segédpolgármestere elmondta, a Grassalkovich-palota felújítása része a városközpont rendezésének, szépítésének.

— A palota kívülről-belülről felújítása szorul. Eddig az irodák jó része el volt foglalva, civil szervezetek működtek bennük, a napokban költöztetjük ki a turistaszervezetünket, és a civilek is lassan elhagyják az épületet a munkálatok miatt. Ez az objektum azért történelmi fontosságú a város számára, mert a német telepesek többsége ezt látta meg először a városból, hiszen itt írták össze őket, itt adták le az adataikat, és innen mentek szét a környékre. Számukra ez történelmi-kulturális jelentőségű hely. Egy hatalmas épületről van szó, belső udvarral. A város dísze lesz, különleges, exkluzív helyszínen található, a Szentháromság téren, melyet szintén fel szeretnénk újítani. A Grassalkovich-palota mellett nyitottunk egy átjárót a Színház tér és a Szentháromság tér között, ezért nagyon fontos, hogy szép legyen, mert nagyon sok turista sétál arra, illetve a város is kap egy irodahelyiségekkel teli épületet.

— Szerbia művelődési minisztériuma 8 millió dinárt különített el a munkálatokra, melyeknek összköltségét nagyjából 80 millió dinárra becsüljük — ismertette Nemanja Sarač projektumfelelős, a Városi Tanács kulturális és oktatási ügyekkel megbízott tagja. — Az önkormányzat a napokban dönti el, hogy a költségvetésből mennyit fordít erre a célra. Eddig azt vártuk, hogy megtudjuk, mennyit kapunk Belgrádtól. A tartománnyal is folynak megbeszélések a társfinanszírozásról. Az építkezés több fázisban folyik majd, a munkálatok üteme attól függ, mennyi pénzt sikerül előteremteni bizonyos időszakokban. Azt tervezzük, hogy az idén legalább egy fázist befejezünk, ez körülbelül 15 millió dinárba kerül, a köztársasági és a városi eszközökből ezt különösebb nehézség nélkül megtehetjük.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Grassalkovich-(kultúr)palota
Riport
Grassalkovich-(kultúr)palota
Riport
Facebook

Támogatóink