home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Gondok a diósban
Dudás Viktor
2020.12.14.
LXXV. évf. 49. szám
Gondok a diósban

A családom már nagyon régóta foglalkozik diótermesztéssel, negyven éve — mondta Horvát Gábor zentai termelő, akinek a diófáit megtámadta egy, az országunkban még igencsak új keletű ellenfél, a dióburok-fúrólégy. A károkra nem számítottak, hiszen, mint ahogyan az a későbbiekben kiderül, tavaly rekordtermésük volt.

* Milyen volt az idei termés, és hogyan hasonlítható össze az előző évi hozamokkal?

— Egyholdas területen fekszik a dióültetvényünk. A termés sajnos nem lett a legjobb, sőt, mondhatni, katasztrofális lett. Ennek az az oka, hogy nálunk is megjelent a nyugati dióburok-fúrólégy. A rovar miatt a termés 70 százaléka tönkrement. Mindent összevetve egy olyan esztendő elé nézhetünk, amikor nagyon magas lesz a csonthéjasnak az ára.

* Hogyan kell elképzelni egy ilyen típusú rovartámadást?

— Ez egy új keletű dolog, és szerencsére eddig nem fordult elő a környékünkön, de emiatt a védekezés ellene még gyerekcipőben jár. Csak annyit tudunk a szakemberektől, hogy vegyszeres védekezést kell majd alkalmaznunk az elkövetkező években. Elkerülhetetlen lesz a dió termesztéséhez a peszticidek alkalmazása, ami nálunk eddig példa nélküli. A diófúrólégy a zöld burokba fúrja be magát, aminek következtében tönkremegy a termés, azaz bebarnul, egyszerűen nem lesz esztétikus. Véleményem szerint a hagyományos diótermesztésnek ezzel vége lett, és egy új korszak kezdődik ezen a területen.

* A fejlődés melyik fázisában jelenik meg a diófúrólégy, és lehetetleníti el a rendes növekedést?

— A légy július környékén jelenik meg a diófák közelében, és a termés zöld burkába helyezi el a petéit. Ettől a pillanattól kezdve a kártétel egészen őszig tart: a dióburok besötétedik, bebarnul, majd a burokra rászárad a zöld héj.

* Az előző években milyen volt a termés?

— A tavalyi év egy cseppet sem hasonlítható az ideihez. Hamarosan csak régi szép időkként emlékezhetünk vissza rá, mivel már-már rekordterméssel számolhattunk. Igaz, hogy a légy már akkor is tevékenykedett, mivel már hét-nyolc éve megjelent nálunk, de csak elenyésző mértékben károsította a hozamot, hozzávetőlegesen 5—10 százalékban, ami teljesen elfogadható. Mivel nem számítottunk rá, hogy a rovar ennyire elszaporodik, nem is gondoltunk arra, hogy szükséges lehet a növényvédő szerek alkalmazása. Nem emlékszem, hogy valaha is károsult volna a termés 70 százalékban, ez egyedi eset volt, ami szükségessé teszi, hogy felvértezzük magunkat az elkövetkező évben, hogy megmenthessük a fáinkat, és a termésárak is normalizálódhassanak. A minap a helyi piacon érdeklődtem egy nénitől, hogy mennyibe is kerül nála a dió. Állítása szerint 1000 és 1200 dinár között mozog, és azt is hozzátette, hogy a minősége is felemás, valamint nagyon „kicsi” a készlet. Saját meglátásom szerint a karácsonykor az asztalra kerülő diós bejglit sokkal jobban meg kell majd becsülnünk, mint ezelőtt bármikor.


Horvát Gábor

* A dió igencsak szívós növénynek mondható. Volt már rá példa, hogy rászorultak a növényvédelem alkalmazására?

— Már évtizedek óta foglalkozunk a dióval, és ez lett volna az első alkalom, hogy valóban szükség lett volna rá. Az ilyen mértékű károk a más gyümölcsfajtákat termelőknél sajnos gyakrabban fordulnak elő, így hozzájuk képest szerencsésebbnek mondhatjuk magunkat. Az biztos, hogy a kialakult szituáció kemény feladat elé állított bennünket, hiszen a vegyszeres védekezés igencsak jó technikai hátteret követel a termelőtől. A fák ugyanis hatalmasak, 10-12 méter magasságúra cseperedtek a négy évtized alatt.

* Milyen módon értékesítik a diót?

— Nem is olyan régen elkezdtük törni, mivel pucolt formában adunk tovább rajta. Nagyjából 90 százalékát nagyban értékesítjük. Újvidéken van egy ismerősünk, aki viszonteladó, és vele dolgozunk már vagy tizenöt éve. Ha szólunk neki, hogy megtörténhet az átvétel, akkor eljön, megnézi, leméri a diót, és már fizet is. Szerintem ilyen egy igazán jó üzleti kapcsolat, melyet a jövőben is szeretnénk ápolni.

* Maga a termesztés és a feldolgozás a teljes család segítségét megköveteli?

— Mondhatjuk így is. A két fiammal, a feleségemmel és a szüleimmel mindannyian egy háztartásban élünk, a diótermesztés családi foglalkozásként működik az életünkben. Igazából tegnap, amikor hívott, akkor is éppen diót törtünk. Most ez veszi el a szabadidőnk legnagyobb részét, de itt a szezon, mit lehet mást tenni...

A beszélgetés után lássuk, a szakirodalom miként vélekedik erről a jelenségről. Mit kell tudnunk a dióburok-fúrólégyről? Mikor lehet a leghatékonyabban megállapítani a jelenlétét, és mennyibe kerül a védekezés? Ezekre a kérdésekre az Agrarszektor.hu oldal segítségével kerestünk választ.

A rovar Amerikából érkezett hozzánk és Európa más országaiba, nagyjából nyolc évvel ezelőtt. A fúrólégy azért veszélyes a hazánkban elterjedt diófélékre, mert a lárvái a termésburok alatt fejlődnek ki. Ennek következtében az besötétedik, majd pépes lesz, ezután pedig rátapad a dió héjára. Az a termés, amellyel a rovar ilyen módon kapcsolatba lépett, idő előtt lehullik a fáról, kisebb méretű lesz, valamint a csonthéja foltos, ez pedig minőségi romlást okoz, és a termés fogyasztásra alkalmatlanná válik. A kártétel összetéveszthető a dió egyik baktérium okozta megbetegedésével, de ha ellenőrzéskor a légy lárvái még a burokban vannak, akkor könnyebb a beazonosítás.

A legyek jelenlétének a megállapítását júliusban végezhetjük el a leghatékonyabban a kihelyezett zöldessárga ragacslapokkal. A rovar még nem teljesen kifejlett változatát július és október között vehetjük szemügyre. A nőstény dióburok-fúrólégy a megtermékenyítése után a petéket a dió termésének zöld burkába mélyeszti, ezután következik az előbb már részletezett szakasz, miközben a lárvák táplálkozni kezdenek. A csonthéj elszíneződése, azaz a felszíni károsodás miatt a dióbélen is minőségbeli változás figyelhető meg. A felszíne sötétebb árnyalatot kap, valamint a megszokott tömege is jelentősen csökken. További gond, hogy az anyaállat által a dióhéjon ejtett rés, illetve a lárvák miatt fokozatosan gyengülő héjon keletkező nyílások utat engednek a kórokozóknak, így a termés véglegesen megfeketedhet, azaz fogyaszthatatlan lesz.

Magyarországi viszonylatban a védekezés hektáronként 25 000 forintba kerül, ez a cikk írásakor nagyjából 8000 dinárt tesz ki. Rendkívül fontos, hogy ahol a korábbi években már pusztított a kártevő, ott a tenyészidőszakban akár a háromszoros védekezés is elkelhet. Mivel a dió nemcsak a külön erre kialakított gyümölcsösökben terem, hanem a házaink kertjében és közterületeken is, ez elősegítheti a rovar gyors terjedését és szaporodását. Fontos megelőzni a lárva talajba kerülését, mely fóliatakarással vagy a lehullott zöld burokban lévő terméskezdemények és a burokmaradványok égetésével előzhető meg.

A kertjeinkben is elvégezhető ez az agrotechnikai védekezés, valamint a zöldessárga ragacslapokkal is gyéríthetjük a fúrólégy populációját, melyek csalogatóanyagot tartalmaznak. Ez viszont csak abban az esetben hatásos, ha a védelemre szoruló fák szomszédságában nincs másik diófa.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..