Glamočić elmondta, hogy Szerbiában javában tart a búza aratása, az eredmények azonban a csapadék mennyiségétől és a termőföld minőségétől függően jelentősen eltérnek az egyes térségekben. A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy a mezőgazdaság olyan, mint egy szabadtéri gyár, amelynek teljesítményét alapvetően meghatározza az időjárás.

A miniszter tájékoztatása szerint egyes gazdálkodók hektáronként tíz–tizenkét tonnás termést is elértek, míg máshol mindössze három és fél tonna búzát takarítottak be. Glamočić kiemelte, hogy a leggyengébb eredményeket a csapadékhiánnyal küzdő Bánátban jegyezték fel. Országos szinten ugyanakkor a becsült átlaghozam hektáronként mintegy hat tonna, ami a tárcavezető szerint kifejezetten jó eredmény, és az idei esztendőt a termékenyebb évek közé sorolja.

Glamočić közölte, hogy a búza felvásárlási ára jelenleg kilogrammonként 19 és 20 dinár között mozog, ami elégedetlenséget váltott ki a termelők körében. A miniszter hangsúlyozta, hogy a búza, a kukorica és az árpa tőzsdei termék, ezért az árukat a világpiaci folyamatok, valamint a nagy termelőországok kínálata határozza meg. Hozzátette, hogy az állam emiatt nem szabhatja meg közigazgatási úton a felvásárlási árat. A tárcavezető szerint a gazdák ugyanakkor silókban tárolhatják a termést, ha arra számítanak, hogy később kedvezőbb áron értékesíthetik.

A mezőgazdasági miniszter szerint a gyümölcstermesztésben az elmúlt tíz év egyik legjobb idényére számítanak. Glamočić elmondta, hogy szinte valamennyi gyümölcsfajta jól termett, beleértve a gyakran gyengébb eredményt hozó kajszibarackot is, az almaültetvények pedig szintén jó állapotban vannak. A tárcavezető kiemelte, hogy a meggytermés a tavalyinak a kétszerese lehet.

Glamočić arra is rámutatott, hogy a magas hozam rendszerint nagyobb kínálatot és alacsonyabb árakat eredményez. A miniszter szerint nem lehet egyszerre rekordmennyiségű termésre és rekordmagas felvásárlási árra számítani. Hozzátette, hogy a többletet ezért érdemes lekvárrá, gyümölcslévé, pálinkává vagy más, magasabb hozzáadott értékű termékké feldolgozni. A tárcavezető elmondása szerint az állam az ilyen beruházásokhoz külön támogatásokat is biztosít.

A legnagyobb vita továbbra is a málna körül alakult ki. Ariljében az Arilje, Požega, Ivanjica, Nova Varoš és Prijepolje környékéről érkező termelők tiltakoztak a kilogrammonként mintegy 400 dináros felvásárlási ár miatt. A gazdák legalább 550 dináros árat követelnek, valamint sürgős találkozót szeretnének a mezőgazdasági miniszterrel. A termelők a tárcától támogatást várnak abban az esetben, ha a felvásárlók nem emelik meg az árat.

Fotó: Szerbia Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztériuma

Glamočić szerint a málna felvásárlási ára jelenleg kilogrammonként 400 és 450 dinár között alakul, ami a térségben a magasabb árak közé tartozik. A miniszter hozzátette, hogy a szerbiai málna jobb minősége miatt kedvezőbb árat érhet el, de a hazai piac sem függetleníthető teljesen a világpiaci folyamatoktól, különösen azért, mert a szerbiai málna mintegy 90 százalékát külföldön értékesítik. A tárcavezető szerint a málnatermelők sem azt várják az államtól, hogy meghatározza az árat, hanem rendezett viszonyokat és a szabályok betartását követelik.

A miniszter bejelentette, hogy a tárca folytatja a jégvédelmi hálók beszerzésének támogatását, valamint ismét finanszírozni kívánja a mély kutak fúrását. Glamočić közölte, hogy a málnaültetvények ellenőrzése során egyes térségekben jelentős eltéréseket találtak a bejelentett és a ténylegesen megművelt területek között. A tárcavezető felszólította a gazdákat, hogy a következő hetekben pontosítsák adataikat a mezőgazdasági gazdaságok nyilvántartásában. Figyelmeztetett, hogy az adatok egyeztetését elmulasztók gazdasága passzív státuszba kerülhet, és elveszíthetik jogosultságukat a támogatásokra.

Glamočić elmondása szerint az agrártámogatások kifizetése a tavalyinál gyorsabban halad. A miniszter közölte, hogy míg az előző év azonos időszakáig 49 milliárd dinárt folyósítottak, az idén már több mint 77 milliárdot, ami mintegy 58 százalékos növekedés. Hozzátette, hogy jelenleg a hízóállatok után járó támogatások kifizetése zajlik, emellett új pályázati felhívásokat készítenek elő a mezőgazdasági beruházások ösztönzésére.

A miniszter a gazdaságban tapasztalható változásokról is beszélt. Véleménye szerint a mezőgazdaság aránya azért csökken a szerbiai gazdaság egészén belül, mert más ágazatok gyorsabban fejlődnek, maga az agrártermelés azonban tovább növekszik. A tárcavezető kiemelte, hogy Szerbia azon kevés országok közé tartozik, amelyek külkereskedelmi többletet érnek el a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek forgalmában. A miniszter szerint ez azt jelenti, hogy az ország élelmiszer-ellátása biztosított, és elegendő élelmiszert képes előállítani a lakosság számára.

A mezőgazdasági miniszter a klímaváltozást nevezte az ágazat egyik legnagyobb kihívásának. Glamočić megjegyezte, hogy az öntözés önmagában nem jelent minden helyzetben megoldást, mivel például a kukorica megtermékenyülésének időszakában jelentkező szélsőséges hőség olyan károkat okozhat, amelyeket öntözéssel sem lehet kivédeni. A tárcavezető szerint a közelmúltbeli lehűlés kedvező időpontban érkezett, ezért a kukoricánál is jó termésre lehet számítani.

Glamočić elmondta, hogy hosszú távon a közvetlen támogatások mellett egyre nagyobb hangsúlyt kívánnak helyezni a magasabb hozzáadott értéket teremtő beruházásokra. A miniszter szerint a legnagyobb lehetőségek a gyümölcs- és zöldségtermesztésben, az állattenyésztésben, valamint az élelmiszeriparban rejlenek. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Szerbiának többet kell befektetnie a feldolgozásba, új üzemek létrehozásába és olyan termékek előállításába, amelyek a külföldi piacokon a nyers mezőgazdasági terményeknél magasabb áron értékesíthetők. Glamočić közlése szerint az elmúlt öt évben a feldolgozott élelmiszerek részesedése az agrárexporton belül 28-ról 42 százalékra emelkedett, ezt az irányt pedig az állam a jövőben is folytatni kívánja.