Gépekkel „szántanak” a kőolajkutatók

Gépekkel „szántanak” a kőolajkutatók

A kőolajtartalékok feltérképezése céljából a téli hónapokban szeizmológiai kutatások kezdődtek Észak-Bánátban és Észak-Bácskában is. A Szerbiai Kőolajipari Részvénytársaság, a NIS megbízásából az orosz Kalinyingrad Geofizik cég hatalmas munkagépei járják a rónát, hogy — a gépek által keltett vibráción alapuló modern technológiával — vallomásra bírják a földet: árulja már el, mit és mennyit rejteget még ott lenn, a mélyben.

Kártérítést követelnek a magyarkanizsai gazdák a NIS-től

A gépekkel átgázolnak szántáson, legelőn, bevetett földön, követve egy tudományos pontossággal kidolgozott hullámszerű útvonalat. Noha nem végeznek fúrásokat, nyomokat hagynak maguk után. Addig, amíg hideg és fagyos volt az idő, nem is volt gond, hiszen a 10-15 centiméter mély nyomok nem okoztak maradandó károsodást a földeken, a természet regenerálni tudta magát. A bajok a hóolvadással kezdődtek, amikor a kutatók már a magyarkanizsai község területén dolgoztak. A megpuhult földben egyre mélyebb nyomok keletkeztek a több mint harminctonnás gépek súlya alatt, a gazdákban pedig gyülemleni kezdett a feszültség: ki fizet nekik az okozott károkért?

A munkálatok megkezdése előtt a NIS azt ígérte, rövid időn belül megtéríti a károkat. Elhangzott az is, hogy a kivitelező minden esetben még azelőtt kikéri az érintett gazda aláírással hitelesített beleegyezését, mielőtt gépeivel ráhajt a parcellára. Nos, talán mondanunk sem kell, hogy ezúttal sem az történt, amiben az érintett felek megegyeztek.

Mint kiderült, a kutatók (állítólag) nem voltak felkészülve ilyen mértékű olvadásra (mint ahogyan a téli útkarbantartók sem a januári havazásra), ebből kifolyólag a veszteség nagyságához képest méltánytalanul alacsony, a búza esetében 13,20 dináros kártérítést kínáltak fel a gazdáknak négyzetméterenként, közben a vetéseken és a szántókon egy méter széles, harminc-negyven, esetenként hetven-nyolcvan centiméter mély nyomok keletkeztek, sőt egy méter (!) mélyek is akadtak. A gazdák tiltakozni kezdtek.

Előbb Velebiten, majd február 18-án délelőtt a magyarkanizsai Városházán gyűltek össze, hogy a községi Agrárunió koordinálásán kívül, az önkormányzat vezetői és mezőgazdasági szakemberei bevonásával, egyeztessék álláspontjukat. Ötven dinár körüli négyzetméterenkénti kártérítést szorgalmaztak. Mivel a NIS ezt már eleve kifizethetetlennek tartotta, a gazdák kidolgoztak egy differenciált árjegyzéket, amely a nyomok mélysége és nagysága alapján kategóriákba sorolta az okozott károkat és az azokért járó kártérítést. A megbeszélésen megválasztott tizenkét tagú gazdaküldöttség és az önkormányzat képviselői még aznap délután találkoztak a munkálatokban érdekelt cégek képviselőivel, és átadták nekik javaslatukat, melyben követelték a kivitelezőtől a megrongált területek rekultivációját is. A NIS február 24-ére ígért választ, a kivitelezőt pedig arra kötelezte, hogy a jövőben kerülje el a lucernaföldeket, továbbá hogy a tulajdonos beleegyezése nélkül ne hajtson rá a földekre.

Hétfőn (akár azt is mondhatnánk: természetesen) nem jött meg a válasz. A kifogás az volt, hogy az esős időjárás miatt lehetetlen körbejárni az érintett helyszíneket, márpedig anélkül, hogy azokat maga is látná, a NIS nem egyezhet bele magasabb kártérítési összegbe annál, mint amennyit felkínált. Az illetékesek magyarkanizsai látogatását ezért két nappal későbbre halasztották.

Szerdán az újságírók bevonásával tettek egy körutat, de úgy tűnt, a kivitelezők azt sem tudják (vagy nem akarták tudni), hova kell menniük. Még a bogarasi határba is elvitték a magyarkanizsaiak képviselőit, pedig köztudomású, hogy az már zentai terület. A körút egyetlen haszna az volt, hogy a megjelentek legalább láthatták az okozott károk nagyságát, egy bemutató erejéig pedig megnézhették, hogyan végzi el a kivitelező munkagépe egy terület rekultiválását.

A NIS egyik igazgatója csütörtök estére ígérte újabb látogatását, de aztán péntekre, február 28-án estére halasztotta, de ezúttal sem jelent meg. Előfordulhat, hogy még hetekig elhúzódik a megállapodás, de megtörténhet az is, hogy a kártérítések ügye a bíróságon köt ki, merthogy a gazdák nem hagyják annyiban, az tuti.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Gépekkel „szántanak” a kőolajkutatók
Riport
Gépekkel „szántanak” a kőolajkutatók
Riport
Facebook

Támogatóink