Európa körül nem egyszerűen elszigetelt válságok sorakoznak, hanem egymással összefüggő konfliktusok láncolata rajzolódik ki – erről beszélt dr. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programvezetője az MCC szabadkai képzési központjában. Az esemény házigazdája Brasnyó Zoltán, a Pannon RTV fő- és felelős szerkesztője volt.
Demkó szerint a tűzgyűrű kifejezés nem politikai túlzás, hanem annak a helyzetnek a leírása, amelyben Európa ma találja magát. „Tényleg van Európa körül egy probléma. Nem egyszerűen probléma, hanem háborúk sorozata” – fogalmazott. Irán csak az egyik eleme ennek a láncnak: északabbra ott van az azeri–örmény konfliktus, Ukrajna, a sarkvidéki versengés, délebbre Afrika instabil övezetei, Szudán, Jemen, valamint a Közel-Kelet újabb válságai. A biztonságpolitikai szakértő szerint ezek a konfliktusok többé nem maradnak csupán távoli hírek. Hatnak az energiaárakra, a gazdasági kilátásokra, a migrációs folyamatokra és Európa biztonsági mozgásterére is. A Közel-Keleten uralkodó háborús helyzetet ezért nem lehet csupán izraeli–iráni vagy amerikai–iráni szembenállásként értelmezni. Szaúd-Arábia, Katar, Kuvait, Bahrein, Irak és az Egyesült Arab Emírségek is érintettek valamilyen formában, saját érdekekkel és saját félelmekkel.
Forrás: MCC Vajdaság
Irán esetében Demkó veszélyesnek nevezte a nukleáris problémát. Szerinte nem az a fő kérdés, hogy Teherán képes-e valaha nukleáris fegyvert előállítani, hanem az, hogy a jelenlegi háborús logika milyen irányba tolja az iráni vezetést. Úgy véli, egy ilyen konfliktus után az iráni döntéshozókban még erősebben felmerülhet: mi védené meg őket, ha nem egy nukleáris elrettentő képesség?
A nagyhatalmak közül Oroszország számára ez a helyzet határozottan kedvező lehet. Demkó szerint Moszkvának nem elsősorban Irán sorsa fontos, hanem az olaj- és energiaárak emelkedéséből származó pluszbevétel is. Úgy fogalmazott: az oroszoknak minden olyan hónap, amikor a Közel-Keleten bizonytalanság van, és magasabbak az árak, több milliárd dolláros nettó hasznot hoz, ezáltal a háború nemcsak katonai, hanem gazdasági térben egyaránt zajlik.
Kína helyzete összetettebb. Peking számára az energiaellátás biztonsága elemi kérdés, egyúttal jelentős készletei és nagy mozgástere van. Demkó értelmezésében Kína nem érdekelt egy Nyugat-barát iráni fordulatban, de jelenleg inkább kivár, alkalmazkodik, és igyekszik saját térségi befolyását erősíteni.
Törökország szerepét azonban a szakértő különösen érdekesnek nevezte. Ankara erősödő középhatalom, mely Észak-Szíriában már jelentős befolyást épített ki, Irán esetében azonban nem a leegyszerűsített „török–azeri testvériség” logikája alapján viselkedik. Demkó szerint Törökország nem akarja Irán szétesését, mert egy hatalmas, kezelhetetlen káosz alakulna ki a közvetlen szomszédságában.
A beszélgetés egyik visszatérő gondolata az volt, hogy Európa gyakran nem egységes szereplőként viselkedik. A NATO-ról szólva Demkó elutasította azt a nézetet, hogy a transzatlanti szövetség szétesőben van. Szerinte Donald Trump sokszor túlzó vagy igazságtalan retorikát használ, de az is tény, hogy rákényszerítette Európát a nagyobb védelmi felelősségvállalásra, ami az EU és a tagállamok egészét tekintve pozitív fejlemény lehet. Hozzátette, emellett a NATO-t nem lehet egyetlen amerikai elnök akaratával szétverni, mivel azt túl erős katonai, gazdasági és politikai érdekek tartják egyben.
Az Európai Unióval kapcsolatban jóval szkeptikusabban fogalmazott. Demkó szerint nincs egységes Európa abban az értelemben, ahogyan azt sokszor politikai beszédekben használják. Másként látja a világot egy balti állam, egy portugál választó, egy finn döntéshozó vagy egy közép-európai ország. Az orosz–ukrán háború megítélésében is vannak közös erkölcsi alapok, Oroszország agresszor, Ukrajna áldozat, de a háború társadalmi és gazdasági terheit nem mindenhol érzik ugyanúgy.
Ukrajnáról szólva Demkó hangsúlyozta: ő maga sem számított arra, hogy a háború ilyen sokáig tart majd. Az orosz támadás logikátlannak tűnt számára, mert Ukrajna túl nagy ország ahhoz, hogy néhány százezer katonával gyorsan elfoglalható legyen. Moszkva szerinte rosszul mérte fel az ukrán társadalom ellenállását, és abból indult ki, hogy a Krím 2014-beli elfoglalásához hasonló forgatókönyv ismételhető meg. Nem ez történt. A háború közben pedig maga a hadviselés is gyökeresen megváltozott. A drónok olyan mértékben alakították át a frontot, hogy ma már nem nagy rohamok, hanem néhány fős mozgások jellemzik a harcteret. Aki mozog, azt könnyebb észrevenni, aki pedig láthatóvá válik, az célpont is lesz. Demkó szerint a háború egyik legfontosabb tapasztalata éppen az, hogy a technológia néhány hónap alatt képes megváltoztatni a harctéri szabályokat. Erre hozta példaként a huzalos drónokat is, melyeket nem lehet hagyományos rádióelektronikai zavarással megállítani. A fronton ezért folyamatos az alkalmazkodás: ami az egyik évben működik, a következőben már kevés lehet. A szakértő szerint egyik fél sem omlik össze azonnal, de Ukrajna helyzete nehezebb: kevesebb az embere, fáradtabb a társadalma, miközben Oroszország népességi és erőforrásbeli tartalékai nagyobbak.
A Nyugat-Balkánról beszélve Demkó úgy vélte, a térségben Törökország, Oroszország és Kína is jelen van, de a régió lényegében továbbra is az európai gravitációs térben mozog. Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia vagy Albánia számára lehetnek alternatív kapcsolatok, de gazdasági értelemben az Európai Unió közelségét és súlyát egyik külső szereplő sem tudja teljesen kiváltani. Szerinte ezért kell Belgrádnak is kompromisszumokat kötnie, mert a földrajz és a gazdasági kapcsolatok korlátozzák a mozgásterét.
A beszélgetés végén a geopolitikai kérdések mellett egy másik, legalább ennyire mély átalakulás merült fel: a technológiai forradalom. Demkó szerint az, amit eddig digitalizációnak láttunk, még nem az igazi fordulat volt. Az áttörést a mesterséges intelligencia, az önvezető rendszerek és a biotechnológia hozhatja el. „Egy forradalom küszöbén vagyunk” – mondta, hozzátéve, hogy az AI új számítási és gondolkodási kapacitást ad az emberiség kezébe. Ennek azonban ára is lesz. Munkahelyek százezrei tűnhetnek el a régióban is: fordítók, alacsonyabb szintű programozók, sofőrök és más, automatizálható munkakörök kerülhetnek nyomás alá. Közben az egészségügyben óriási lehetőségek nyílhatnak meg, hiszen az adatok elemzésével egyes betegségek korábban felismerhetővé válhatnak, és akár az átlagéletkor is jelentősen nőhet.
A beszélgetés nem egyetlen válságról szólt, hanem arról a korszakról, amelyben a háborúk, az energiafüggőség, a nagyhatalmi versengés és a technológiai ugrás egyszerre formálja a mindennapokat. A geopolitika ma már nem a távoli térképek és diplomáciai nyilatkozatok világa. A hétköznapi életben tapasztalható változások hozzák közelebb minden emberhez, ha akarja, ha nem.
