GMO és WTO
Tóth Péter
2014.08.13.
LXIX. évf. 33. szám
GMO és WTO

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tavaly egyhangúlag fogadta el azt az intézkedéscsomagot, amelytől a globális kereskedelem fellendülését várja. Egyúttal elfogadta az áruforgalomra vonatkozó szabályokat, öt, a mezőgazdaságot érintő dokumentumot szavazott meg — köztük az élelmiszer-biztonsági megállapodást. Alkalmazásától most azt várják, hogy a világgazdaság 1000 milliárd dolláros növekedését eredményezi.

A megállapodás lényege, hogy a vámeljárások egyszerűbbé és átláthatóbbá tételével lebontja a nemzetközi áruforgalom fellendítése előtt álló akadályokat, és előirányozza a jogilag kötelező érvényű WTO-dokumentumok aláírását is.

A hír nálunk nem keltett nagy visszhangot, pedig nem csekély jelentőségű. Valószínűleg azért nem foglalkoztak vele, mert Szerbia nem tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek. Felvételünket folyamatosan kérelmezzük, és sokszor halljuk ezzel kapcsolatban, hogy ha az ország a WTO tagjává szeretne válni, akkor engedélyeznie kell a géntechnológiával módosított szervezetekkel (GMO) történő kereskedelmet. Gyakoriak ezzel kapcsolatban a félremagyarázások is, miszerint szabadon be kell engednünk a génmódosított élelmiszereket, ez lenne a tagság feltétele. A WTO előírásai a GMO termesztésére nem vonatkoznak, jogköre a külkereskedelemre korlátozódik. Mégsem teljesen világos, pontosan hogyan kellene megváltoztatni a szerbiai törvényeket ahhoz, hogy a WTO-nak is megfeleljen, és a GMO se legyen legális. Mezőgazdasági miniszterünk szerint Szerbia nem engedélyezi a genetikailag módosított szervezetek termesztését. A törvényt viszont szerinte is módosítani kell annak érdekében, hogy — az EU gyakorlatához hasonlóan — kötelező legyen a GMO-termékek megjelölése. Egyébként valószínűleg most is fogyasztanunk GMO-élelmiszereket, mivel az érvényben levő törvény szerint az nem számít genetikailag módosított terméknek, amely 0,9 százaléknál kevesebb GMO-t tartalmaz. Ezeket eleve nem génmódosítottként importáljuk, majd elfogyasztjuk őket úgy, hogy nem tudjuk, mit eszünk. Az EU szabályozása szigorúbb ebben a tekintetben.

Miközben némelyek a GMO minden formájának betiltását követelik, a hazai takarmánykeverők csoportosulása azt kéri, hogy engedélyezzék a génmanipulált szójakészítmények hazai előállítását, vagy tiltsák meg a külföldi hús és húskészítmények behozatalát, mert azokról biztosan tudható, hogy GMO-alapanyagú takarmányon nevelt jószágtól származnak. Ha a végtermék már úgyis ezen alapul, akkor a hazai termelők hátrányos helyzetben vannak, ők is termelhetnének ugyanis nagyobb haszonnal kecsegtető GMO-szóját, az előírások miatt azonban ezt most legálisan nem tehetik meg.

De miért veszélyes a GMO? Ellenzői szerint a génsebészet napjainkban anélkül juttat idegen géneket egy élő szervezetbe, hogy pontosan tudná, az adott génszekvencia hová fog beépülni. Pedig ez nagyon is fontos. A természetben egy génszekvencia soha sincs állandóan bekapcsolva, hanem egy — jelenleg még ismeretlen — mechanizmus csak akkor aktiválja az adott génszakaszt, ha arra a szervezet egészének szüksége van. Egy mesterségesen bejuttatott gén viszont állandóan működik. Mivel ilyesmi az evolúció sok milliárd éves történetében nem fordult elő, csak találgathatjuk, ennek mik a lehetséges következményei. Ezért előfordulhat, hogy nem túloznak, akik azt állítják, minden genetikailag módosított élő anyag biológiai pokolgép.

Tisztázatlan, hogy a nem génkezelt élőlényekkel való kölcsönhatás mivel járhat, továbbá az is, hogy az örökítőanyagok keveredése hogyan alakít át egész élőhelyeket, vagy láncreakciószerűen akár az egész ökoszisztémát. Azt sem tudjuk, hogy a manipulált anyagot elfogyasztó élő szervezetek hosszú távon hogyan reagálnak.

Világszerte mintegy 170 millió hektáron termesztenek genetikailag módosított növényeket. Ezeket alapvetően két célból (gén)módosították. Azért, hogy ellenállóbbak legyenek a gyomirtó szerekkel vagy a kártevőkkel szemben. Az Egyesült Államokban 1997 óta a feldolgozott ételek 60-70 százaléka GMO-szóját és -kukoricát tartalmaz. Mégsem végeztek kísérletet ezek egészségügyi hatásának feltárására. Ezért nem jelenthetjük ki, hogy semmilyen egészségügyi gondot nem okoznak. Nem vizsgálták meg azt sem, hogy az ételallergia fokozott terjedése összefügg-e a GMO-növényekkel. A témáról egyébként elismert és kiváló szakemberek is gyakran egymásnak ellentmondóan nyilatkoznak. Ezért a legtöbbünk számára az egész éppen olyan érthetetlen, mint az írás címe…

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Gazdaság rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..