home 2026. március 05., Adrián napja
Online előfizetés
Fürdőzzünk biztonságosan, felelősséggel!
Szakáll Laura
2025.06.29.
LXXX. évf. 26. szám
Fürdőzzünk biztonságosan, felelősséggel!

A nyári meleg beköszöntével a fürdőzési idény is megkezdődik. A nyaralóknak, illetve a strandokon hűsölőknek azonban több szabályt is be kell tartaniuk az esetleges problémák vagy tragédiák elkerülése érdekében. A nyár mindenki számára legyen biztonságos.

Szendi Zsolt, a Vöröskereszt vízimentő-szolgálatának koordinátora azt mondja, ha menteni kell, akkor már valaki hibázott. Vagy a fürdőhely üzemeltetője mulasztott, de az is lehetséges, hogy maga a bajba került személy nem tartotta be az előírásokat, például felhevült testtel vagy alkohol fogyasztása után ment vízbe, esetleg nem a fürdésre kijelölt szakaszt használta. Szerbiában évente átlagosan 90—120 ember fullad vízbe a strandszezonban.

Szendi Zsolt mentőápolóként dolgozik. A Vöröskereszttel is évtizedek óta együttműködik. Fontosnak tartja a másokon való segítést. Ő volt az egyik kezdeményezője az országos vízimentő-szolgálat elindításának mintegy három évtizede. A legismertebb szerbiai vízimentő a Hét Nap Plusz podcast adásában mesélt a vízimentésről, az életveszélyes helyzetekről, valamint a biztonságos fürdőzésről is.

— 1997 szeptemberében alakítottuk meg az első vízimentő-szakszolgálatot Szabadkán, ami hat emberből állt. Az első nap utolsó munkaórájában háromszor mentettük meg ugyanazt az embert, aki részeg volt. Egyszer mentettük ki a vízből, kétszer pedig nem engedtük vissza. A hat emberből a következő évben négyen elmentünk Németországba, ahol kiképzésben részesültünk, majd erre alapoztuk itt Szabadkán a vízimentők oktatását. A következő években megalakultak a kiképző központok, Szabadka felügyelte a vajdasági részt, és eleinte Montenegróban is mi oktattunk. Egy itteni ötlet nyomán, ami nem csak az enyém volt, valójában két országban alapoztuk meg az országos szintű programot. Több ezer embert képeztünk ki. 1997-ben, amikor elment az ember a medencére, látott egy úszómestert, ez most másként van. A Vöröskereszten belül mindig nagyjából 30 aktív vízimentő van. Mi a katasztrófavédelemben, illetve a nagyobb versenyeknek, rendezvényeknek a biztosításában veszünk részt. Oktatunk, a megelőzésre figyelmet fordítunk, és várunk mindenkit, aki ezzel szeretne foglalkozni. Ez egy család — a Vöröskereszt is, de azon belül a vízimentőszolgálat is. Több ezer embert képeztünk ki.

* Az elmúlt évtizedek alatt vízimentőként kerültél-e életveszélyes helyzetbe?

— Az első mentésem is az volt, de akadtak még veszélyes helyzetek. Előfordult, hogy amikor gyors vizeken voltunk, nagyon meg kellett gondolni, hogyan hajtjuk végre a mentést. Olyan helyzetem a medence mellett hála istennek nem volt, hogy valakit újra kellett volna éleszteni. Nekünk a mentés abból is áll, hogy elsősegélyt is nyújtunk.

* Nálunk mennyire biztonságosak a fürdőhelyek? Az üzemeltetők minden előírást betartanak?

— Ami az állandó fürdőhelyeket illeti, ott általában megfelelő számú vízimentő tevékenykedik. Persze van pár dolog, amit másként csinálnék. Olyan helyre lenne szükségük a mentőknek, ahol le is tudják fektetni azt a személyt, aki rosszul van, hogy ne egy műszaki helyiségben legyen elhelyezve, a kábelek között. Szabadkán, úgy érzem, most relatív fel vagyunk készülve. A megelőzésnek az a hátránya, ha az ember jól csinálja, akkor az nem látható. Létezik egy három karikából álló fuldokláslánc, ha valamelyik megszakad, akkor történik meg a baj. Az első karika a fürdőhely üzemeltetője, akinek mindent be kell tartani és tartatni. A második maga a vízimentő, hogy hogyan viselkedik. A munkáltatóval meg kell állapodni, mi az ő feladata, például az nem, hogy füvet vágjon. A vízimentő soha nem dolgozhat egyedül, és az elveitől nem térhet el, és mindig uniformist kell viselnie. A sárga és a piros a színünk, a sárga a víz felületén és a tömegben rikító. A mi partnereink maguk a fürdőzők, akiknek tudniuk kell, hogy a sárga póló mit jelent, hogy hozzánk forduljanak, ha bajt észlelnek, mert a többezres tömegben nem biztos, hogy mindent lát a vízimentő. Ebből már kiderült, hogy a harmadik karika a fürdőző.

* Hogyan kell a strandon, a fürdőhelyen viselkedni?

— A fürdőzésnek kell hogy legyen alapkultúrája. Az első, hogy a tiltásokat és az útmutatásokat tiszteletben kell tartani. Viselkedjünk úgy, ahogyan kell! Általában nem azokkal történik baj, akik előidézik a gondot, hanem azokkal, akiknek csinálják. Ha valaki alkoholt ivott, lökdösődik, ráeshet valakire, aki például nem olyan jó úszó, és máris megtörténhet a baj.

* Említetted, az egyénnek is felelősnek kell lennie. Mondjuk el, mikor, milyen állapotban tilos vízbe menni.

— Az első, amikor tiltva van. Amikor olyan az időjárás, a piros zászló ki van rakva. Vagy a tengeren a vihar után, amikor nagyon szép a víz felszíne, mert akkor a legveszélyesebb, ugyanis alatta nagyon sok örvény, áramlás van, könnyen kiviheti a fürdőzőt a nyílt vízre. Alkoholt ne fogyasszunk a fürdőhelyen, kábítószert se — az utóbbit egyébként se fogyasszuk soha! A strandra könnyű nassolnivalót, gyümölcsöt vigyünk, ne nehéz ételt, mert ezek elvonják az oxigénnel dúsított vért az agyból, ami gondot okozhat. Soha ne bonyolódjunk olyan szituációkba, ahol veszélybe kerülhetünk. Hajók, csónakok alkalmazásakor legyen az emberen mentőmellény. Viselkedjünk úgy, ahogy elvárjuk, hogy velünk viselkedjenek. Ha valami történik, tegyünk meg mindent, hogy megmentsük az illetőt, de úgy, hogy a saját életünket ne veszélyeztessük. Ez azt jelenti, ha valaki fuldoklik, nem az a megoldás, hogy beugrunk a vízbe, és mentjük, mert erre nem vagyunk felkészítve. Nagy a kockázat. A fuldokló adrenalinszintje 60 százalékkal növekszik a második fázisban, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy ötéves gyerek megfojthat egy nagyon jól úszó, edzett vízimentőt. Az utóbbi években voltak olyan esetek, hogy gyerekek egymásba kapaszkodva fulladtak meg a vízben, ennek az adrenalin az oka. A tegyünk meg mindent az életveszélybe került ember érdekében annyiból áll, hogy ne kerüljünk közvetlen kontaktusba a fuldoklóval, nyújtsunk neki valamit, például kötelet, törölközőt, amibe kapaszkodni tud. Bármit adhatunk, ami a vízen marad, akár egy felfújható matracot. A fuldokló a közelébe kerülő embert is tárgynak tekinti, akibe kapaszkodni tud, ezért veszélyes a közelébe menni. Mi mindennap, amikor felmegyünk a toronyba és beülünk a székbe, tisztában vagyunk azzal, hogy esetleg este nem térünk haza, mert a saját életünkkel játszunk. 50 százalék esély van arra, ha engem megfog egy fuldokló, hogy mindketten ott fogunk maradni, ezért fontos mindent figyelembe venni.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..