home 2024. április 24., György napja
Online előfizetés
Furcsaságunk: az alvajárás
Pap Ágota pszichológus
2022.06.22.
LXXVII. évf. 24. szám
Furcsaságunk: az alvajárás

Az alvajárás — orvosi terminológiája a szomnambulizmus, mely a latin somnus (alvás) és ambulo (sétál) szóból ered — egyfajta ébrenlét és alvás közötti állapot. Tőlem sem volt idegen gyermekkoromban. A többséghez hasonlóan azonban az életkorom előrehaladtával elmúlt. A tanulmányok azt mutatják, hogy tizenhárom éves kor felett csupán 3,3%-nál marad fenn a holdkórosság. Sokakban — talán a szüleimben is akkor — félelmet szül az alvajáró gyermek magatartása, éjszakai sétái. Ez utóbbit a kifejezéstelen arc és a test mellett lógatott kar jellemzi, aminek a végén az illető visszamegy aludni.

Az alvajárás az alvászavarok úgynevezett ébredési zavarai közé tartozik, s egyik fő vonása, hogy rendszerint az elalvást követő három órában, azaz a mélyalvásban következik be, és később a gyermek egyáltalán nem emlékszik rá. Ha mégis felébredne, és nem az alvóhelyén találja magát, az akár agresszív viselkedést is okozhat, ami egy védekezési reflex, ezért ilyenkor a legjobb őt csendes verbális üzenetek közben visszakísérni az ágyába. Gyermekkorban a tipikus alvajárási epizód azzal kezdődik, hogy a kisgyerek csendesen felül az ágyban. Talán megfogja a takaróját, üres tekintettel körülnéz a szobában, majd visszafekszik, és alszik tovább. Gyakrabban azonban felkel az ágyból, és lassan körüljárja a szobát. A látása ép, ki tudja kerülni az útjában álló akadályokat. A tudata azonban zavart, nem működik az ébrenlétre jellemző belátása és ítélő-, döntéshozatali képessége. S mivel elsősorban az ébredés zavaraként tekintünk erre, alvajáráskor a test hamarabb ébred, mint a tudat (részleges éberség).


Forrás: mattressinsider.com

A felnőttkori alvajárás sokkal agresszívabb, kalandosabb. Olykor sajnos balesetek is előfordulhatnak, vagyis az alvajárás nem, de annak következménye lehet veszélyes. Ilyenkor, nagyon ritkán, gyógyszereket is kaphatnak az érintettek, de a naplóvezetés is segíthet az okok feltárásában. A balesetek megelőzésének egyik legjobb módja a környezet biztonságossá alakítása. Tegyük meg a szükséges óvintézkedéseket, mint: az ablakok bereteszelése, a lépcsőlejárók elzárása, az emeletes ágyak kiiktatása, a vegyszerek elzárása, a szúrós és éles tárgyak eltávolítása stb. A cél az, hogy az érintett biztonságban visszatérjen az ágyába, és áttérjen a következő alvási szakaszba, s nem az, hogy felébredjen, és abbamaradjon az alvajárás. Ha mégis felébredne közben, a megnyugtató magatartásunk nagyon fontos.

Az alvajáró az ébrenlétére jellemző cselekvéseket hajt végre. Ez együtt járhat az említett éjszakai felrettenéssel és balesetekkel, esetenként alvás közbeni beszéddel, zavart ébredéssel. Éjszakánként jellemzően csak egyszer fordul elő, és néhány másodperctől akár fél óráig is tarthat. Mivel a szem ilyenkor nyitva van, a személy képes kommunikálni, a külső szemlélőt zavarba hozhatja, és az ébrenlét állapotára emlékezteti. Az alvajáró ráadásul könnyűszerrel végez el rutinfeladatokat (pl. takarítás, főzés vagy akár autóvezetés), míg a gyerekek esetében gyakori az átöltözés, a mosdóba igyekvés…


Forrás: net.hr

Az okokat az öröklésben és nagy valószínűséggel az agyműködés éretlenségében leljük. Sőt, egyes kutatások már azt is kimutatták, hogy génhiba is állhat a háttérben. Általában kicsiknél gyakoribb — minden tizedik gyereknél megjelenik, felnőtteknél pedig minden századik személynél. Ötéves kor előtt nem jellemző, és a pubertáskorral, vagyis az idegrendszer kifejlődése után eltűnik. Az élethelyzetbeli változások, a feszült családi hangulat, a kortársagresszió és a teljesítménykényszer okozta félelem vagy a szorongás állandósága kihathat a gyermek működésére, megzavarva az éjszakai nyugalmát. A felnőttkori alvajárás okaként inkább a stressz, a szorongás, az alváshiány, illetve a fáradtság és a kialvatlanság vagy akár a pszichoaktív szerek használata merül fel.

„Gyermekkorban a tipikus alvajárási epizód azzal kezdődik, hogy a kisgyerek csendesen felül az ágyban. Talán megfogja a takaróját, üres tekintettel körülnéz a szobában, majd visszafekszik, és alszik tovább. Gyakrabban azonban felkel az ágyból, és lassan körüljárja a szobát. A látása ép, ki tudja kerülni az útjában álló akadályokat. A tudata azonban zavart, nem működik az ébrenlétre jellemző belátása és ítélő-, döntéshozatali képessége.”

A megoldások egyike a helyesen végzett hipnózis lehet. Gyermekek esetében az alvást megelőző nyugodt légkör és az esti lefekvéshez köthető napi, kiszámítható szokásrendszer sokat segíthet. Az alvajárást semmiképp se tegyük gúnyolódás tárgyává, ez ugyanis nemkívánatos lelki megterhelést okozhat az érintettnél, és más gondok forrásává is válhat. Szükséges még a megfelelő mennyiségű alvás, a rendszeres sport, de a meditatív és más relaxációs technikák is jótékonyan hatnak. Amíg ez a „rendellenes viselkedés” csupán elvétve, egyszer-egyszer, rövidebb időtartamig jelentkezik, nem szükséges elméleteket gyártani a magyarázatára, ha viszont valóban rendszeressé válik, célszerű körüljárni néhány dolgot.

Szakemberhez, akár alvásszakértőhöz, akkor indokolt fordulni, ha az alvajárás huzamosabb ideje fennáll, és az alvajáró esetleg önmagára vagy másokra nézve is veszélyes. A cél a minőségi alvás lehet, amikor az elménk és a lelkünk is feltöltődik, regenerálódik, feldolgozva a napközben történteket.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..