TADIĆ VUKOVÁRON. Vukovár 86 napig tartó ostroma után a szerb erők 1991. november 18-án bevették a várost. A kórházból civileket és sérült városvédőket hurcoltak el az Ovčara nevű birtokra, ahol szerb tisztek parancsára 262 horvát hadifoglyot végeztek ki. A kivégzettek emlékhelyét koszorúzta meg november 4-én a szerb államfő, Boris Tadić és a horvát államfő, Ivo Josipović. ,,Azért jöttem, hogy kegyelettel adózzam, fejet hajtsak az áldozatok előtt. Azért jöttem, hogy bocsánatot kérjek, és sajnálatomat fejezzem ki a történtekért. Azért, hogy megteremthessük a lehetőségét, hogy a szerbek és horvátok, Szerbia és Horvátország új lapot nyisson a két ország történelmében' -- mondta a szerb államfő. A két államelnök felkereste az Eszék mellett fekvő Paulin Dvor helyet is, ahol 1991 decemberében horvát katonák 18 szerb és egy magyar civilt gyilkoltak meg -- a vukovári kivégzések megtorlásául. A koszorúzást követően a horvát államfő kijelentette: Paulin Dvor áldozatai is megérdemlik a bocsánatkérést, mert bűncselekményben vesztették életüket, s egyetlen bűncselekmény sem igazolható. Mindkét államfő cáfolta, hogy Brüsszel nyomására került volna sor a vukovári találkozóra. A világsajtó egyértelműen történelmi eseménynek nevezte azt, hogy Tadić Vukovárra látogatott, és ott bocsánatot kért a szerbek okozta szenvedésért, és az általuk elkövetett gaztettekért, mert ehhez ,,nemcsak akarat, hanem bátorság is kellett'.
TåKÉS LÁSZLÓ BELGRÁDBAN ÉS ÚJVIDÉKEN. Kétnapos szerbiai látogatása során Tőkés László, az EP alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Belgrádban tárgyalt Slavica Đukić-Dejanović parlamenti elnökkel. Az Európai Parlament alelnöke nagyra értékelte Szerbia eddigi erőfeszítéseit a demokratizálás terén, külön kiemelve a Vajdaság statútumát, illetve a nemzeti tanácsok létrehozását, ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a nemzeti tanácsokat ,,meg kell tölteni tartalommal', és normatív alapon biztosítani számukra a működéshez szükséges pénzeket. Tőkés Lászlót Újvidéken a tartományi parlament elnöke, Egeresi Sándor fogadta. Találkozójukon egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani Szerbiának az EU-hoz való közeledését, mely folyamatban a Vajdaságnak kiemelt szerepe van. Tőkés László megelégedéssel állapította meg, hogy az EP után a vajdasági parlament áll a második helyen a képviselőházban használt hivatalos nyelvek számának tekintetében, és elmondta: az első vendége szeretne lenni annak az irodának, amelyet Vajdaság Autonóm Tartomány Brüsszelben nyit majd meg.
Látogatásának első napján Szabadkán az EP alelnöke találkozott Pásztor Istvánnal, a VMSZ elnökével és dr. Korhecz Tamással, az MNT elnökével, vajdasági látogatásának második napján pedig Csonka Áronnal, a VMDK és Ágoston Andrással, a VMDP elnökével.
Ide kapcsolódó hír, hogy Újvidéken a múlt pénteken Bojan Pajtić tartományi kormányfő és Vuk Jeremić külügyminiszter közösen jelentette be: Vajdaság AT 2011 elején irodát nyit Brüsszelben.
ÖTEZER KÉRDÉS. November 24-én érkezik Belgrádba Stefan Füle, az EU bővítési biztosa, aki átadja azokat a kérdőíveket, amelyeket az Európai Bizottság készített a csatlakozni szándékozó országok átfogó felmérése céljából. A mintegy 5000 kérdést tartalmazó kérdőívcsomag az élet minden területére kiterjed: gazdaság, energia- egészség- és igazságügy, oktatás, emberi jogok stb. A legapróbb részletekre is kitérő kérdésekkel az EU teljes helyzetképet akar kapni az országról. ,,Mindennek az a célja, hogy az Európai Bizottság feltérképezhesse: mennyit haladt előre Szerbia a 2000-ben megkezdett reformok megvalósításával és milyen az ország jelenlegi állapota -- egyrészt a jogi szabályozások szempontjából, másrészt azok gyakorlati alkalmazása tekintetében. A kérdőív kitöltése a feltétele annak, hogy az Európai Bizottság elkészítse a Szerbiáról szóló országjelentést' -- nyilatkozta Varga László, a VMSZ köztársasági képviselője, a szerbiai parlament európai integrációs bizottságának az elnöke. A kérdések megválaszolására négy hónap áll rendelkezésre: a kitöltött kérdőíveket Belgrád 2011 első negyedéve végéig küldi vissza az Európai Bizottságnak. Abban a reményben, hogy 2011 decemberében Szerbia elnyeri az EU tagjelölti státusát.
FÖLDRENGÉS. November 2-áról 3-ára virradó éjjel a Richter-skála szerinti 5,4-es erősségű földrengés rázta meg Kraljevót és környékét. Kraljevo Grdica nevű városrészében életét vesztette egy házaspár -- az emeleti hálószobában rájuk zuhant a tetőszerkezet --, a sérültek száma elérte a százat, több ház lakhatatlanná vált, megszűnt az áramszolgáltatás. A természeti katasztrófa sújtotta várost felkereste Boris Tadić államfő, Mirko Cvetković kormányfő és Ivica Dačić belügyminiszter. Megígérték: az állam mindennemű segítséget megad a károk szanálásához és a romba dőlt házak újjáépítéséhez. A nap folyamán földrengést -- igaz, gyengébbet -- Zágráb, Szarajevó és Mostar környékén is jegyeztek. Azóta Kralejvót és környékét pedig több, szintén gyengébb, utórezgés érte. A helyszínre folyamatosan érkeznek a segélyszállítmányok.