Fiatalokkal a szórványért
LENNERT MÓGER Tímea
2016.01.02.
LXX. évf. 52. szám
Fiatalokkal a szórványért

Szabó Sándor kárpátaljai történész, kutató a Nemzetpolitikai Államtitkárság Petőfi Sándor-programjának fiatal ösztöndíjasa. A Kárpát-medencei szórványmagyarság támogatása céljából indult program keretében májusig tartózkodik a Dunatáj Egyesülés régiófejlesztési civil ernyőszervezet háza táján, Nyugat-Bácskában. Eddigi tapasztalatairól, munkaterveiről kérdeztük.

* Milyen indíttatásból pályáztál az ösztöndíjra?

— Egyetemi éveim alatt több ifjúsági érdekvédelmi civil szerveződésnek voltam aktivistája, majd később a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetségének alelnöki tisztségét töltöttem be. Ez idő alatt alkalmam volt találkozni több, szórványban élő fiatallal, így általuk ismerkedtem meg a hazai (kárpátaljai) szórványság helyzetével és gondjaival is. Az említett évek alatt és később is azért tevékenykedtem, hogy jobbá tegyem az általam megismertek, valamint a saját környezetem helyzetét. Így mikor megláttam a kiírást, egy percig sem gondolkoztam, hogy belefogjak-e, vagy sem. Így kerültem ide, Vajdaságba.

* Mióta vagytok Vajdaságban társaiddal?

— Augusztus 15-én érkeztünk. A többi területtől eltérően, ahová ösztöndíjasokat küldtek ki, mi a program első részében együtt, az MNT kötelékében dolgoztunk Szabadkán. Ennek köszönhetően közösen ismerkedhettünk meg a szórványközpontok helyzetével, munkájával, valamint közösen kaphattunk betekintést a Magyar Nemzeti Tanács működésébe is. Kivéve Gál Veronika ösztöndíjas társamat, aki közvetlenül a hertelendyfalvi szórványközpontba érkezett. Azóta is ő látja el a feladatokat a dél-bánsági területeken. Az elmúlt időszakban nem csupán a szervezeteket és intézményeket ismerhettük meg, hanem egymást is. Olyan együttműködés alakult ki, amelynek köszönhetően több alkalommal tudtuk bevonni egymást, illetve segíteni egymás munkáját. Ennek az együttműködésnek jó példája az is, hogy aktívan részt veszünk egymás rendezvényein, és ezeken feladatokat látunk el, legyen szó bármilyen eseményről. Társaimmal — Ujvárosi Zitával, akihez a Temerintől Maradékig terjedő területek, Kovács Diána Csillával, akihez torontáloroszi (Kisorosz) és környéke, valamint Matus Eszter Lenkével, akihez a muzslai területek tartoznak — igyekszünk közös programokat tervezni, ahol együtt tudunk tenni és segíteni. Közös munkával vettünk részt a szervezésben a többi közt a Temerini Tökfesztiválon vagy a muzslai Pásztornapon is. Napi kapcsolatban vagyunk egymással, hogy megosszuk tapasztalatainkat, és tanácsokkal próbáljuk ellátni egymást szükség esetén.

* Megismerhettétek a vajdasági magyarlakta településeket. Milyennek látod a nyugat-bácskai szórvány helyzetét a többi régióhoz mérten és eddigi tapasztalataid tükrében?

— Az eddig itt töltött, rövidkének már alig mondható idő alatt alkalmam volt bejárni szinte egész Vajdaságot. Az utazások nagy részét főleg hivatalból teszem, így ténylegesen megismerhetem a vajdaságiakat. Minden terület egyedülálló a maga nemében, akár az ott élő embereket, adottságaikat vagy pedig mindennapi problémáikat tekintjük. Persze vannak olyan tényezők, mint az elvándorlás, mely mindenhol gondot okoz. Sajnos sok területen az kell a baj felismeréséhez, hogy mindennapossá és nyomasztóvá, ezáltal egyértelművé váljon a probléma. Nyugat-Bácska ilyen, itt mindenki a saját bőrén tapasztalja az elvándorlás hatásait, hiszen majd minden családban akad egy-két vagy akár több olyan személy is, aki külföldön próbál boldogulni. Itt már nem az a helyzet, mint más helyeken, hogy még nem tudják, mi is a gond. Vajdaság-szerte felismerték a problémákat, és több-kevesebb sikerrel meg is próbálnak tenni valamit a megoldásukért. Nyugat-Bácska ebből a szemszögből valamelyest előrébb jár, az itt tevékenykedő emberek már stratégiákat és programokat dolgoztak ki a helyzet javítása érdekében. Véleményem szerint a többi régióban is el kellene kezdeni ezt a munkát, függetlenül attól, hogy szórványról vagy tömbről van-e szó. Ha idejében cselekszünk, akkor megakadályozhatjuk a további szórványosodást.

* Milyen feladatokat végzel, illetve tervezel elvégezni ittléted alatt?

— Augusztus óta sok mindennel foglalkozom. Szerencsémre Nyugat-Bácskában egy olyan szervezethez kerültem, mint a Dunatáj, illetve Pelt Ilona személyében egy olyan mentorhoz, akivel hatékonyan tudok együttműködni, bármiről legyen is szó. Feladataim között szerepel az irattár rendezésétől kezdve a pályázati ügyintézésig szinte minden. Vajdaság-szerte több alkalommal tartottam történelemórákat, előadásokat. Szeretném az eddig elkezdett feladataimat továbbra is aktívan folytatni. A következő évre több olyan programot tervezünk, amelyekben aktív szerepem lesz. Szeretnék minél nagyobb hangsúlyt helyezni a fiatalokkal való közös munkára.

* Hogyan látod, a fiatalok megmozgathatóak közösségileg, illetve mivel lehetne őket motiválni?

— Nagyon is. Szerintem a fiatalsággal való közösségi munka a legfontosabb tennivaló annak érdekében, hogy tartósan megmaradhasson az itteni szórvány. Úgy látom, hogy a fiatalok hozzáállásán kellene változtatni ahhoz, hogy ne uralkodjon el rajtuk a melankólia és a depresszió. Mindenképp olyan életpályákról kellene gondoskodni számukra, amelyek elősegítik a saját megmaradásukat és az itt maradásukat is. A közösségeknek, úgy látom, ebben az a feladatuk, hogy mindezt támogassák.

* Kárpátaljáról érkeztél, történész, kutató vagy. A szláv közegben élő magyar közösségek a jelenlegi kutatási területed. A nyugat-bácskai szórványlét ebből a szempontból is hasznos tapasztalat lehet... A régió szellemisége hoz, ad számodra valami újat vagy esetleg csak a jól ismert otthonérzést?

— Mindenképpen szerzek itt új élményeket, benyomásokat, aminek köszönhetően a saját kutatásaim is bővülnek egy újabb nézőponttal. Az előző években több olyan területre látogattam el, ahol szláv közegben élnek magyarok. Mindenhol más és más az emberek felfogása és értékrendje, ami jó, hiszen így még sokszínűbb a nemzetünk. Ittlétem első időszakában, amikor megérkezetem Vajdaságba, egyszer már feltették nekem a kérdést, hogy mennyire hasonlítanak a vajdasági és a kárpátaljai magyarok. Akkor azt mondtam, semmiben sem különböznek, viszont az idő múlásával rájöttem, hogy ez még sincs így. Kárpátalján, ahol az emberek mindig is nehezebb körülmények között éltek, a tűréshatár „kitolódott”, úgyhogy ott az emberek kevésbé pesszimisták és borúlátóak, holott lehetne rá rengeteg okuk. Talán ez az, amit a vajdasági embereknek is le kellene vetkőzniük magukról, nem kellene többet siratni az elmúlt jót, hanem a jövőben, az újban és a lehetőségekben kellene felfedezniük saját magukat.

* Miben látod a szórványtérségek megmaradásának, fejlődésének esélyét?

— Mint már mondtam, szerintem a szórvány megmaradásának és megerősödésének az az alapja, hogy a fiataljainkat meg tudjuk győzni, hogy érdemes itt maradniuk, de ehhez sajnos sokszor nem elég a kimondott szó, cselekedni is kell. Azon dolgozom, hogy ehhez a folyamathoz én is hozzá tudjak adni minél többet a rendelkezésemre álló idő alatt. Úgy gondolom, a kulturális és a morális építkezés mellett a legfontosabb a gazdaság újbóli fellendítése, melyben én sajnos vajmi keveset tudok segíteni. Erre megvannak a szükséges emberek akár a gazdaságban, akár a politikumban, és bízom benne, hogy lehetőségeikhez mérten mindent megtesznek a szórványtérségek megmaradásáért és fejlődéséért.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Múzsaidéző rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..