Fénybe írt átjárók — diákszemmel

Fénybe írt átjárók — diákszemmel

Előttünk egy csomó, papíralapra kidolgozott színes fénykép, rajtuk pedig szülőfalunk, Torontálvásárhely patinás lakóházainak míves homlokzatai, ablakai, kapubejáratai. Egy letűnt kor néma tanúi, melyekről volt diákom, ifj. Csala Sándor készített fénybe írt lenyomatot a közelmúltban.

A mindössze tizenöt éves srác „civilben” a nagybecskereki egészségügyi szakközépiskola elsőéves diákja. Érdeklődési köre szerteágazó, melybe az értékmentő hely- és honismeret is beletartozik. Kezdődött mindez spontánul, 2014-ben, amikor további két osztálytársával, illetve a biológiatanárukkal először kóstoltak bele Ürményházán a Mit tudsz Torontál vármegyéről? elnevezésű történelmi vetélkedőbe. Aztán a fiúk a rákövetkező iskolaévben Trézsi néni betyárjai csapatnéven újra vállalták a pluszmunkát. Ekkor már Onjin Hartig Viktória történelemtanárnő volt a mentoruk.

— Emlékszem, a töriverseny szervezői abban az évben a néhai vármegye építészeti motívumainak ismeretét kérték tőlünk számon. Míg készülődtünk, „bekattant”, hogy a műszakitanárunk már korábban is rajzoltatott velünk hasonló házikókat az órákon. Ő, mármint a tanárunk, parasztbarokk stílusúnak nevezte azokat a cifra homlokzatú házakat, amelyekből már sajnos mutatóba sem maradt a falunkban. Elsőként ezekre a görbületekre csodálkoztam rá, majd szép lassacskán a lakóépületek többi díszítőelemét is felfedeztem: a rozsdamarta esővízcsatornák cifra formáitól és az alattuk büszkén felhelyezett építtetői monogramtól kezdve egészen a gipszből megmintázott faldíszekig. Majd jött a látottak lefotózása, illetve néhány bátorító szó tanáraim részéről, akiknek félénken bár, de megmutattam, mire is leltem útközben. Nos, valahogy így kezdődött a történet — vágott bele nevetve a dolgok sűrűjébe Sanci. — Ezek a fotók ez év januárjában készültek. Mentorommal hóban, pontosabban bokaközépig érő latyakban caflattunk falunk utcáit róva. A régi házakon fellelhető ornamentikákra „vadásztunk”. Olvadt a hó, majd egy pillanatban kettős szivárvány jelent meg fölöttünk. Csodálatos volt, de sokan csak a közösségi portálon közzétett fotón „vették az adást”! Odakint elvétve találkoztunk járókelővel meg egy-két hógolyózó, szánkózó gyerekkel. Pedig biztos vagyok benne, hogy nem volt ez mindig így! Számomra ezek a lefotózott házdíszek egy átjárót jelképeznek. A szürke jelen meg a réginek és szépnek mondott múlt között, amikor is az embereknek még volt idejük egymásra. Amikor a gyerekek még egymással is tudtak játszani, nem csak a számítógép kínálta appokkal.

A régi házak, valamint az ékességül rájuk helyezett motívumok fotózása mellett Sanci figyelmének és érdeklődésének fókuszában a természetjárás is ott van. A barangolás, a dombvidéki túrázások, továbbá a tudatos környezetvédelem. Ha majd egyszer igazán megnő, azaz befejezi a tanulmányait, gyógyterapeuta szeretne lenni.

Portrémmal a legény egyre inkább kibontakozó megfigyelő- és alkotókészségét szerettem volna kiemelni, melyből a nagybecskereki Petőfi Magyar Művelődési Egyesület székházába látogatóknak is jutott ízelítő. Az ifj. Csala Sándor fotóinak fő témájául választott „modellek” többségében sajnos már csak az enyészet az úr.

A fénybe írt hajlékok és épít(tet)ői emlékét helyenként ugyan még őrzik az idősebbek, de ők is inkább hallgatnak a sorsszerű belenyugvás színtelen köpönyegébe burkolózva. Persze tudom, lesz olyan épület is, amely — lakóinak és éltetőinek hála — újabb száz vagy félszáz esztendő múlásával is képes lesz megőrizni magán a megálmodója keze nyomát, de kérdés, hogy vajon az utánunk jövőket is ugyanúgy megérinti-e majd az a bizonyos lét és nem lét közötti időszakban fúddogáló déli-délkeleti „szellő”. Mint tette ezzel a torontálvásárhelyi sráccal. Akiről hiszem, hogy lesz még szerencsénk hallani, illetve akinek értékőrző fotográfiáiban újra meg újra elmélyülhetünk.


A szerző és ifj. Csala Sándor felvételei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Bánáti Újság rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Fénybe írt átjárók — diákszemmel
Bánáti Újság
  • Borbély Tivadar
  • 2019.10.11.
  • LXXIV. évfolyam 41. szám
Facebook

Támogatóink