A kendert a Kárpát-medencében már a honfoglalás előtt is termesztették. Legősibb és legjelentősebb rostnövényünk volt, melyet általában a falvak jó minőségű földjébe vetettek. A rostok fellazításához a növényt folyóvízben áztatták, majd lógatva szárították. A rostokból kötelet, vitorlavásznat, ruházati alapanyagokat készítettek. Olajat sajtoltak a növény magjából, melyet állati takarmánynak használtak. Az asszonyok a levelekből görcsoldó, fájdalomcsillapító teát főztek. A kedves mondókából ismert kenderzsupp pedig tetőfedésre szolgált. Változatos hasznosíthatóságának köszönhetően a XX. század során volt, hogy Magyarországon 23 000 hektáron termesztették a kendert, ma a világon az összes termőterülete nem éri el a 100 000 hektárt sem.

A tévhitek eloszlatásához érdemes rendszertani és botanikai irányból is megvizsgálni a kenderkérdést. A Cannabis nemzetségébe mintegy 200 faj tartozik, egyebek között a Cannabis indica, valamint a Cannabis sativa, melyeket világszerte termesztenek. Rajtuk kívül meg kell még említeni a Cannabis ruderalist, mely a vadon termő és a nemesített kender keveredéséből hozott létre változatos gyomnövény-populációkat. A Cannabis indica faj alacsonyabb, sűrűn elágazó bokrával szemben a Cannabis sativa akár 5 méter magasra is megnőhet, és kevesebb elágazása van. A kenderfajok változatos összetételben és mennyiségben csaknem 450 aktív hatóanyagot tartalmazhatnak. Ezek közül a leghíresebb — vagy éppen leghírhedtebb — a pszichoaktív hatású tetrahidrokannabinol, azaz a THC.

A marihuána kifejezést a köz- és a szaknyelv is a kender magas THC-tartalmú, bódító hatású, szárított, nőnemű virágzatára használja. Ennek termesztése és árusítása illegális. A jellemzően a Cannabis sativa fajhoz tartozó ipari kender esetében hazánkban maximum 0,2%-os THC-tartalom a megengedett. Az ipari kendertermelés egyik problémája a kender szél általi beporzása és alacsony genetikai stabilitása. A nemesítéssel létrehozott ipari fajták könnyen visszavadulnak, így THC-tartalmuk meghaladja a megengedett szintet, nagy fejtörést okozva ezzel a jó szándékú termelőknek. A közelmúltban egy másik kendervegyület is a figyelem középpontjába került: a nem bódító hatású, ellenben számos gyógyhatással bíró kannabidiol, azaz CBD.

Vegyszermentes és öntözés nélküli termeszthetőségének, szén-dioxid-megkötő képességének és a gyökértől a hajtáscsúcsig terjedő változatos felhasználhatóságának köszönhetően a kender igazi aduász lehet a klímaváltozás elleni harcban. Más szántóföldi kultúrákhoz képest kiemelkedően gyorsan fejlődik, és nagy mennyiségű szén-dioxidot köt meg. Vetés után két hónappal rostra, négy hónappal pedig már magra is betakarítható, így alkalmas elő- vagy utóveteménynek is. Jól illeszkedhet a biotermelés vetésforgóiba is, mechanikai gyomszabályozással termeszthető. Terebélyes növekedésének köszönhetően pedig a soron következő kultúrák gyomosodását is segít visszaszorítani. A rostnak termesztett kender mélyre hatoló gyökerei a nehézfémekkel, növényvédő szerekkel szennyezett talajok megtisztítására is alkalmasak. A kendermoly és a harlekinkatica károsíthatja a virágzatát és a termését, ezek azonban egyelőre nem okoznak jelentősebb gondokat a hazai ültetvényeken.

A kenderben több mint 100 különböző kannabinoid termelődik, ezek egyike a CBD is. A kannabinoidok a szervezet endokannabinoid rendszerén keresztül fejtik ki hatásukat, a CB1 és CB2 receptorok segítségével. A kannabinoid receptorokból, endokannabinoidokból és enzimekből álló EKR egy rendkívül összetett rendszer, mely számos fontos élettani folyamat szabályozásában tölt be kulcsszerepet. Ilyen például az alvás, a fájdalomérzet, a gyulladások és egyebek mellett az étvágy is — a CB1 és a CB2 receptorokhoz kapcsolódva a kannabisz hatóanyagai hatással lehetnek ezekre a folyamatokra. Egy 2019-ben végzett kutatás eredményei szerint a CBD képes lehet csökkenteni a szorongást és javítani az alvás minőségét. Egy másik tudományos cikk megállapította, hogy a kannabidiol segíthet csökkenteni az éjszakai ébredések számát, használatával lerövidíthető az elalváshoz szükséges idő, és összességében támogatja a pihentetőbb, mélyebb alvást.

A szervezet számára a legegészségesebb zsírok a többszörösen telítetlen zsírsavak, például az omega-3 vagy az omega-6 zsírsavak. Mivel a szervezet nem képes ezeket előállítani, elengedhetetlen az élelmiszerekkel való bevitelük, mivel fontosak a szövetek, a hormonális egyensúly, az immunrendszer, az agy teljesítőképessége, a légzés, az idegek, a szív és a keringés szempontjából, valamint a bőr számára is — egyszóval az egész testnek hasznosak. A tudomány jelenleg egyetlen olyan növényt sem ismer, amely olyan nagy arányban tartalmaz többszörösen telítetlen zsírsavakat, mint a kender. A kenderolaj és -magvak több mint 80%-ban állnak többszörösen telítetlen zsírsavakból. Az emberi anyagcsere az omega-3 és az omega-6 zsírsavak arányától függ, ezáltal a szervezet optimálisan tudja felhasználni őket. A kenderolaj összetétele 3:1 (omega-6 és omega-3) arányú, ezért szinte tökéletes az ember számára. Ezekhez omega-9 zsírsavak, valamint ritka, de a szervezetnek különösen értékes gamma-linolénsav (GLA) is csatlakozik. Ez az összetétel teszi a kenderolajat a mai tudomány által legkiegyensúlyozottabbnak tartott olajjá. Ám a kenderből kinyert fehérjék tápanyagokban is rendkívül gazdagok. Különösen könnyen emészthetők, és sok rostot tartalmaznak. Ezenkívül az aminosavak összetétele szinte optimális, emellett számos ásványi anyagot, nyomelemet és vitamint is tartalmaz.

Összesítve a kender, vagyis a CBD gyógyhatásai: megnyugtat, ellazít, csökkenti a fájdalmat, javítja az alvás minőségét, enyhíti a depresszió és a szorongás tüneteit, fejleszti a koncentrációt és a memóriát, pihenteti az izmokat, növeli az energiaszintet, valamint az önbizalmat.