Rendkívüli helyzet országszerte

Az Yvette ciklon okozta hatalmas esőzés következtében Szerbiában rendkívüli helyzet alakult ki. A több napig tartó folyamatos eső után több mint 24 000 embert kellett evakuálni lakóhelyéről az áradás miatt. Az elmúlt napokban 13 község mintegy 88 000 háztartása és 135 000 fogyasztója maradt áram nélkül, valamint 1475 épület került veszélybe. Hivatalosan meg nem erősített adatok szerint eddig tizenketten vesztették életüket a természeti csapás miatt. A meteorológusok szerint az országban 117 éve nem esett egyszerre ennyi eső. A Belgrádtól 30 kilométerre fekvő Obrenovacon volt a legsúlyosabb a helyzet, a várost teljesen elöntötte a Kolubara folyó. Az árvíz sújtotta területeken több százezer háztartásban nem volt áram és iható vezetékes víz sem. A megáradt Kolubara folyó a városba vezető hidat is megrongálta. Veszélybe került az obrenovaci Nikola Tesla Hőerőmű is, és ezzel bizonytalanná vált az egész ország áramellátása. Obrenovac térségéből több mint 4000 személyt evakuáltak.

Hatalmas árvíz pusztított Nyugat- és Közép-Szerbiában is. A Morava folyó 50 kilométer hosszan öntött ki. A víz házakat, hidakat, utakat sodort el, a mezőgazdasági kár a becslések szerint több millió eurónyi lesz. Ezeken a területeken kívül veszélybe került Vajdaság nyugati része is. Szerémségben a Száva folyón a következő napokban is rekordmagasságú vízállással számolnak. Sremska Kamenicán, Bukovacon, Futakon, Péterváradon és más, Újvidékhez közeli településeken több mint száz házat öntött el a folyó.

Több ezren vettek részt a mentésben

A válságstábok Szerbia teljes területén folyamatosan üléseztek, és megtettek minden szükséges intézkedést a polgárok, valamint az értékek megmentéséért. A veszélybe került személyek és vagyonuk védelme, kimentése érdekében a közvállalatok és a helyi önkormányzatok is minden rendelkezésre álló erővel részt vettek — jelentette ki a belügyminisztérium, melynek a rendkívüli helyzetekkel megbízott részlege azt is közölte, hogy segélyvonalat nyitott, amelyen a bajbajutottak jelentkezhetnek. A telefonszámok a következők: 011/2741-157, 011/2289-208 és 011/2282-910. A közleményben ki van hangsúlyozva, hogy a feltüntetett számok kizárólag segélyhívásra, nem pedig a polgárok tájékoztatására szolgálnak. A védelmi minisztérium közlése szerint a szerbiai katonaság mintegy 500 tagja vett részt az árvízi mentésben. A katonaság csónakokat, motoros járműveket, vízpumpákat, lajtos kocsikat vetett be, valamint ágyakról és takarókról is gondoskodott.

Vajdaság felkészült a mentésre

A tartományi válságtörzs szervezésében az emberek gépekkel és homokzsákokkal segítették a védekezést az árvíz sújtotta térségekben. A törzskar döntése alapján a tartományi vízgazdálkodási közvállalat rendelkezésre álló felszerelése, gépe és mobil csapatai is a válságövezetekbe irányultak. Emellett megállapították, hogy a vajdasági helyzet nem drámai, és kellő odafigyeléssel meg lehet akadályozni a súlyosabb gondokat. A tartományi válságtörzs szerint a korábbi évek befektetései hozzájárultak ahhoz, hogy Vajdaság most sokkal kedvezőbb helyzetben legyen, mint az ország többi része.

A VMSZ önkénteseket toborzott

A polgárok az ország városaiból, településeiről autóbusszal indultak a károsultak megsegítésére. A VMSZ és más szervezetek több észak-vajdasági településről indítottak önkénteseket szállító buszokat az árvíz sújtotta területekre. Magyarkanizsáról, Szabadkáról, Zentáról és Nagykikindáról is érkeztek ilyen buszok az érintett térségekbe. A VMSZ Szabadkáról több mint ötven önkéntessel érkezett, s ezek az emberek folyamatosan homokzsákokat töltöttek, amelyekkel élőláncot alkottak a gátakon. A szorgalmas munkának köszönhetően Mitrovicán kilométeres védőfalakat sikerült emelniük.

Évekig eltarthat a kár helyreállítása

Velimir Ilić rendkívüli helyzetekért felelős tárca nélküli miniszter szerint négy-öt évre lesz szükség ahhoz, hogy a mezőgazdaság kiheverje a mostani kárt. Elmondta, nem a rossz árvízvédelmi rendszer, hanem a ki nem tisztított csatornák által okozott rendkívül magas vízállás miatt alakult ki ez a helyzet. Mint fogalmazott: feleekkora volna a kár, ha a csatornák nem szeméttel volnának tele. Az árvízhelyzethez tartozik még az a hír is, amely szerint bizonyos kereskedők haszonszerzési lehetőséget láttak a természeti katasztrófában, és többszörösére emelték az alapélelmiszerek, a palackozott víz, a ruhanemű, valamint a gumicsizma árát.

Magyarországon is fokozódik az árvízhelyzet

Magyarországon is egyre nagyobb az árvízveszély. Az előrejelzések szerint több magyarországi folyón is árhullám várható. Ezért mintegy 300 kilométernyi folyószakaszon árvízvédelmi készültség van érvényben. A magyar hatóságok több helyszínen folytatnak intenzív védekezést. A napokban Kőszeg térségében ezrek dolgoztak azon, hogy megakadályozzák a gátszakadást. A Hernádon harmadfokúra emelték az árvízi készültséget, és kiemelt figyelmet fordítanak a Mura térségére is. A Sajón, a Bodrogon és a Bódván szintén árhullámmal számolnak. A Balatonnál az elmúlt napokban a viharos szél által okozott nagy hullámok miatt szintén veszélyhelyzet alakult ki, de ez mostanra megszűnt, és folyamatban vannak a helyreállítási munkálatok.

Bosznia-Hercegovinában még súlyosabb a helyzet

Meg nem erősített hírek szerint Bosznia-Hercegovinában harmincra emelkedett az áldozatok száma az árvíz sújtotta területeken. A napok óta tartó esőzés, az áradások és a földcsuszamlások mintegy 1,2 millió embert érintenek közvetlenül. Az országban több ezer embernek kellett elhagynia otthonát a víz miatt, több száz család pedig otthon nélkül maradt, mivel a földcsuszamlás elsodorta házát. A hegyvidéki területeken szinte egész falvak kerültek föld alá. A csuszamlások következtében megnőtt az aknaveszély is, a víz ugyanis elmozdíthatta az aknamezők egy részét. A boszniai hatóságok ezért az érintett területeken fokozott figyelemre szólították fel a lakosságot.