Az elmúlt négy évben a Vajdasági Magyar Szövetség különféle forrásokból mintegy 86,5 milliárd dinárt mozdított meg különféle elképzelések finanszírozására. Összehasonlításképp ez több mint a tartomány 2020. évi teljes költségvetése, mely megközelítőleg 77 milliárd dinár, Szabadka város évi büdzséje pedig nem haladja meg a 6 milliárd dinárt sem. A választásokra való felkészülésben a VMSZ listázta mindazt, amit a párt az elmúlt négy évben teljesítményként le tudott rakni az asztalra. Papírra téve az országos, tartományi, önkormányzati, anyaországi, IPA-s és egyéb más forrásokból finanszírozott projektumokat összeállt egy olyan lista, amelynek 4500 tétele van.

Általános meggyőződés, hogy a magyar közösség számára fontos projektumok finanszírozása szempontjából az anyaországi források azok, amelyek segítik a magyarság talpon maradását. Ezzel ellentétben Pásztor kiemelte, hogy a projektalapú finanszírozást figyelembe véve ennek a 86,5 milliárdnak a 66,48 százaléka szerbiai forrásból való: 15,91 százalék önkormányzati, 27,23 százalék tartományi, 48,07 százalék országos és 8,79 százalék vegyes. A magyarországi források 26,41 százalékát teszik ki a 86,5 milliárd dinárnak, ebből a Prosperitati 74,7, a Magyar Nemzeti Tanácson keresztül futó támogatási rendszerek 20,1, a Szülőföldön Magyarul program 0,7, a falugondnok-szolgálat 0,38, a falugazdász-hálózat 0,21, az egyéb anyaországi források pedig 3 százalékot. A 86,5 milliárdnak 5,72 százaléka IPA-forrásokból ered, egyéb forrásokból pedig további 1,39 százalék.

Pásztor ezzel nyomatékosította, hogy ha a VMSZ nincs ott az ország döntéshozatali mechanizmusaiban, akkor az elmúlt négy évben a projektfinanszírozási forrásoknak csak egy töredékét tudták volna nyújtani. Az elmúlt négy évben 22,85 milliárd dinárnyi anyaországi támogatás érkezett, az pedig egy pluszlehetőség, mely ki tudta emelni a magyar közösséget a szerbiai polgárok sorából. A hazai és az anyaországi forrásokat a VMSZ elnöke szerint eszközrendszer és elképzelések által kell a politika eszközével működtetni. Kiemelte:

— Ez a feladat, amit nem szabad másra bízni, mert ha a VMSZ nem lesz ott, akkor nem lesz, aki ezt az ügyet így fogja csinálni, mint mi, ez a tétje a következő évi választásnak.

A Vajdasági Magyar Szövetség jövőre önállóan indul országos, tartományi és önkormányzati szinten is. A párt tizenhárom évvel ezelőtt kimenekülve a Demokrata Párt torkából hozta meg azt a stratégiáját, hogy egyedül indul a választásokon. Az akkori döntésnek az a mozgatórugója, hogy magyar érdeket csak magyar politikai szervezet tud magyar emberekkel párbeszédben magyarul megfogalmazni. Pásztor szerint a jövőre esedékes választások után nem fog jelentősen megváltozni a politikai helyzet, így reális az a feltételezés, hogy a Szerb Haladó Párt lesz a legerősebb politikai opció, ezért az együttműködés folytatására törekednek. Amellyel, mint mondta, elégedett országos, tartományi és alapjaiban véve önkormányzati szinten is. Az állítás határozottsága egyre visszafogottabbá válik lefelé haladva, eljutva az önkormányzati vagy a helyi közösségi szintekig. Országos és tartományi szinten az együttműködés korrekt volt, a kölcsönös tiszteleten alapult, és eredményorientált volt, alacsonyabb szinteken jelentek meg feszültségek, melyek nem állandó jellegűek, de foglalkozni kell velük.

Ennek kapcsán Pásztor elmondta, hogy egyes településeken a Szerb Haladó Párt megpróbál betörni különféle eszközökkel a magyar szavazótáborba. A többi közt irodák megnyitásával, ami legitim, de próbálják megbontani a VMSZ szavazótáborát, olyan helyzeteket teremtve, hogy átálljanak az ő oldalukra.

— Mi eddig korrekt partnerek voltunk és vagyunk is, de ez nem jelenti azt, hogy hülyék vagyunk. Ezt mi látjuk, és azt gondolom, hogy ezt a szavazóknak is látniuk kell. A választásokról beszélve lehet a VMSZ-t nem szeretni, lehet a VMSZ-t büntetni azért, mert együttműködött a Szerb Haladó Párttal, lehet a VMSZ-nek hátat fordítani a választásokon, de ez azt fogja eredményezni, hogy akkor a partnereink lesznek az erősebbek azokban a közegekben. 

A választások kapcsán Pásztor azt is hangsúlyozta, hogy a vajdasági magyar politikai mezőben mindenkivel együtt tudnak működni, kivéve a Magyar Mozgalmat. Ennek oka, hogy a Magyar Mozgalom olyan politikai pozicionáltságot alakított ki saját magának, amely összeegyeztethetetlen azzal, amit a VMSZ képvisel.

— A Vajdasági Magyar Szövetségnek arra kell koncentrálnia, hogy egy komoly felhajtóerővel bíró kampányt rakjon össze, hogy megértesse az emberekkel azt, hogy az ő érdekük az, hogy a vajdasági magyar közösségnek legyen legitim politikai képviselete. Nem a VMSZ fog azzal veszíteni, ha az gyengébb lesz vagy nem lesz, hanem a magyar közösség összes tagja veszíteni fog, függetlenül attól, hogy szereti-e a VMSZ-t, vagy sem. Mert nem lesz, aki érdeket tudjon érvényesíteni, ha a VMSZ nem lesz ott a parlamentben, ez a tétje a választásoknak — nyomatékosította Pásztor. Hozzátette, ez a vajdasági magyar közéletnek is a felelőssége, ha ugyanis a VMSZ nem jut be, akkor a VMSZ helyett nem lesz másik magyar opció, ez pedig nagy bajba sodorná a vajdasági magyarságot, amit nem lehetne orvosolni.

Pásztor István az elmúlt évek egyik legnagyobb eredményének a gazdaságfejlesztési programot nevezte meg, mely mára a nemzetpolitikának az új eszköze lett. Az anyaországi támogatásokat kezelő Prosperitati Alapítvány működésének négy éve alatt nyolc pályázati körben 14 400 pályázatból 12 591-et támogattak. Ezzel 32,1 milliárd dinár fejlesztést generáltak, ebből pedig 17,1 milliárdot vissza nem térítendő támogatások formájában kaptak meg a pályázók. Csak traktorból több mint 1300-at vásároltak. A nagyléptékű fejlesztéseket figyelembe véve a 23-ból 21 már át lett adva, ezeknek köszönhetően pedig mintegy 800 új munkahely jött létre. Továbbá fel lett építve egy olyan integrátori rendszer, amelybe több mint 4000 beszállító van bekapcsolódva, számukra e rendszer által elérhető egy biztos termelési piac, egyúttal a feldolgozóiparnak is biztos nyersanyagbázist sikerült teremteni. A Prosperitati pályázatai által kiosztott támogatások 175 településre kerültek el, ez a 45 vajdasági önkormányzatból 39-et érint. Nincsen olyan magyarlakta település Vajdaságban, ahol ne volna legalább egy sikeres pályázó. Továbbá a Prosperitati 848 falusi ház megvásárlását is támogatta.

Pásztor ez alkalomból azokat a vádakat is cáfolta, hogy a Prosperitati Alapítvány által a VMSZ-hez közeli vállalkozásokat és egyéneket támogatnák. Ezek a megfogalmazások szerinte ártó szándékúak, és nem csupán a VMSZ-re, de az egész programra nézve is. A számok tükrében a négy év alatt a 12 591 sikeres pályázat 8004 entitáshoz kapcsolódik, merthogy egyvalaki többször is pályázhat. 4811-en pályáztak egyszer, 2083-an kétszer, 865-en háromszor, 207-en négyszer, 37-en ötször, és egy olyan személy is volt, aki hatszor pályázott. A VMSZ-es kötődés szempontjából a 8004 pályázóból 1008 VMSZ-tag, ez 12 százalékos arány. A beadott pályázatok sikeressége 90 százalék feletti, és ahogyan Pásztor fogalmazott, a VMSZ-tagság nem jelentett előnyt, de hátrányt sem.

A vajdasági magyarság társadalmi felelősségvállalása kapcsán felmerülő kérdésre a VMSZ elnöke kiemelte:

— Közös feladatunk, hogy megváltoztassuk a társadalmi meggyőződésünket, feltéve a kérdést, hogy hiszünk-e abban, hogy lehet-e a szülőföldön boldogulni. Azok, akik nem tartják itt a saját gyereküket, azoknak az a meggyőződésük, hogy itt nem lehet boldogulni. Nekem az a meggyőződésem, hogy ez a térség az elkövetkező négy-öt évben jelentős fejlődésen fog átesni. Nem azért, mert mi ezt így akarjuk, hanem azért, mert a nagypolitika, a körülmények ebbe az irányba tolják a történetet.

Mint mondta, szerinte vissza kellene hozni ide a gyerekeinket, mert nem maradhatunk ki azokból a lehetőségekből, amelyek itt megteremtődnek. Ehhez kapcsolódóan kiemelte, hogy a szerb nyelvet illetően is meg kell változtatni a vajdasági magyarság alapállását, hiszen ha a gyerekeink meg tudnak tanulni angolul vagy németül a külföldön való boldogulás érdekében, akkor az itthoni érvényesülés érdekében a szerbet azért nem tudják, mert más az üggyel kapcsolatos érzelmi alapállásuk.