Étkezési (rossz) szokásaink

Étkezési (rossz) szokásaink

A táplálkozás nagymértékben meghatározza a mindennapjainkat. Energiát adhat, lelassíthat, lendületbe hozhatja a szervezetünket, de mérgezheti is.

Sok kísérletezés, próbálkozás és önmegfigyelés útján találjuk meg a számunkra optimális étrendet. A csókai Dupák Evelin a zentai Medica Netter magánrendelőben dolgozik szakmai tanácsadóként.

* A budapesti Semmelweis Egyetem táplálkozástudományi szakának vagy a mesterhallgatója. Konkrétan milyen területekkel foglalkoztál a tanulmányaid során? 

— A képzésünk alatt több területet is érintünk, ilyenek például a modern táplálkozás-, élelmiszer- és egészségtudományok, a szervezetbe kerülő anyagok élettani-farmakológiai hatásai, toxikológiai vonatkozásai, dietetikai alapelvek, valamint a táplálkozásterápia lehetőségei, azok gyakorlati alkalmazásai. Személy szerint én mindig is nagyon embercentrikus és kommunikatív voltam, illetve vagyok, ezért jelenleg életmód-tanácsadással foglalkozom Zentán, a Medica Netter orvosi rehabilitációs és fizikoterápiás magánrendelőben, és a jövőben is e mellett szeretnék maradni. A célom a tanácsadásaim során, hogy az embereket megtanítsam helyesen étkezni, hogy aztán, amikor már nem vagyok ott mellettük, akkor is képesek legyenek rá, és sokkal minőségibb, hosszabb életet élhessenek.

* Miben tér el a sportolók táplálkozása a hétköznapi emberekétől? 

— A sportolók táplálkozási alapelvei megegyeznek a hétköznapi, vagyis az egészséges táplálkozás irányelveivel. Ezen a rendszerességet értjük, a minél több nyers gyümölcs és zöldség, valamint a főzelékek széles körű fogyasztását, teljes értékű gabonák beillesztését az étrendbe, minél kevesebb vörös hús, de annál több egészséges zsiradék (hal, olívaolaj, olajos magvak stb.) fogyasztását, valamint a feldolgozott élelmiszerek — a túlzottan cukros édesipari termékek, üdítők és pékáruk — elhagyását. A sportolóknak az előbb felsorolt alapelveken felül még rengeteg dologra kell figyelniük, ez mindig függ a nemtől, sportágtól, attól, hogy rekreatív vagy élsportról van-e szó, milyen célt tűzött ki maga elé a személy, és ez mind-mind egyéni odafigyelést, szabályokat igényel.

* Ismertetnél néhány általános szabályt? 

— A sportolóknál a rendszeresség még inkább fontos, mivel ha nem esznek gyakran tápanyagban, fehérjében és szénhidrátban gazdag, minőségi élelmiszereket, akkor a szervezet az éhezés miatt izmot fog lebontani, és ezáltal csökkenni fog a sportoló edzésen produkált teljesítménye. Továbbá ha a fehérjebevitel megfelelő, de a sportoló diéta vagy egyéb fogyási kísérlet szempontjából minimálisan illeszt be szénhidrátot az étrendjébe, akkor az is okozhat teljesítménycsökkenést, rosszabb esetben még gyengeségérzetet, rosszullétet is. Mivel a szénhidrát a szervezet elsődleges energiaforrása, melyet mozgásra és agyműködésre is hasznosít, figyelnünk kell arra, hogy minden étkezésünkben legyen szénhidrát (teljes értékű gabona, rizs, bulgur, tönkölytészta, főzelékek stb.). Sok sportoló, akinek nem célja a fogyás, rengeteg feldolgozott, egészségtelen élelmiszert enged meg magának azzal a tudattal, hogy ő ezt megteheti, mert úgysem hízik. Ez igaz, a rengeteg edzésnek köszönhetően valószínűleg nem fog meghízni, de ezek az ételek az ő szervezetét is ugyanúgy károsítják, sőt, rossz időben fogyasztva az edzés minőségét is befolyásolhatja egy-egy nehezen emészthető vagy túlcukrozott termék, mely az edzés során vércukoresést, majd rosszullétet eredményezhet. Edzés előtt ne együnk csokit és tejtermékeket, mert a lassú felszívódásuk és a zsírtartalmuk miatt nem fokozzák a sportteljesítményt. Ehelyett edzés előtt fél órával inkább egy banánt fogyasszunk el. A sportolóknak is szem előtt kell tartaniuk azt, hogy elsősorban nem a jó alakért étkezünk minél természetesebben és egészségesebben, hanem azért, hogy hosszú évekig megőrizzük az egészségünket, és minél több időt töltsünk el gyógyszerek nélkül. A legismertebb betegségek, melyek megelőzhetőek a helyes étkezéssel, az inzulinrezisztencia, az ebből kifejlődő 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, valamint egyéb szív- és érrendszeri problémák. 

* Milyen rossz szokásaink vannak a táplálkozásban?

— Az emberek nagy többségénél az első rossz szokás rögtön ébredés után következik, mégpedig az, hogy nem reggeliznek, és így indulnak neki a napnak. Tanulmányok támasztják alá, hogy a reggelit kihagyó egyének anyagcseréje alacsonyabb a nap folyamán, hízékonyabbak, illetve többször nyúlnak egészségtelen nasikhoz azért, mert máshogy nem tudják kielégíteni az éhségüket. Ezt a reggeli elhagyása alakítja ki, és felborítja az egészséges anyagcsere bioritmusát. Ezen felül nagyon jellemző a mai társadalomra a rohanás és az, hogy senki sem készít előre otthon egészséges alapanyagokból reggelit, uzsonnát, hanem hajlamosak vagyunk beugrani az első pékhez vagy kisboltba valamilyen fehér lisztes, cukros termékért vagy csokiért. Ezt minimális erőbefektetéssel ki lehetne védeni, ha úgy döntünk, hogy bevásárolunk magunknak egészséges alapanyagokból, és egy kis idő ráfordításával otthon készítjük el ételeinket, melyeket aztán magunkkal is tudunk vinni. Nagyon sokan nem esznek főtt ételt, hanem szendvicsekkel és egyéb nassolnivalókkal élik túl a napot, ezzel a vércukorszintjüket folyamatosan fel- és leugráltatva (ez felelős egyébként a napközbeni fáradtságérzetért és a folyamatosan újra kialakuló éhségérzetért is), majd este, amikor hazaérnek, annyit esznek, amennyi az egész napi adagjuk kellett volna hogy legyen — csak nem osztották szét arányosan az ébredéstől a lefekvésig. 

* Melyek a leggyakoribb tévhitek ezen a téren? 

— Az első tévhit — visszautalva az előbb elmondottakhoz — az, hogy sokan azt gondoljuk, ha nem reggelizünk vagy nem vacsorázunk, akkor ezzel fogyni tudunk, és kalóriákat spórolunk meg. Ezt mindenképp el kell felejteni, mert nem igaz. A szervezet mindkét esetben szenved és éhezik, ebből adódóan vészállapotot hirdet, és amikor legközelebb eszünk, akkor a sejtek és a szövetek minden tápanyagot raktározni fognak, azaz zsírrá alakítják. Ez áll a mögött a mondat mögött, amikor valaki azt mondja nekünk, hogy hiszen alig eszem valamit, de mégis hízom.

* Sportolók esetében mi a leggyakoribb tévedés?

— Az edzés utáni étkezés elhagyása. A legtöbben szintén azt gondolják, hogy ha már leedzettem a mait, akkor miért enném vissza. Azért, mert ha nem tesszük, akkor nem tudnánk fejlődni azon az edzésen. Az izmaink nem képesek felépülni az edzés során átélt stresszből, ha nem adtunk nekik tápanyagot, melyből építkezhetnének, valamint azért, mert hasonló vészhelyzetállapot alakul ki az éhezéstől, és ez ugyanazt az ördögi kört hozza létre, amelyet az előbb említettem a reggeli és a vacsora elhagyása kapcsán. A gyümölcssaláta edzés utáni vagy vacsorára való fogyasztása még egy olyan dolog, amely nem javallott, mivel tartalmaz ugyan vitamint és ásványi anyagot, de annál több cukrot is, és szinte semennyi fehérjét. Tehát ha nem sportolóként eszünk meg egy adag gyümölcssalátát vacsorára, nagy valószínűséggel az egész a hasra fog rakódni, ha pedig sportolóként, akkor a szervezet felhasználja a benne levő cukrokat visszatöltésre, de az izomzatunknak még mindig nem adtunk semmi fehérjét, melytől gyógyulhatna és nőhetne. Fontos még, hogy ha rekreatívan sportoltunk, fölösleges, sőt pénzkidobás a szintetikusan előállított étrend-kiegészítők használata, mivel heti két vagy három 60 perces edzésre mi magunk is bőven fedezni tudjuk a szükségletünket természetes alapanyagokból.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Ép Testben rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Étkezési (rossz) szokásaink
Ép Testben
Étkezési (rossz) szokásaink
Ép Testben
Facebook

Támogatóink