Mi lesz a sorsuk a kis létszámú bánáti magyar tagozatoknak?
A nyár folyamán még úgy tűnt, az oktatásügyben dolgozók munkabeszüntetésével indul az új tanév, aztán kiderült, sokkal nagyobb veszély fenyegeti az alsós magyar osztályokat. Legalábbis a Bánság egy részében. Szeptember elseje előtt két héttel Staniša Banjanin, az oktatásügyi minisztérium közép-bánáti felelőse, Žarko Obradović miniszter utasítására hivatkozva összevonásokat szorgalmazott Nagybecskereken, Szentmihályon, Lukácsfalván, Muzslyán és Magyarittabén. Mégis, az érintett iskolákban önálló magyar osztályokkal kezdődött meg az oktatás, de a látszólagos öröm nem tartott sokáig. Már szeptember 4-én olyan - igaz, csak szóbeli - információ érkezett, hogy az úgynevezett ésszerűsítést mégis végre kell hajtani. Itt jegyezzük meg, hogy a nagybecskereki magyarság még igen jól emlékszik az 1990-es évek elején véghez vitt rendeletre, amellyel a három oktatási intézményben működő magyar tagozatokat áthelyezték a Sonja Marinković Általános Iskolába. Az akkori lépés a magyar nyelvű oktatás leépítésének a kezdete volt, a mostanit viszont sokan olyan kegyelemdöfésnek tartják, ami a világgazdasági válság leple alatt történik.
Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke levélben fordult az illetékes szerbiai miniszterhez, amelyben elismeri, hogy szükség van az oktatási rendszer gazdasági és pénzügyi racionalizálására, de ezt a feladatot az iskolák háttértevékenységeket ellátó szolgálatainál kellene kezdeni. Figyelmeztet arra is, hogy a meggondolatlan ésszerűsítés a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás rendszerének az összeomlását okozná, mert minden döntéshozatali jogkörrel bíró személynek, intézménynek és testületnek tisztában kell lennie azzal a ténnyel, hogy a ma összevont, megszüntetett, bezárt osztályok vagy iskolák soha többé nem nyílnak meg.
Pásztor Bálint, a szerbiai parlament képviselője az Újvidéki Televízió Napjaink című műsorában elmondta: a Nemzetközi Valutaalap valóban kérte Szerbiától, hogy az egészségügyben és az oktatásban legyenek leépítések, de a kisebbségi oktatást mindenképpen külön kellene kezelni. Rámutatott arra a visszásságra is, hogy az omnibusztörvény értelmében a kisebbségek esetében gyakorlatilag a tartományi oktatási titkár hagyja jóvá a kis létszámú osztályok megnyitását, viszont a pénzt egy-egy tagozat fenntartásához a köztársasági minisztérium adja. A műsorból megtudtuk, az elmúlt hetek tárgyalásai azt eredményezték, hogy az összevonás sokkal kevesebb esetben történik meg, mint ahogyan Belgrádban eredetileg tervezték.
Nagybecskereki, muzslyai helyzetkép
Ott jártunkkor, a második tanítási hét vége felé is csak azt állapíthattuk meg, hogy tovább folytatódik a bizonytalanság a nagybecskereki Sonja Marinković Általános Iskolában. Mondhatni, hogy a tanév kezdetéhez viszonyítva változatlan a helyzet.
Karl Jenő iskolaigazgató elmondta, az eredeti elképzelés alapján négy helyen kellett volna összevonni a tagozatokat, kettőt a városi iskolában egyet-egyet pedig a kihelyezett tagozaton, Lukácsfalván, illetve Szentmihályon. Annyit sikerült elérni a minisztériumnál, hogy engedélyezték a városi osztályok megmaradását. Szentmihályon azonban össze kellene vonni a második és a negyedik osztályt, mert a negyedikbe csak négy gyerek jár, a másodikban pedig 12 diák tanul. Lukácsfalván az ésszerűsítés értelmében elsőtől negyedikig csak egyetlen osztály nyílhatna, hiszen összesen kilenc nebulóról van szó. Az első és a második osztályban ketten-ketten, a negyedikben négyen ülnek a padokban, a harmadik osztályba pedig csak egy tanuló jár.
Az igazgató hangsúlyozta, beszélgetésünkig (szeptember 10-éig) csak szóbeli utasításokat kaptak, írásban még semmiféle értesítést sem juttattak el hozzájuk. A nagybecskereki Sonja Marinković Általános Iskola illetékese egyébként augusztus huszadika után kérelemmel fordult a miniszter úrhoz, hogy engedélyezze az osztályok megnyitását összevonások nélkül, de a válasz még késik. Mivel a visszajelzésnek harminc napon belül meg kellene érkeznie, minden pillanatban várják a miniszter reagálását.
Hallai Zoltántól, a muzslyai Szervó Mihály Általános Iskola igazgatójától megtudtuk, ők még az új tanév kezdete előtt kérelmezték a tartományi oktatási titkárnál, tegye lehetővé, hogy az iskola úgynevezett kinti épületében 15-nél kisebb létszámmal indíthassák be az első osztályt. Erre megkapták az engedélyt és szeptember elsején 10 kisdiákkal nyílt meg az osztály. Úgy gondolták, az iskola központi épületében nem lesz gond, Staniša Banjanin azonban augusztus 20-án azt hangoztatta, hogy a minimális létszám az osztályokban 17 lehet. Ezt tiszteletben tartva csak egy elsős osztályt nyitottak. Aztán szeptember elsején megérkezett dr. Jeges Zoltán tartományi oktatási titkártól a jóváhagyás, amelynek értelmében engedélyezik a három párhuzamos osztály megnyitását az iskola két épületében. A községi oktatási felelősnél érdeklődve, hogy mi a további teendő, a muzslyai iskola igazgatója azt a választ kapta, hogy a döntést írásban postázzák. Csakhogy időközben két szülő kiíratta a gyermekét a muzslyai általános iskolából, így csak 28-an maradtak.
Tehát a Muzslyán is változatlan a helyzet, a központi iskolában azonban minden készen áll arra, hogy a 28-as létszámú osztályból kettőt alakítsanak ki.
Aláírásgyűjtés Magyarittabén
A magyarittabéiak is elkeseredéssel fogadták a hírt, hogy az új tanévben össze kell vonni az alsós magyar osztályokat: az elsőt a harmadikkal, a másodikat pedig a negyedikkel. Aztán a tartományi oktatási titkárságról megnyugtatták őket, hogy minden marad a régiben, és a tanítást ennek az információnak a szellemében, vagyis négy tagozattal kezdték meg. Aztán jött egy újabb telefonhívás, ezúttal a körzeti oktatási tanácsostól. Tudomásukra hozta, hogy mégis lesz ésszerűsítés, csak enyhébb formában. Az első és a második osztály önálló marad, a harmadikból és a negyedikből egyet alakítanak ki. Ezt erősítette meg dr. Jeges Zoltán tartományi oktatási titkár is, aki a magyarittabéiak érdeklődésére kijelentette, sajnos, csak ennyit tudtak kiharcolni.
Szakál Ferenc, a helyi közösség tanácsának elnöke telefonbeszélgetésünk során kifejtette, nem akarnak belenyugodni ebbe az értelmetlen döntésbe. A 36 alsós diák szülei annyira felháborodtak, hogy aláírásgyűjtést kezdeményeztek a helyi közösség támogatásával. A petíciót ötszázan hitelesítették kézjegyükkel, ami nem kevés, ha tudjuk, hogy a faluban hétszáz-nyolcszáz szavazópolgár van. Mivel gyorsan akartak cselekedni, csak egyetlen délutánt szántak az akcióra, de akit otthon találtak az aktivisták, azok közül senki sem utasította vissza a kérelem aláírását. A dokumentumot eljuttatták a községi elnöknek, a körzeti oktatási tanácsosnak, a tartományi oktatási titkárnak és a szerbiai oktatási miniszternek. Mivel a tagozatok összevonását szorgalmazó írásbeli utasítás még nem érkezett meg, a Szerbittabén lévő közös iskolában egyelőre nyolc magyar osztály működik. Legalábbis ez volt a helyzet szeptember 10-én.
- Nem vagyunk optimisták. Én azt gondolom, kevés a remény, hogy kérelmünk meghallgatásra találjon, mert minden szálat a politika mozgat. Mi szórványmagyarság vagyunk, a választások során sem nyomunk túl sokat a latban, így is viszonyulnak hozzánk. Mégis úgy gondolom, a spórolást nem a gyerekeken kellene kezdeni - jelentette ki Szakál Ferenc, hozzátéve, hogy megpróbálnak kapcsolatba lépni és összefogni azokkal a bánáti falvakkal, amelyek hasonló helyzetbe kerültek.
Dr. Jeges Zoltán tartományi oktatásügyi titkár szerint ha végleges megoldás nincs is, remény még van. Bejelentette, Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével és Józsa Lászlóval, a Magyar Nemzeti Tanács elnökével még egy tárgyalókörútra utaznak Belgrádba, s Žarko Obradović miniszterrel ismét megkísérelik felülvizsgálni az előállt helyzetet.

Otília, TÓTH Lívia