Augusztus 28-a és 30-a között újfent méltatták Torontálvásárhelyen eleiknek az 1794. esztendőben jegyzett dél-bánsági „honfoglalását”, illetve felelevenítettek egy újabbat a későbbi évtizedek alatt állandósult színes és gazdag, napjainkra azonban már igencsak megkopott és lecsupaszított tartalmú lakodalmas hagyatékból.
Mottó: „Nagyon sok ember számára hiányzik a boldogság. De nem azért, mert nem találtak rá, hanem azért, mert nem álltak meg, hogy élvezzék...” (William Feather)
A helyi Magyar Művelődési és Művészeti Központ, valamint a VMSZ helyi szervezete Női Fórumának közös szervezésében ezúttal a borsos fonottas, vagy miképpen a debellácsiak nevezik, a fontos kalács került az örökségmentés középpontjába. A kalácstészta bedagasztása, majd a massza megformázása — mindvégig körültekintő alapossággal követve az egyedi íz- és formareceptet — tizenegy asszony keze munkáját dicsérte, a hétszázhúsz nagy és száztíz kicsiny méretű kalács kisütését pedig a falu földműves-szövetkezetének péksége vállalta. E helyi hungaricum különlegessége, hogy lakodalmak idején is csak azok részesülhettek belőle, akik rokonságban vagy igen jó baráti viszonyban voltak az ünneplő családdal. No meg persze a szomszédok, hogy azért mégse érje szó a ház elejét!
A finomságok kihordásához lófogattal Lebec István, illetve ifj. Gogány Zoltán is hozzájárult, akik mellett a szervezőkön és a pártás-réklis-piroscsizmás viseletbe öltözött Becsei lányokon, Klaudián és Karolinán kívül a Hódmezővásárhely — Sóshalmi Olvasókör tizenegy fős küldöttsége is helyet kapott.
A fertályórányi, nótaszóval elegy élménykocsikázáson mindazokat a családokat felkeresték, amelyek segítették a szervezőket első közös megmozdulásukon, az április deréki csigapödrő találkozó idején.
A háromnapos rendezvény nyitónapján az anyaországi testvértelepülésről érkező vendégek az augusztusi nagyvásár forgatagát ízlelgethették, a református templomban koszorút helyeztek el a telepes ősök tiszteletére állított márványtábláknál, és lerótták kegyeletüket a központ néhai tagjainak sírja előtt.
A művelődési és művészeti központ társklubjait is megszólító tombolás teadélután, továbbá az ugyancsak hangulatos estebéd zenei aláfestéséről — mindkettőnek a helyi József Attila Művelődési Otthon volt a befogadó helyszíne — Győri Zoltán gondoskodott.
|
Így készül a debellácsi fontos kalács Egy darab fontos kalácshoz 70 dkg tészta szükséges. Száz, más adatközlők szerint viszont akár kétszáznál is több kalács elkészítéséhez az alábbi alapanyagokra van szükség: 100 kg finomlisztre (fele grízes, fele rétesliszt), 50 l tejre, 2 rúd élesztőre, 14 kg cukorra, 1,3 kg sóra, 2,5 kg zsírra vagy vajra (margarinra), 10 dkg nagyobbra őrölt szegfűszegre, 5 dkg őrölt feketeborsra. Igen lényeges a kisült kalácsok kenése és mosdatása is. Ettől lesznek ugyanis kívánatosan pirosak, fényesek és ropogósak. E művelethez, a fentebb nevezett mennyiség esetén 20 db tojásra, 1 dl olajra, 2 dl vízre és 5 kg cukorra van szükség. (Forrás: Hosszú a jegenyesor — Debelyacsa monográfiája) |
