A közelmúltban dr. Szőke Anna szenvedélyes néprajzkutató, a Vajdasági Magyar Óvodapedagódusok Egyesületének elnök asszonya látogatott el a csókai óvodába. Aznap úgy zuhogott az eső, mintha dézsából öntötték volna, de amint Anna belekezdett az előadásába, minket az időjárás nem érdekelt. Óvodánk üléstermében az óvónőkön kívül tanítónők, a városi könyvtár könyvtárosa és a júniusban megnyílt napköziotthon két pedagógusa jelent meg.
Anna a saját életútján, munkásságán és a családja történetén át igyekezett azt az üzenetet közvetíteni, hogy akik nem félnek továbblépni, azok számára minden lehetséges. Bátorította a kolléganőket, hogy ne pusztán csak óvónők legyenek. Vendégünk beszámolt az egyesület Szentendrén tett Teréz-napi kirándulásáról is. Jó alkalom volt ez arra, hogy megismerjék a 150 éve elhunyt Brunszvik Teréz munkásságát, ellátogattak a Brunszvik-kastélyba, az Óvodamúzeumba. Az első magyarországi óvodák megalapítója 1828-ban, Közép-Európában elsőként létesített kisdedóvó intézetet budapesti székhellyel.
Szőke Anna hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a pedagógus számára a néphagyományok ápolása, az állandó önképzés, mert csakis így lehet a felnövekvő nemzedéknek átadni értékeinket, hagyományunkat, kultúránkat. Eddig megjelent könyvei (Elszaladt a kemence, Volt egy pajta, Szent Anna-templom Kishegyesen, Ne csak taníts, örökíts, Volt egy falu, Etnikai jelenségek Kishegyesen) tanúbizonysága annak, hogy igenis van miről és van kinek írni. Bátorító szavakat intézett az egybegyűltekhez, hogy higgyék el, mindenkiben van valami többlet, amit fejleszteni kell!
A cseppet sem rendhagyó előadás rendkívül jól sikerült, Annát pedig decemberben visszavárjuk.