Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a következőképpen értékelte a mögöttünk álló évet a Hét Nap olvasói számára:
- A 2010-es esztendő tele volt feszültségekkel, konfliktushelyzetekkel, veszélyekkel, csatákkal, de egyben hihetetlenül felemelő élményekkel és eddig nem látott eredményekkel is. Amikor ezeket a dolgokat sorolom, akkor nem kizárólag a VMSZ-ről beszélek, hanem sokkal szélesebb kontextusban gondolkodom. A 2010-es évről mindenekelőtt azt kell leszögezni, hogy mindenki számára erőt próbáló volt, soha nem kellett még ennyit küszködni, hogy az emberek megteremtsék a mindennapi betevőjüket, ez pedig nemcsak a gazdasági válságnak, hanem annak a rengeteg mulasztásnak a következménye is, amelyre az elmúlt tíz évben az országban példa volt. Amikor az elmúlt évről beszélünk, nem tudjuk megkerülni a tavaly decemberi költségvetési szavazást és azt a büntető hadjáratot, amelynek a VMSZ ki van téve azóta. De az idő minket igazol, mert most van a parlament előtt a 2011-es költségvetés, és pontosan azokat az ismérveket tartalmazza, amelyekért mi tavaly kiálltunk. Ennek az évnek a legnagyobb tapasztalata, hogy a politikai partner jelentheti a legnagyobb életveszélyt az ember számára. Akik nyilvánosan a talpon maradásunk ellen törtek, ugyanazok a háttérben veregették az vállunkat, hogy mennyire igazunk van. Amikor a költségvetési vita végén Szabadkán a jelenlegi vezetőség arra készült, hogy megaláz bennünket, tulajdonképpen arra kényszerített, hogy felálljunk, és otthagyjuk őket - hogy tiszta helyzetet teremtsünk. Bebizonyítottuk azóta, hogy nem azért nem működik a szabadkai önkormányzat, mert kötekedők vagyunk és velünk nem lehet együttműködni, hanem azért, mert akik vezetik, teljesen alkalmatlanok erre a szerepre. Az is keserű tapasztalata az évnek, hogy azok, akik Szabadkán az Európai Szerbiáért listán indultak és nyertek, kitakarították ebből a városból a magyarokat. Nemcsak a közvállalatokból és az igazgatóbizottságokból, hanem minden testületből. Nem az a probléma, hogy VMSZ-eseket távolítottak el, hanem az, hogy szinte minden magyart elküldtek. Ez a bizonyítéka annak, hogy ezzel az ''európaiság”-gal nagyon nagy baj van. Ami abból is látszik, hogy a balkanizáció irányába sodorják az országot.
De az idei évnek a tapasztalata az is, hogy a vajdasági magyar nem fél vállalni az identitását, hiszen több mint 140 ezren iratkoztak fel a választói névjegyzékre. Örömteli, hogy ezáltal egy olyan széles körű összefogás jött létre, amelyet a Magyar Összefogással produkáltunk az MNT-választáson. Igaz, hogy kimaradt néhány párt, de ott voltak a történelmi egyházak, püspökségek, civilek, több mint 300 civil szervezet, és ott volt az értelmiség is. Az év legnagyobb hozadéka mindenképpen a földrengésszerű győzelem volt a nemzeti tanácsi választáson. Továbbá az a megbecsülés, aminek a jeleit tapasztaltam, akkor, amikor Sólyom köztársasági elnök úr vagy Orbán miniszterelnök úr itt járt. Elismerték eredményeinket, amelyek nemcsak a mi számunkra fontosak, hanem nemzetpolitikai szempontból is. Az eredményekből azonban kötelezettség is adódik, ezért az MNT előttünk álló ciklusának a felét arra kell kihasználni, hogy minden olyan lehetőséget, amit a nemzeti tanácsokra vonatkozó törvényes hatáskör megenged, azt az MNT megragadja. Ez azt jelenti, hogy át kell venni az alapító jogokat mindenhol, ahol fontos, azaz azokban az intézményekben, ahol a mi közösségünk fejlődése szempontjából lényeges, legyenek azok akár a kultúra, akár az iskoláztatás, akár más szférából valók. Az felsőoktatás vonatkozásában továbbra is óriási erőfeszítést fejtünk ki, amit én nagyon fontosnak tartok. A következő tanévtől Újvidéken az Európa Kollégiumban 330-350 magyar egyetemi hallgató élhet, lakhat majd kedvező anyagi feltételekkel. Emellett ösztöndíj-, iskolabusz-, illetve diákhitelprogramot dolgozunk ki. Összefoglalva: nagyon-nagyon sok mindent szeretnénk a jövő év folyamán is megvalósítani.
Dr. Korhecz Tamást, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét szintén arra kértük, hogy értékelje a mögöttünk álló esztendőt, illetve az MNT eddigi tevékenységét.
- A hihetetlenül nagy erőfeszítések esztendeje volt a mögöttünk levő. De ezek az erőfeszítések, úgy tűnik, jó irányban mozdítják el a magyar közösség ügyét.
Kezdődött minden az év elején, amikor a magyar nemzeti közösség megteremtette annak lehetőségét, hogy közvetlen módon válassza meg demokratikus, szabad, többpárti választáson az országos önkormányzatát, legfőbb képviselőit. Sokak persze nem örültek annak, hogy mindezeket az erőfeszítéseket siker koronázta. Ezt követte azonban a legfőbb próba, azaz a Magyar Nemzeti Tanács megválasztása és az azt megelőző kampány. Annak során sokak szerették volna megosztani a magyarságot, illetve sokak érdeke az volt, hogy a választás után jelentős befolyást szerezzenek a belgrádi vagy az újvidéki pártok. A magyar emberek azonban felismerték, hogy hol van a hiteles magyar nemzeti összefogás, és személy szerint engem is meglepett az a nagyméretű támogatottság, amelyben a Magyar Összefogás részesült. A 78 százalékos támogatottság páratlan sikernek számít egy többpárti választáson.
Az MNT megalakulását követően pedig azon dolgoztam éjjel-nappal a munkatársaimmal együtt, hogy érvényt szerezzek annak a bizalomnak, amit a magyar választópolgároktól kaptunk. Azóta már hat MNT-s ülés lezajlott, a bizottságok háta mögött is tucatnyi ülés van. A konkrét munka során sok stratégiai döntés született, többek között elfogadtuk az oktatás középtávú fejlesztési stratégiáját, amely meghatározza majd az MNT további cselekedeteit a oktatás területén. Fontos kiemelni a felsőoktatási programot, épp most fejeztük be azt a körutat, amelynek során felkerestük az összes magyar tannyelvű, most érettségiző tagozatot a tartomány területén. Meghatároztuk továbbá a kiemelt nemzeti kulturális intézményeket, illetve díjakat. Támogatjuk a vajdasági magyar nemzeti színház megalapítását. A hivatalos nyelvhasználat területén is fontos döntések születtek, például a munkaközvetítőben lehetségessé vált magyar nyelvű pszichotesztet alkalmazni. Az MNT költségvetési eszközeiből 12 millió dinár fordítunk pályázat útján civil szervezetek működtetésére, támogatására, ez pedig nagy eredmények számít. A kommunikációnk szintén sokat fejlődött, nyitottá vált, hiszen minden ülésünket közvetíti a Pannon RTV. Ezenkívül fontos pereken vagyunk túl (a zentai önkormányzat, mint ismeretes, megpróbálta semmibe venni az MNT jogosítványait), mind a tíz indított pert megnyertük. Remélem, hogy a 2011-es esztendő azokra az alapokra épül majd, amelyeket ebben az évben vetettünk meg. Fontos, hogy az alapozást konkrét, kézzel fogható döntések kövessék a jövő év folyamán az ösztöndíjazás, illetve az oktatási és kulturális intézmények alapjogainak ügyében, valamint további iskolabuszok elindítása ügyében. Tehát nem lesz kevésbé mozgalmas a jövő esztendő sem, és remélem, sok olyan sikeres programot tudunk majd felmutatni, amelyek segítik az itt élő magyar közösség életét.