ÖTEZER KÉRDÉS. November 24-én, szerdán érkezik Belgrádba Štefan Füle, az EU szerbiai bővítési biztosa, hogy átadja azokat a kérőíveket, amelyeket az Európai Bizottság készített a csatlakozni szándékozó országok felmérése céljából. A kérdőívek mintegy 5000 kérdést tartalmaznak. Vannak benne egészen egyszerű kérdések (Szerbia fővárosának neve) és egészen bonyolult jogi, gazdasági stb. vonatkozásúak. Ezek megválaszolásában a minisztériumoktól kezdve a civil szféráig szinte mindenkinek jut majd feladat az elkövetkező hónapokban. Belgrád úgy tervezi, hogy 2011 márciusában már visszaküldi a kitöltött kérőíveket. Érdekes, hogy az 5000 kérdés között nem szerepel majd a második legegyszerűbb: melyek Szerbia határai? A déli határok vonatkozásában ugyanis erre a kérdésre korántsem egyértelmű a válasz.
BRÜSSZELI LÁTOGATÁS. Brüsszelben járt a VMSZ küldöttsége, melynek tagjai találkoztak Jelko Kacinnal, az Eurpia Parlament szerbiai jelentéstevőjével is. A találkozón megállapították, hogy a vajdasági magyarság tevékeny, megkerülhetetlen, kiemelt jelentőségű része Szerbia uniós csatlakozásának. A Nyugat-Balkánnal foglalkozó brüsszeli konferencián, a régió országainak miniszterei és diplomatái előtt Pásztor István, a VMSZ elnöke kiemelte: a vajdasági magyarság elemi érdeke, hogy Szerbia minél gyorsabban haladjon az EU felé. Pozitív példaként hozta fel, hogy Szerbiában meghozták a törvényt, és megalakultak a nemzeti tanácsok, továbbá hogy közös szerb-magyar szakértői bizottság alakult a második világháború végén és az utána történt események feltárására. A Vajdaság Ma hírportál szerint Pásztor István kijelentette: a magyarok kárára elkövetett 1944-45-ös atrocitások is bekerülnek majd a készülő, és Szerbiáról szóló EP-jelentésbe. Az, hogy a vajdasági magyarság számára kiemelt jelentőségű problémák is bekerüljenek a jelentésbe, azért fontos, mert az később hivatkozási alapként szolgálhat.
KORMÁNYKARCSÚSÍTÁS? Boris Tadić államfő, a DP elnöke vetette fel: eljött az ideje kiértékelni, hogyan teljesítettek az egyes minisztériumok, és annak tükrében elvégezni a kormány átalakítását. A kormány átszervezését az újévi ünnepek után kellene elkezdeni. A DP vezette hatalmi koalíció pártjai szükségesnek és kivitelezhetőnek tartják az elképzelést, hiszen a belgrádi kormánynak 27 tagja van - a minisztériumok száma ugyanis 24. Egyes elképzelések szerint a 24 helyett 15 is elegendő lenne, hiszen jó néhány tárca egybevonható. Persze, ezt már a kormány alakításakor is mindenki pontosan tudta, csak hát a koalíciós partnerség ára a miniszteri bársonyszék. A kérdés most az, hogy ezt a széket - a koalíció beomlása nélkül - ki alól lehet kihúzni.
ÚJABB INGYENRÉSZVÉNYEK. A szerbiai Privatizációs Ügynökség szóvivője bejelentette, hogy még az idei év végéig kiosztják a belgrádi Nikola Tesla repülőtér ingyenes részvénypapírjait. Jövőre, 2011-ben pedig a Telekom és a Szerbiai Villanygazdaság részvényeit vehetik át azok a polgárok, akik ingyenrészvényekre jogosultak. Ahogy a NIS (a Szerbiai Kőolajipari Vállalat) esetében sem készpénz-kifizetéséről volt szó, most a repülőtér, a Telekom és a Villanygazdaság (EPS) esetében sem, hanem a polgárok értékpapírokat kapnak, melyeket a tőzsdén értékesíthetnek majd.
ELFOGADTÁK A JAVASLATOT. 1992-ben egyetlen tollvonással Bánát körzetéhez csatoltak három Tisza menti magyar községet: Adát, Zentát és Magyarkanizsát. A régi, természetes körzethatárok visszaállítása viszont rendkívül bonyolult: tíznél több jogszabályt kell módosítani, mely a körzethatárok logikájára épül. Ebben a bonyolult folyamatban, a körzethatárok módosításának a kérdésében újabb előrelépés történt a múlt héten. A szerbiai kormány elfogadta azt a módosítási javaslatot, melyet a területrendezési tervre a VMSZ nyújtott be. Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági képviselője ezzel kapcsolatban napilapunknak a következőt nyilatkozta: ,,Az volt a legnagyobb probléma, hogy az elfogadás előtt álló területrendezési terv teljes mértékben a jelenlegi természetellenes körzethatárokra, illetve a közigazgatási körzetekre érül. Módosítási indítványunk lényege az, hogy miután megváltozik a közigazgatási körzethatárokról szóló kormányrendelet, illetve miután Magyarkanizsa, Ada és Zenta nem tartozik többé az észak-bánáti körzethez, a kormány egy éven belül köteles módosítani és a képviselőház elé terjeszteni a területrendezési tervet. Ha a kormány nem fogadta volna el a módosítási indítványunkat, akkor a körzethatások módosítása után a három szóban forgó község a területrendezési tervben 2020-ig továbbra is az észak-bánáti körzethez tartozott volna, ezzel pedig hátrányos helyzetbe is.' Szóval: meglehetősen bonyolult.
SZÜNETELNEK AZ ÉPÍTKEZÉSI MUNKÁLATOK. A szabadkai Népszínház építésében szünetet tartanak. A Tartományi Nagyberuházási Alap kifizette a kivitelezőnek a május-június-júliusi munkálatok bérét. A második (elvégzett) építkezési szakasz munkálataira 55 millió dinárt vár a tartományi alaptól a kivitelező. ,,A harmadik szakasz kivitelezéséhez ki kellene írni a pályázatot, de a nagyberuházási alap többhavi huzavona után sem hagyta jóvá a pályázat szövegét. Az alapnak végre azt kellene mondania: na, mehet a pályázat kiírása' - nyilatkozta az előállt helyzettel kapcsolatban Kasza József, a szabadkai Népszínház igazgatóbizottságának elnöke.
ÚJABB CSAPÁS. Szabadka jóformán még föl sem ocsúdott a Fidelinka csődje okozta sokkból, máris jött egy újabb. Az egykor híres Sever villanymotorgyár új tulajdonosa - az ausztriai A-Tec Industries - csődbe jutott, ezért a minap meghirdette a Sever egy részének az eladását. A vállalatot szétdarabolják. Majd eladják - a munkásokkal együtt.