Ép testhez ép lélek — a mentális fitneszről

Ép testhez ép lélek — a mentális fitneszről

A közelmúltban emlékeztünk meg a mentális egészség világnapjáról. Ennek kapcsán került elő ez a téma: ezúttal ugyanis egy már nem túl új, de sokaknak talán még ismeretlen kifejezést értelmeznék, ez pedig a mentális fitnesz.

Tudom, tudom, egy kissé nevetségesnek tűnhet, főleg, ha olyan közhelyekkel toldom meg, hogy ez egy olyan részünkkel való foglalkozás, amely elengedhetetlen például ahhoz, hogy megteremtsük a boldog életet. Hogy mi a boldogság? Mindenkinek egy kicsit más, de az bizonyos, hogy a boldog élethez sikeres, egészséges, boldog gondolatok szükségesek.

Azt is mondhatnám, hogy elsősorban az agyunk segít majd abban, hogy az életünk új irányt vegyen, ehhez viszont „edzenünk”, táplálnunk, használnunk kell. Még pontosabban: ha nem használjuk, kárba vész. (Azt hiszem, sokunk gyerekkorából ismerős az a szülői kérdés, hogy: miért nem használod az eszedet?!)

Az agy talán a legcsodálatosabb szerv az élővilágban. Számtalan bonyolult műveletre képes. Ám ez a szerv is öregszik, és veszít a hatékonyságából, de egyúttal számos olyan lehetőséget is rejt magában, amelyet eddig még nem sikerült kiaknázni. A tudomány jelenlegi állása szerint elmondhatjuk, hogy ha egy agyi területet folyamatosan és intenzíven használunk, akkor az ott található idegsejtek között egyre bonyolultabb és összefüggőbb kapcsolatrendszer alakul ki. Sőt, nem olyan régen arra is rájöttek, hogy ha az idegsejt elpusztul, akkor az érintett agyterület a folyamatos használatnak köszönhetően képes megváltoztatni az idegsejtek kapcsolatait, és ezáltal „pótolni” az elhalt sejteket.

Nos, az agykutatók rendre azt is visszaigazolják, hogy a rejtvények fiatalítják az agyat. Ezek már az ókorból ismerősek, és a mesék világába is beleivódtak, hiszen gyakori elemeik a próbatételek. Még mindig sokan szeretik a keresztrejtvényeket, ennek az újságnak a hasábjain is rendszeresen megjelennek, és persze vannak külön keresztrejtvényújságok is. Néhány éve a sudoku is egyre népszerűbb — ahol a betűket leváltják a számok. De ki-ki a saját környezetéből is felismerheti ezeket a helyzeteket: nálunk a fiatalabb fiam szokta követelni a feladványokat, az idősebbnek pedig mentális kvízeket kell napi szinten kiötlenem. A kutatók szerint a rejtvények azért olyan népszerűek, mert megfejtésük bizonyítja, hogy éles elménk van, és elég, ha csak egy kicsit konyítunk mindenhez, és mellette kíváncsian szemléljük a világot.

Az agykutatók állításából fejlődött ki az a felismerés, amely létrehozta a brain traininget, vagyis a mentális fitneszt/tornát/edzést. Ma már ezeket a virtuális világ is alkalmazza, és a korábban még csak tetriszrajongókból logikai játékosok tábora alakult ki. Sőt, vannak olyan szoftverek is, amelyek egy-egy parti végén megállapítják a játékos agyának korát, és mentális fiatalítást ígérnek, ha valaki naponta bizonyos ideig rendszeresen játszik.

Azt is mondhatjuk, hogy a mentális fitnesz ugyanolyan fontos, mint a fizikai, és nem szabad elhanyagolni. Persze ezek kapcsolatban állnak, azaz a rendszeres mozgás több oxigénhez, endorfinhoz (boldogsághormonhoz) is juttatja az agyat — éppen ezért sokat szajkózzuk, hogy a kielégítő testmozgásnak stresszcsökkentő hatása van. Nos, a mentális erőnlét fenntartása nem olyan fárasztó, mint egy maratonra való felkészülés, de azért ez is igénybe veszi az embert. Segíthet az olvasás, az álmodozás és a humor is. Előnyös, ha egy időre félretesszük a multitasking képességeinket — már ha valóban léteznek —, mert mindig több gonddal fogjuk magunkat szemben találni, mint ahányat meg tudunk oldani. Az egyvalamire való összpontosítás ráadásul javítja a koncentrációs képességet és növeli az eredményességet.

Ugyancsak edzésben tartják az agyat a különféle memóriagyakorlatok, problémamegoldást igénylő helyzetek, na és persze a meditáció. Ez utóbbit egyre inkább alkalmazza a nyugati társadalom, más módszerekkel együttesen, a depresszió kezelésére is.

Amikor lefekszünk egy hosszú nap után, a testünk elkezd ugyan megnyugodni, de az elme nem mindig követi. Ilyenkor lehet segítségünkre a vizualizáció, melynek legegyszerűbb formája, hogy elképzelünk valami békés helyet, képet. Vagyis ne az aktuális, napi eseményekre gondoljunk, hanem más, nyugalmat árasztó helyzetek megjelenítésével fokozzuk az érzelmi jólétet és a mentális nyugalmat.

És igen, itt kell leírni azt az agyoncsépelt mondatot is, hogy: minél pozitívabban gondolunk magunkra, annál sikeresebbek leszünk. Hát ennyi. Van, aki úgy fut ennek neki, hogy listát ír az előnyös tulajdonságairól — melyeket szeret, melyekhez ragaszkodik, melyeken sokáig dolgozott —, ami talán azzal is kecsegtet, hogy nem kell tökéletesnek lennünk, és ami egyúttal tudatosíthatja, mi az, amin változtatni szeretnénk, mondjuk, ahhoz, hogy ne legyünk túlterheltek.

A mentális fitnesz fontos eleme, hogy próbáljunk ki új dolgokat: élelmiszereket, feladatokat, melyek eltérnek a megszokottaktól, fedezzünk fel új helyeket, új útvonalon jussunk el ugyanahhoz a célhoz, menjünk el egy új boltba, vagy akár váltsunk munkahelyet — ha éppen ez szükséges. A rutin kizárásával segíthetjük az agysejteket és a köztük levő kapcsolatokat is fitten tartani. S nem utolsósorban a már említett társas- és logikai játékok (sakk, pasziánsz stb.), memoriterek is a mentális torna futópadjainak tekinthetőek.

Az olvasás jelentősége a technológia fejlődésével sem csökkent, hiszen nincs más, ami ennyire kreatívan fejlesztené a képzelőerőt. Ismerkedhetünk, beszélgethetünk új emberekkel, akár csak néhány szót, bárhol, bármikor. Megtanulhatunk új mozgásfajtákat, nyelveket, kipróbálhatunk új sportokat, melyek minél összetettebbek, annál jobb edzést nyújtanak az agyunknak is. Hasznos lehet, ha megpróbáljuk minél többször a kevésbé ügyes kezünket, lábunkat használni.

Ha a mentális torna marketingese volnék, bizonyára ekképp zárnám soraimat: „Naponta néhány perc vagy fél óra is elegendő, s még kimozdulnia sem kell — de nem árt!” Az agyi fittséget folyamatosan fenn kell tartani vagy fejleszteni ahhoz, hogy a komplett agyi működésünk rendben legyen, és személyiségünk épüljön. Végül pedig ne feledjük, az agyunknak is kell pihennie, ne hanyagoljuk el tehát az alvást sem!

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Lélekbúvár rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Ép testhez ép lélek — a mentális fitneszről
Lélekbúvár
  • Pap Ágota pszichológus
  • 2019.11.10.
  • LXXIV. évfolyam 45. szám
Ép testhez ép lélek — a mentális fitneszről
Lélekbúvár
  • Pap Ágota pszichológus
  • 2019.10.14.
  • LXXIV. évfolyam 41. szám
Facebook

Támogatóink