Én nem mehetek el innen - soha

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Én nem mehetek el innen - soha

Emléktábla-koszorúzási pillanatokVeres Péter sorait választották a szervezők az idei, XII. Herczeg Ferenc Emléknapok mottójául. ,,Nekem nincs útlevelem, nincs gazdag rokonom, nincs pénzes barátom, / millió sárbaragadt paraszt a szomszédom, / ezeknek sorsa az enyém, s az is marad örökre...'...

Emléktábla-koszorúzási pillanatok

Veres Péter sorait választották a szervezők az idei, XII. Herczeg Ferenc Emléknapok mottójául. ,,Nekem nincs útlevelem, nincs gazdag rokonom, nincs pénzes barátom, / millió sárbaragadt paraszt a szomszédom, / ezeknek sorsa az enyém, s az is marad örökre...' -- hallhattuk a fogadalomként is kicsengő sorokat a helvéciai Petyovszki Zita Kazinczy-díjas gimnazista leány előadásában, amellyel mintegy koszorút helyezett több határon inneni és túli előadó alkalmi gondolataira, irodalmi válogatására. A felvidéki Zétényből érkezett Ripcsu Rudolf tanár úr a hűség nyelvéről értekezett, Herczeg Ferenc meseopuszából pedig Petyovszki István, az anyaországi Helvécia testvértelepülés irodalomkedvelő pedagógusa olvasta fel a Próbacsendőr c. mesét. A Városháza tanácstermében egybegyűlt irodalomkedvelőknek Jódal Rózsa újvidéki írónő gyermekkora Versecének emlékképeit idézte, de hallhattuk Seres Adél resicabányai tanárnőt is, aki Herczeg életútját vázolta. A tanácskozás moderátora Krizbai Hajnalka, a verseciek nyugalmazott, de elnyűhetetlen munkabírású tanítónője volt, aki egyben e napok megálmodója, életre hívója is.
De valójában ki is volt a 146 évvel ezelőtt (1863. szeptember 22-én) született, és 55 évvel ezelőtt (1954. február 24-én) elhunyt Franz Herzog, azaz Herczeg Ferenc? Kalapis Zoltán az Életrajzi kalauz II. kötetében a verseci sváb polgármester, a gazdag patikus és szőlőtulajdonos fiaként jelöli meg őt, aki hosszú írói és színműírói pályafutása során úgymond Ady és Móricz ellenpólusaként, a kiegyezés utáni évtizedekben új erőre kapó kispolgári réteg úrias Magyarországának válik igazi dédelgetett írófejedelmévé. S épp emiatt szinte parancsra nyomtalanítva lett a második világégés utáni túl hosszúra sikeredett évtizedekben. Megjegyzi, hogy Herczeg írásain keresztül a valódi Bánát arculata is körvonalazódik. Olyan leplezetlen szókimondással és nemritkán ironikus hangvétellel is fűszerezve, amelynek dokumentumértéke és örökérvényűsége elvitathatatlan.
A Herczeg Ferenc emlékének felelevenítését, műveinek újraolvasását szorgalmazó, az időközben országhatárokon is átívelő mozgalommá fejlődött kezdeményezést tizenkét évvel ezelőtt iktatta be a verseci Petőfi Sándor Kultúregyesület a délvidéki kultúra eseménynaptárába. A kilencedik konferencia keretében, 2006-ban pedig -- az anyaországi Szent Korona Szövetség és a verseci magyar kultúregyesület összefogásának eredményeképpen, háromnyelvű (magyar, német és szerb) szöveggel ellátott emléktábla került fel az író egykori szülőházának helyén épült objektum homlokzatára. Az ünnepi szentmisét követően az idei irodalmi rendezvény másnapján Zétény és Helvécia polgármesterei, valamint a verseci anyanyelvápolók delegátusa helyezte el koszorúit a tábla alá. Verssel, majd néma főhajtással a Fehértemplom felé vezető modern arculatú (értsd: alapos fairtást is szenvedett!), egyre terebélyesedő utcában.
A szombat délelőtti istentisztelet után, melyet Erős Mihály helybeli és Király Tibor fehértemplomi plébánosok tartottak a Szent Gellért katolikus templomban Čedomir Živković, Versec város polgármestere is fogadta kabinetjében az emléknapok vendégeit. Soraikban Magó Istvánnal, Helvécia (Magyarország), valamint Szakszon Zoltánnal Zétény (Szlovákia) polgármesterével. Továbbá Nagy Péterrel, a resicabányai ( Románia ) magyar kultúregyesület elnökével, Nagyné Végh Mária konzul asszonnyal, a szabadkai magyar főkonzulátus munkatársaival, illetve a verseci magyarság kulturális és vallási képviselőivel. Az irodalmi tanácskozás megnyitása előtt a verseci és a zétényi polgármester aláírta a két település testvérvárossá válásáról szóló dokumentumot. Ezt követte a beszámoló elején felvonultatott előadók expozéja, a egyesületben elköltött, szívből jövő jókívánságokkal gazdagon fűszerezett étek, és egy hirtelen jött felhőszakadás, ami a Szüreti Napok második napján is elcsendesítette egy röpke félórára az ünneplő határvárost.
A vacsoracsillag kigyúlása után a szüreti mulatsághoz a talpalávalót Tóth Ferenc népi zenekara szolgáltatta.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Művelődési Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink