Emelik is, nem is…

Emelik is, nem is…

A szerbiai nyugdíjasok örültek az 5000 dináros egyszeri segélynek, melyet több helyen decemberi ajándékként emlegetnek, miközben a mintegy 1,7 millió szerbiai jogosult már november végén megkapta. A szükséges pénzt a köztársasági költségvetésből folyósították, miután a csaknem 8 milliárd dináros kifizetést a Nemzetközi Valutaalap is jóváhagyta.

Szerbiában több mint félmillió olyan nyugdíjas él, akinek ellátmánya nem haladja meg a 25 000 dinárt. Januártól azonban 1,5 százalékos nyugdíjemelésre számíthatnak országunk legidősebb polgárai. Ezt szintén a Nemzetközi Valutaalap hagyta jóvá. Akárcsak az egyszeri juttatást, a bejelentett emelést is vegyes érzelmekkel fogadták az emberek. A kormányzati kommunikáció szerint az 5000 dináros egyszeri segélyt és a beharangozott nyugdíjemelést is a vártnál jobb pénzügyi eredmények tették lehetővé. A nyugdíjasok bizonyos érdekvédelmi szervezetei szerint viszont a nyugdíj csökkentése eleve alkotmányellenes, hiszen szerzett jogként tekinthetünk a nyugdíjjogosultságra, mely nem csorbítható még rendkívüli kormányhatározatokkal sem. De azzal is tisztában kell lenni, hogy a korábban lefektetett nyugdíjrendszer a demográfiai változások miatt fenntarthatatlan, hiszen 2012-re a nyugdíj kifizetéséhez szükséges pénzösszegnek már csaknem a felét a költségvetésből kellett kipótolni, a nyugdíjjárulékból befolyó pénz csak mintegy 52 százalékban fedezte a kiadásokat. Mostanra a költségvetésből már csak a 37 százalékát fizetik a nyugdíjnak, de tudjuk, hogy még ez is fenntarthatatlan.

A bejelentett 1,5 százalékos nyugdíjemelésre is különbözőképpen tekintenek az érintettek. Valóban, ezt az egész nyugdíjtémakört nagyon sok nézőpontból lehet vizsgálgatni. A pénzromlás mértéke, az infláció várhatóan magasabb lesz az emelés szintjénél, ilyen szempontból a nyugdíj nemhogy nem emelkedik, de reálérték tekintetében tovább csökken. Abban is van azonban némi igazság, hogy a korábbi kormányok az ország gazdasági erejéhez mérten túlzottan is megemelték a nyugdíjat — többnyire a választások előtt —, ezzel próbálva megőrizni a hatalmukat. De vannak olyan vélekedések is, hogy egyszerűen csak elszámolták magukat. Ahogyan elszámolták a megígért 1000 eurós ingyenes részvényeket is. Természetesen az sem mellékes, hogy a 2008-ban bekövetkezett világgazdasági válság előtt a trend egészen más volt, és az alapján az egykori döntéshozók könnyebben „elszámolhatták” magukat. Már ha egyáltalán számoltak, illetve ha a döntéseiket valóban a számok beható vizsgálata és a trendek figyelembevétele alapján hozták meg.

Az ENSZ által közzétett adatok alapján Szerbiában a férfiak várható élettartama 71,7 év, a nőké pedig 76,3. Európában a férfiak átlagosan 70,8, a nők pedig 77,8 évig élnek. Andorra áll az első helyen, ott a férfiak várható életkora 80,6, a nőké viszont 86,6 év. A korfa azonban Európa szinte minden országában „belombosodott”, azaz a gyermekek száma elmarad a felettük lévő korosztályok létszámától. A nyugdíjrendszerek elsősorban ezért válnak fenntarthatatlanná.

Visszatérve az 5000 dináros egyszeri juttatáshoz, a kormányzati kommunikáció nem felejtette el hangsúlyozni mindennek a keresletre, ezáltal pedig a költségvetési bevétel növekedésére tett kedvező hatását. Az állami televízió híradójában megkérdezték a nyugdíjasokat, mire költik a pénzt. Az egyik nyugdíjas elmondta, unokája mobiltelefon-számláját fizeti ki belőle. Ez a válasz nyilván nem általános, viszont mégis elgondolkodtató, hiszen új megvilágításba helyezi a gazdaságélénkítést.


Nyitókép: Pixabay.com

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Nézőpont rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Emelik is, nem is…
Nézőpont
  • Dr. Mészáros Zoltán
  • 2020.01.21.
  • LXXV. évfolyam 3. szám
Emelik is, nem is…
Nézőpont
  • Tóth Péter
  • 2020.01.17.
  • LXXV. évfolyam 2. szám
Facebook

Támogatóink