Az eredeti népi bölcsesség (Meghalt Mátyás király, oda az igazság!) napjainkban ilyen változatban száll szájról szájra a faluban — miután az elmúlt hetekben ellopták a templomkertből Mátyás király bronz mellszobrát, és a tettesek még nem kerültek kézre. A tréfásabb kedvű hegyesiek egy másik igazmondást is fabrikáltak már: Amit nem tudsz jól bezárni, arra feküdj rá!
Persze még véletlenül sem ilyen vicces a helyzet a községben.
Besurranó szarkák, garázdálkodók, afféle „tyúktolvajok” mindig is voltak a faluban, ám az utóbbi időben két olyan súlyos bűncselekmény is történt, amit már nem hagyhat szó nélkül az ember. Azonkívül lényegesen elszaporodtak a betöréses rablások (mostanában a füstölt sonka és kolbász eltulajdonítása vált „divatossá”) is,  melyekért — az érvényben lévő büntető törvénykönyv szerint — senkinek még a haja szála sem görbült meg.
A sok panasz hallatán a helyi közösség tanácselnöke, ifj. Juhász Bálint kezdeményezte a falugyűlést, mely nagy érdeklődésre talált a polgárok körében. Megtelt a tűzoltóotthon nagyterme, sőt nagyon sokan kint az udvaron, a szitáló esőben hallgatták végig a közbiztonságról szóló eszmefuttatást. A lakossági fórumon megjelent: Pásztor Bálint köztársasági parlamenti képviselő, dr. Bíró István tartományi képviselő, dr. Celluska Frindik Erzsébet polgármester, Marko Rovčanin, a községi képviselő-testület elnöke, ifj. Juhász Bálint, a helyi közösség tanácselnöke, valamint a belügyi szervek képviselői: Dejan Živaljević rendőr őrnagy, a belgrádi központi rendőr-igazgatóság osztályvezető helyettese, Vojin Kojić, a szabadkai rendőrállomány osztályvezetője és Kovács Zoltán, a kishegyesi rendőrállomás parancsnokhelyettese.
Vitaindítóként ifj. Juhász Bálint elmondta, hogy az önkormányzati vezetőség és a helyi elöljárók már több alkalommal is tanácskoztak a jelen lévő képviselőkkel, valamint a belügyi szervek illetékeseivel, és mindannyian arra a következtetésre jutottak, hogy a közbiztonsági helyzeten sürgősen javítani kell. Ezzel kapcsolatban néhány megvalósítható javaslatot elő is terjesztett:
— Köztéri kamerákat kell elhelyeznünk a község forgalmasabb pontjain. Optikai hálózata már van a kishegyesi önkormányzatnak, május óta üzemel is, és a rendszert a rendőrség is használhatja. Néhány új kamera megvásárlásával figyelemmel kísérhetnénk, mi történik a községben. A másik lehetőség, ami a probléma megoldásához vezetne bennünket az, ha az önkormányzattal együttműködve kibővítenénk a mezőőri szolgálatot, mely szolgálat más helységekben már sikeresen funkcionál.  A mezőőrök számának növelésével (most csak 4 emberünk van a három településre) hatékonyabb közbiztonsági rendszert alakíthatnánk ki, s ennek nincs semmilyen törvényes akadálya.
A közbiztonság katasztrofális
E tömör megállapítással kezdte beszédét Pásztor Bálint köztársasági képviselő.
— Ez az egész Vajdaságra, sőt egész Szerbiára vonatkoztatható olyan probléma, amely megoldható. Három megoldási mód van rá, de csakis együttes alkalmazásuk hozhat eredményt. Az első a jogszabályháttér megváltoztatása. Március 8-án javaslatot tettünk a parlamentben a zéró tolerancia bevezetésére. Ha sikerül elérnünk, hogy a többi párt is támogassa a javaslatunkat, akkor Szerbiában a zéró tolerancia elve megvalósul a gyakorlatban. Hogyan is fog ez a gyakorlatban festeni? (Ha valakitől 5000 dinár érték alatt ellopnak valamit, akkor az szabálysértésnek minősül majd, s a rendőrségnek kutya kötelessége lesz kiszállni, helyszínelni, nyomozni, eljárást indítani, a szabálysértési bíróságnak pedig hivatalból eljárást kell indítania, és megbüntetnie az elkövetőt. E szabálysértések esetében a legszigorúbb büntetés 30 ezer dinár vagy 60 nap börtön lenne. Az 5000 dinár érték feletti lopások esetében azonban az államnak hivatalból büntetőeljárást kellene indítania minden egyes ügyben. A második megoldás: fokozni kell a rendőri jelenlétet, illetve megerősíteni a mezőőri szolgálattal. A harmadik megoldás pedig az lenne, ha mindenki fokozottabb mértékben figyelne a saját és a szomszédja házára. Azt gondolom, hogyha a jogszabályt sikerül összhangba hozni a realitással, ha sikerül jogi alapot teremteni ahhoz, hogy a rendőrség eljárhasson minden egyes ügyben, ha sikerül a mezőőrök számát növelni, és ha odafigyelünk a saját vagyonunkra és a másokéra is, akkor már egy-két hónap múlva a közbiztonság jelentős előrehaladásáról számolhatunk be.

Mennyit lophatunk?

A keresztény hitvallásban nevelkedők tudják, hogy a tízparancsolat 7. intelme: ne lopj! Egy gyufaszálat se. Anyagias, etikailag és erkölcsileg elferdült világunkban azonban a lopás fogalmát már minden országban másképp értelmezik és másképp büntetik. Nagyon különböző a joggyakorlat. Észtországban pl. 75 euró értékig tolerálja a büntetőtörvénykönyv a lopást, Ausztriában 150 euróig, Norvégiában pedig 275 euró értékben „szabad” mások vagyonát eltulajdonítani. Szerbiában, ahol hivatalosan 27-28%-os a munkanélküliség, s ahol több mint félmillió nyugdíjas havi járandósága kevesebb, mint a 3 hónappal ezelőtt még érvényben levő „lopásszint”, azaz 15 000 dinárnál is kevesebb, most érkezett el az a pillanat, amikor az állam elkezdett gondolkodni polgárai köz- és vagyonbiztonságának nagyobb védelméről. Persze e témával kapcsolatban a belügyi szerveknek is megvannak a maguk elemzései, kimutatásai és végkövetkeztetései – így Kishegyesre vonatkozólag is. Vojin Kojić szabadkai rendőrfőnök szerint Kishegyesen például nincs túl nagy ok a riadalomra, mert számadataik szerint 2011-től 2012-ig mindössze egyről háromra növekedett a súlyos bűncselekmények száma, vagyis a közbiztonság csak kisebb mértékben romlott. Nem történt a községben gyilkosság, nemi erőszak, súlyos rablótámadás, terrorcselekmény, bombamerénylet… ami válságossá tenné a helyzetet.
— Megtettünk minden tőlünk telhetőt a hatáskörünkbe tartozó feladatok ellátásáért, megerősítettük az őrjáratot, megerősítettük a terepen való jelenlétet — ezek azonban rendkívüli rendelkezések. Állandó megoldásnak számítana, ha a kishegyesi rendőrállomásnak több rendőre lenne, és jobb együttműködés alakulna ki a lakosság és a rendőrség között — mondta Kojić.

Kishegyesi rendőröket akarnak

Dr. Bíró István tartományi képviselő véleménye szerint nem lehet hatékony munkát elvárni a kishegyesi rendőrállomástól, amikor mindössze két járőrautójuk van (300-400 ezer lefutott kilométerrel), 8 emberük, akik közül csak ketten tudnak magyarul – egy olyan községben, ahol a lakosság 75%-a magyar. A Bácspetrőcről idehelyezett rendőrök idegenek, nem ismerik a terepet, a polgárok bizalmatlanok hozzájuk. Dr. Celluska Frindik Erzsébet polgármesternő is arra apellált, hogy a közbiztonságra csakis a rendőrség emberei felügyelhetnek, de akkor azok legyenek kishegyesiek. Óva intett mindenkit az önbíráskodástól, a civil szervezkedéstől. Arra is rámutatott, hogy a nemrégen történt két súlyos bűncselekmény elkövetőit a rendőrség felfedte, a gunarasi razzia alkalmával lefülelték azt a rablóbandát, amelyik idős, magányos asszonyokhoz tört be és garázdálkodott. A község képviselő-testületének elnöke, Marko Rovčanin arra tett ígéretet, hogy mindenképp beszereznek egy új gépkocsit a helyi rendőrállomásnak.
Míg kint csendesen szaporázott az eső, bent egyre mennydörgőbbé váltak a felszólalók. Sági József szerint minden elkövetőről, akiről kiderül, hogy bűnös „tessék a pofalemezét, a fényképét kitenni a piactérre, a községházára, hogy mindenki lássa, ki volt az az átok”. Andrija Kotlaš pedig feltette a kérdést: „Hát meg kell, hogy öljenek valakit ahhoz, hogy cselekedjünk? Tipikus szerb hozzáállás. Többe kerül egy emberélet, mint munkába állítani még néhány rendőrt. Mindannyian tudjuk, kik a visszaeső tolvajok a községben, van lista róluk. Milyen intézkedést foganatosítanak ellenük?”

Elveszett bizalom

Kőműves Géza szerint a képviselők hassanak oda, hogy nagyobb hatalmat kapjanak a rendőrök, hogy érvényesüljön a jogos önvédelem, hogy nagyobb jelentősége legyen a magántulajdonnak. „Amikor a politikusok arról hoznak törvényt, hogy a traktorra minden olyasmit fel kell szerelni, amit egy luxusautóra, és nem kérdezik, van-e erre pénze a parasztnak, hanem előírják, akkor írják elő azt is, hol mennyi rendőrre van szükség, és fizessék meg őket abból az adóból, amit tőlünk beszednek. Rápóti Zsolt, a kishegyesi éjszakai „egészségügyi séták” szervezője erősen kitartott a mellett a véleménye mellett, hogy a közösségi önszerveződés, a civil kezdeményezés sokkal hatékonyabb, mint a falugyűlésen elhangzott sok üres duma. Erre reagálva Dejan Živaljević belgrádi rendőr őrnagy kijelentette:
— A problémákat felvetettük, azok következményeivel, megoldásával pedig a belügyi szolgálatnak kell foglalkoznia. Egyedül a belügyi szervek illetékesek Szerbiában a lakosság közbiztonságáról gondoskodni. Hallom, igencsak nagy a bizalmatlanság irántunk, pedig épp a mai megjelenésünkkel igyekeztünk bebizonyítani, hogy nyitottak vagyunk az együttműködésre. Tudom, a bizalmat nehéz megszerezni, és könnyű elveszíteni,  de tudatában kell lenniük annak, hogy csakis közösen oldhatjuk meg a problémákat. Az a közösség van biztonságban, amelyben a lakosság együttműködik a rendőrséggel.
Végezetül az őrnagy tudatta a jelenlévőkkel, hogy nemsokára a szabadkai rendőr-igazgatóság pályázatot ír ki a rendőrállomány feltöltésére. Ha megjelenik ez a pályázat, akkor minden egészséges, tettre kész kishegyesi fiatalra számítanak. Mert a tüzet nem oltani, hanem megelőzni kell.