,,Elképzeléseimet nem rejtem véka alá”

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

,,Elképzeléseimet nem rejtem véka alá”

Merész ötletek embere - Györfi Sándor* Tudta-e, mire vállalkozik? - kérdeztük az igazgató urat, két hónappal a kinevezése után. Körülbelül abban az időszakban, amikor már általában a saját bőrén is megérzi az ember, hogy sok minden nem működik olajozottan.- Nem tartok panasznapot. Igaz, amik...

Merész ötletek embere - Györfi Sándor

* Tudta-e, mire vállalkozik? - kérdeztük az igazgató urat, két hónappal a kinevezése után. Körülbelül abban az időszakban, amikor már általában a saját bőrén is megérzi az ember, hogy sok minden nem működik olajozottan.
- Nem tartok panasznapot. Igaz, amikor győzögettek, hogy jelentkezzem a pályázatra, kissé több volt az ígéret, és látszólag kevesebb a gond. Most már benne vagyok: egy évre mindenképpen. Ennyire szól a kinevezésem ennek az ernyőszervezetnek az élére, amely a komplett székelykevei kulturális mozgalmat felöleli. Ez egy hatékony stratégia kidolgozását is megköveteli majd tőlem, mely lehetővé tenné, hogy a művelődés helyi képviselők között minél hamarabb megszűnjenek a súrlódások. A műsorrendezésben és szervezésben, a fiatalokkal való munkában járatos helybeliek segítségére természetesen feltétlenül számítok. Sajnos, a székelykevei MO-nak is vannak megoldatlan pénzügyi problémái. Némi saját pénzt a keretében működő klubhelyiségből tudott nyerni, ami idővel annyira módosult, hogy a betévedő már-már gyanakodni kezdett, hogy eltévedt. E kényes kérdés tisztázását is napirendre kellett tűznöm.
* Valóban merész lépések...
- Igen. Egyébként az is hozzátartozik a kinevezésem körüli mesék keretéhez, hogy azért én mégsem akartam mindenáron az igazgatói posztra kerülni. Székelykevére jobbára csak szórakozni jártam olykor-olykor. És ilyenkor, érthetően, vendégszemmel tekintettem a számomra most igencsak égető gondokra. Az viszont már akkor is felötlött bennem, hogy ebből a színmagyar faluból akár kulturális tömörítőközpont is kialakítható a környező, al-dunai településeken szanaszét szórt magyar népi tánccsoport-maradványok, zenészek, fiatalság számára. Pontosabban egy hatékony rendszert szeretnék többsíkú összefogással kiépíteni, amelynek hordozója éppen a Művelődési Otthon lenne. Ha már megvannak rá a lehetőségek, miért is ne alakítanánk ki egy ütőképes kulturális közösséget ebben a térségben? Az emberek nemcsak a munkahelyükre utaznak napi száz kilométereket, de szórakozás céljából is. A székelykevei kulturális életnek gazdag hagyományai vannak, de élő színházat, mozit is terveztem, és igazán remélem, hogy nemcsak húsz-harminc ember lesz rá kíváncsi. Egyébként a székelykevei Művelődési Otthon keretén belül jelentős tevékenységet folytat a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület és a Szalmaszál Ifjúsági Művelődési Egyesület. A Szalmaszál IME-nek van egy azonos nevű tánccsoportja, két-három korcsoporttal, a Petőfi Sándor ME pedig férfi-, női és vegyes kart tart állandó mozgásban. A Művelődési Otthon, pontosabban a helyi közösség teszi lehetővé a Székelykevei Igaz Szó közlöny megjelenését, havi rendszerességgel. A helyi rádiónk heti két, két és fél órás műsort sugároz vasárnaponként a kevevári Bus Radio hullámhosszain. Az adás interneten is fogható. Vannak tehát lehetőségeink, melyekre azért ráférne némi ,,vérátömlesztés”.
* Jelenlegi munkaköre teljes embert igényel. Bemutatkozó szakmai önéletrajzában is említette, hogy előző tevékenységének Hertelendyfalva, majd Pancsova volt a bölcsője. Távozását mennyire érezik meg ezek a közegek? Elvégre minden ember ereje véges, nem szakadhat darabokra. Vagy netalán mégis?
- Tevékenységemet az új helyzethez alkalmazkodva igyekszem módosítani. Valójában éppen ez ad új lehetőséget ahhoz, hogy a már meglévő kapcsolatokat erősítsem. Természetesen továbbra is számíthat rám a hertelendyfalvi Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület és a pancsovai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület is, akárcsak a fejértelepiek, a sándoregyháziak és a többiek is. Egyébként a pancsovai Petőfinek 1994 óta vagyok a tagja. Eleinte a Maroknyi népi tánccsoportban táncoltam, énekeltem a férfikórusban, majd néhány éve zenésztársaimmal megalapítottuk a Csörömpölő népzenei együttest, melynek prímása, vezetője vagyok.
* Mi lesz az említett pancsovai szakcsoportok sorsa?
- A Maroknyi tánccsoport aktív korosztályának a jövőjét egy összevont, al-dunai folklórtömörülésben látom, de ezt az elképzelést csak egy óvoda-játszoda létrehozásával, vagyis az utánpótlás mielőbbi biztosításával lehetne megvalósítani. Összevonva nemcsak a megmaradásra van reális esélye, de a fejlődésre is. Közös sorsban osztozunk. A magyarság, fiataljaink nemzeti öntudatának megélése és vállalása továbbra is egyéni dolog. A Csörömpölő zenekar akár profi szinten is működhetne, már ami a hagyományőrzést illeti. Úgy vélem, elég jól kitanultuk a szakmát fennállásunk mintegy négy esztendeje alatt. Most talán a magyar nyelvterület szélesebb zenei dialektusában is gondolkozni kellene, tovább kutatva persze a bukovinai ősök hagyatékában. Mert lenne még mit felkutatni, feldolgozni, (be)gyakorolni... Csakhogy időközben felnőttünk, munkaviszonyt létesítettünk, és már nem olyan egyszerű heti rendszerességgel összejönni próbálni, csupán a magunk örömére, szórakoztatására. Mindenképpen átfogó megoldást jelentene, ha ezt a már meglévő, még teljesen szét nem esett zenekart is sikerülne bevonni a ,,székeli projektum”-ba. Mert az is igaz, hogy nekünk eleve nincs olyan ,,piacunk”, mint a bácskai zenekaroknak, melyek akár hetente is tarthatnak táncházat. Itt délen nagyon csekély az igény az efféle szórakozás iránt.
* Helyet kapott-e tervei között a két évvel ezelőtt útjára indított Guzsalyas, vagyis a négy helyszínt megért, majd abbamaradt al-dunai vándor gyermektáncházak folytatása?
- Elméletileg igen, csakhogy éppen az is a tánccsoportok létezéséhez kapcsolódik. Embertelenül nagy munka lenne számomra, hogy a PancsovaHertelendyfalva-Székelykeve háromszögben élve valahol egyedül végezzek minden teendőt: az érdeklődés felkeltését, az érdekeltek toborzását, az információ frissítését, a költségekkel való elszámolást... Volt ezzel kapcsolatban is egy pályázati lehetőség decemberben, de visszafogtam magam. És még valami: terveimet nemcsak Művelődési Otthon működését biztosító székelykevei helyi közösségnek juttatom el, de szeretném a nyilvánosságot is tájékoztatni. Társuljanak, segítsenek, véleményezzék a dolgokat... Fogjunk össze, mert egyedül nem jutok messzire. A székelykevei Művelődési Otthon jövőjét maguknak a székelieknek kell megalapozniuk a saját igényeiknek megfelelően. Sajnos, hátráltató az a körülmény, hogy az intézményt annak jelentős adósságával együtt vettem át, viszont az évi terv most előttünk van, szabad, és lehet tenni valamit a bajok orvoslása érdekében. Vágyaimat, elképzeléseimet nem rejtem véka alá. Szeretném, ha mindenki megtalálná benne a saját helyét. Legyen az akár egyén, akár szervezet vagy bárki!

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Bánáti Újság rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink