Az új évben, a téli pihenő után rendszerint a búza fejtrágyázásával kezdődik a gazda munkája, a szokatlanul enyhe, csapadékmentes időjárás azonban összekuszálta a teendőket.

— Az enyhe időjárás növényvédelmi gondokkal jár, ami ezúttal is beigazolódott. Az árpa és a búza olyan fejlettségi állapotban van, mint március derekán szokott lenni — mondja Angyal János, a becsei Agropromet szövetkezet növénytermelési vezetője, és már sorolja is a gondokat: — A búzatáblákon a futrinka még januárban is károkat okoz, ezenkívül a csapadékmentes időjárás a rágcsálók szaporodásának is kedvezett. A búza- és a lucernaföldeken látható furatok mezei egerek és pockok jelenlétéről tanúskodnak. Megfigyelhetjük, hogy némely búzatábla halványzöld, az árpavetés pedig sárga. Ez a búza esetében a nedvesség és a tápanyag hiányának a következménye, nem voltak ugyanis keményebb fagyok, melyek leállították volna a növényzet fejlődését. Az árpa sárgulását a sárga törpülés vagy a mozaikvírusnak nevezett vírusos betegség okozza, és ha a gazda nem alkalmaz vegyszeres kezelést, a termése akár a felére is csökkenhet.

• Még csak a kezdetén járunk a tél végi, kora tavaszi teendőknek, itt az ideje a búza fejtrágyázásnak, és a kalászos gabonák esetében hamarosan esedékes lesz a gyomirtás is.

— A gazdag búzaterméshez bőséges tápanyag-ellátottságra és vegyszeres növényvédelemre is szükség van. Tél végén tanácsos két részletben kiszórni a műtrágyát — hektáronként 80—100 kg-ot. UREA-t vagy AN-t használjunk. A fejtrágyázást ajánlott talajelemzés eredménye alapján elvégezni, ezáltal nem juttatunk ki felesleges hatóanyagot a földre, de kevesebbet sem a szükségesnél. Termőföldjeink általánosságban véve tápanyagban gazdagok. Az okoz csupán gondot, hogy a gyökérzónában található makro- és mikroelemek nagy része még nincs felvehető állapotban. Ezek a tápanyagok különféle mikrobiológiai szerekkel aktivizálhatóak. Ezt a célt szolgálja egy, a piacunkon most megjelent műtrágya, a 20% nitrogén- és 24% kénszulfát-tartalmú ammónium-szulfát, melyből hektáronként 300 kg-ot ajánlott a talajba juttatni. A növényvédelmi teendőket illetően pedig idejében fel kell készülni a széles levelű gyomok elleni kemizálásra, valamint a levélrozsda, a lisztharmat és a fuzárium elleni megelőző vegyszerezésre.

• Az alacsony terményárak sok gazdát tanácstalanná tettek: Hogyan alakítsák a vetésszerkezetet? Lesz-e biztos nyereséget szavatoló növényi kultúra? Ez megmutatkozik-e a szerződéskötéseken?

— Állandóan azt hangoztatjuk, hogy a mezőgazdaságban, a terményforgalomban a piacgazdálkodás elvei jutnak érvényre. Az ágazat, s ezáltal a gazda sem élvezi már az állam legalább részleges védelmét — mint pl. 20-25 évvel ezelőtt, amikor az árutartalékok igazgató bizottsága még hatékonyan működött, és a piaci áron kívül védőár is létezett. A terményárakat a világpiac alakítja, ebbe kell beleilleszkednünk, ám ez a termelési költségek állandó növekedése közepette nem könnyű. A vetésszerkezet alakításában az agronómiai szempont, azaz a vetésforgó betartása sem mellőzhető. Gazdáink érdeklődéséből ítélve a cukorrépa újra népszerű lesz, tavaly ugyanis a legjobban jövedelmező haszonnövényünk volt. Az öntözéses termelésben nem volt ritka a hektáronkénti 120(!) tonnányi termés sem, így várható, hogy a tavalyi 350 hektárnyi terület helyett az idén 850-et vetnek be répával. Ez azonban még mindig csak a fele a néhány évvel ezelőtti 1700 hektárnak. Volt olyan időszak, amikor a cukorgyár ingyen adott vetőmagot és növényvédő szereket a répatermelőknek, sőt még a termést is elszállíttatta a földről. Ilyen kedvezményekre azonban többé nem számíthatunk. Minden költség a gazdát terheli. Igényelhet ugyan agrárhitelt, de nem szívesen adósodik el. A két évvel ezelőtti és részben a tavalyi aszály óvatosságra int.