home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Elhuhogjuk…
Molnár Krekity Olga
2013.12.31.
LXIX. évf. 1. szám
Elhuhogjuk…

Kishegyesi „bagolyvár” készül… — A tartományi oktatási, környezetvédelmi és energetikai minisztériumok a Vajdasági Felderítő Szervezettel karöltve a 2013—2014-es iskolaévre is meghirdették a Tisztább és zöldebb iskolákért Vajdaságban elnevezésű programot, melynek célja a tanulók környezetvédelmi tudatának és felelősségének ápolása.

Jóllehet az elmúlt években a kishegyesi községben számtalan olyan ökológiai és környezetszépítési kezdeményezés szemtanúi lehettünk, amelyet jórészt az ifjúsági civilszervezetek kezdeményeztek és valósítottak meg, s amelyben mindig szerepeltek iskoláskorú gyerekek is, ezúttal azonban közvetlenül az Ady Endre Kísérleti Általános Iskola célozta meg a kiírt pályázatot. Nem kis feladatot vett a nyakába, a projektum meghirdetőinek ugyanis nagy és konkrét elvárásaik vannak.

— Iskolánkban szeptemberben sor került egy arculatváltásra, mely sokkal nagyobb hangsúlyt helyez a környezetvédelemre, a környezettudatos nevelésre — a gyerekek ne kihasználják, csak használják a környezetüket. Ennek érdekében számos bemutatót, előadást, megmozdulást tervezünk. Úgy érezzük, ha most nem lépünk határozottan, akkor holnap már késő lesz. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy egy év alatt nem varázsolhatunk ide édenkertet, de ha tanáraink eddigi ötletterveinek legalább a tíz százalékát megvalósítjuk, máris látható, tapintható eredmények születhetnek — vázolta fel Hajvert Ákos megbízott igazgató.

Megtudtuk, hogy a helyi közösségnek és az iskolának már volt is egy közös programja, az őszi levélgyűjtési akció, melybe a polgári nevelést előadó tanárok kapcsolódtak be osztályukkal. Vass Zoltán technikatanár közreműködésével nemrég az iskolába látogatott Flégó Péter, és időszerű előadást tartott a madárvédelemről, szárnyas barátaink téli etetéséről-itatásáról, valamint a mesterséges odúk elkészítéséről és kihelyezéséről.

„Meg kell érteni madárszavukat…”

A kishegyesi származású Flégó Péter Budapesten él. Mivel munkája egy része a tárgyfotózásból áll (asztalikiadvány-szerkesztő), ennek kapcsán szeretett bele a természet-, illetve a madárfotózásba. A  „madárles” nála most már több mint szenvedély.

— Magyarországon kapcsolatba léptem a Magyar Madártani Intézettel, idehaza pedig együttműködöm a topolyai Arcus és a szabadkai Riparia természetvédelmi szervezetekkel. Sihelnik József, Szabó Viktor és Szekeres Ottó sokat segített abban, hogy betekintést nyerjek az ornitológiába. Körülbelül öt évvel ezelőtt döntöttem úgy, hogy életcélommá tűzöm ki a madárvédelmet. Gyakran látogatok el iskolákba, ahol szívesen mesélek erről. Szeretnék minél több fiatalt megfertőzni a szenvedélyemmel, összefogással ugyanis egyre több madárnak segíthetnénk a túlélésben és a szaporodásban.

Beszélgetésünk előtt magam is megnéztem az általa összeállított, tanulságos kisfilmet, mely borzasztó képekben mutatta be, hogy Cipruson milyen kíméletlenül irtják a barátposzátát (mely ínyencség az éttermekben), sőt a nekik felállított több kilométeres hálókban, kihelyezett ragasztós csalikban százával pusztulnak el más értékes madárfajok is, melyek közül több a mi környezetünkben is megtalálható. Sokukat már hivatalosan is védett fajjá nyilvánították, sokukat még nem, de mindegyikük bajban van, mert az ember a mocsarak, a lápok lecsapolásával, a cserjések kiirtásával, a legelők felszántásával végzetesen leszűkítette az életterüket. A profitorientált mezőgazdasági technológiákkal (műtrágyázás, permetezés) pedig a természetes élelmi láncot is veszélybe sodorták.

— Sajnos bizonyos fajok már nagyon megritkultak, s ha nem fogunk össze a továbbélésük és szaporodásuk érdekében, akkor véglegesen eltűnnek környezetünkből. Valami értékessel leszünk szegényebbek. Egyik napról a másikra, varázsütésre nem várhatunk eredményeket, de tudatosítanunk kell az emberekben a veszélyt, és mindent meg kell tennünk a madarak védelmében. Amit még lehet, azt meg kell menteni vagy vissza kell állítani.

„No még egy marék magot!”

Az elkövetkező időben Flégó Péter madarász barátaival és az iskola tanulóival Kishegyesen legalább három odútelepet szeretne létrehozni, mely védelmet és fészkelési lehetőséget nyújtana jó néhány madárfajnak. A Kaszáló mentén húzódó régi gyümölcsösök is kiváló madárteleppé válhatnának, de ebbe a nagy volumenű programba a gazdákat is be kellene vonni. Meg kellene értetni velük, hogy a madarak szaporulata akár termésnövelést is eredményezhetne. Magyarországon a gyümölcsösök és a szőlőskertek legtöbbje már fel van szerelve mesterséges odúkkal és etetőkkel. Ha ezt Vajdaságban is megvalósíthatnák, akkor már bizakodóbban nézhetnénk a jövőbe.

Előadása során megismerkedhettünk a környezetünkben élő madárfajokkal. A csipasz vagy házi veréb, mezei veréb, széncinege, kékcinege, barátcinege, fenyves cinege, zöldike, erdei pinty, fenyőpinty, rozsdafarkú, őszapó,  ökörszem, meggyvágó, vörösbegy, tengelice (stiglinc), csuszka, barátposzáta, feketerigó, nagy fakopáncs, balkáni fakopáncs (harkály), balkáni gerle (gerlice), vadgerle, szajkó (színes szarka), örvös galamb és szarka gyakori látogatói lehetnek kertünknek, ha „macskabiztos” téli etetők-itatók felállításával novembertől márciusig ellátjuk őket megfelelő táplálékkal. Persze ha nagy a sürgés-forgás az etetők körül, akkor bizony megjelenhetnek a kismadarak rémei is, a karvaly, a vörös vércse, egerészölyv és rétisas.

A madáretetés fontos alapszabálya: ha egyszer elkezdtük, nem szabad abbahagynunk. Egyetlen nap kihagyás is végzetes lehet, ezeknek az apró madaraknak ugyanis nincs zsírkészletük, nem tudnak energiát elraktározni, s ha egyszer rászoknak a könnyen szerzett élelemforrásra, akkor mindig visszajárnak. Ha nem találnak élelmet a megszokott helyen, az éjszakai fagyban elpusztulhatnak.

Szalonnát, de ne sósat!

Azt is fontos tudni, hogy szárnyas barátaink legfontosabb eledele az olajos magvak — ezek közül is a fekete napraforgó, a köles — muhar, alma, főtt zöldségek és állati zsiradékok. Ám szigorúan tilos sózott táplálékot adni nekik, mert az leállítja a veseműködésüket. A közhiedelemmel ellentétben kenyérmorzsával se etessünk, bélgyulladást okoz ugyanis!

Az iskola vendége kifejezte abbéli reményét, hogy sok tanulót megnyert a madárvédelem közös ügyének, s a velük való foglalkozás egész iskolaévben eltart majd. Ugyanakkor már megalakult és szorgoskodik az ökológiai szakcsoport is Krekity Gabriella biológia-tanárnő vezetésével. A csapat az elmúlt napokban Halász Zoltán testnevelő pedagógus segítségével kitakarította az iskola télikertjét, egy részébe pedig tujafacsemetéket ültetett. Tavaszra dísz- és fűszernövénykertet épít majd. Emellett bekapcsolódik két Kárpát-medencei mozgalomba is, mely szintén a környezetvédelem tudatosítására helyezi a hangsúlyt. S hogy minden jól haladjon, egy védelmező totemállatot is választott, melyről elkészült az iskola logója is, Vass Szabolcs stilizált rajza alapján. Mivel a télikert állandó lakói az erdei fülesbaglyok, ezentúl ők őrködnek majd, nemcsak az iskola éjszakai csendje, hanem a gyerekek ismeretanyag-gyűjtése felett is.             

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..