KEVESEBB MINT 7 SZÁZALÉK, DE... Bojan Pajtić bejelentése szerint Vajdaság a jövő évi költségvetésből a tervezett 35 milliárd dináron kívül a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) privatizációjából eredő összeg 90 százalékát is megkapja. Így a tartomány 2009-ben összesen 67 milliárd dinárból gazdálkodhat. A Tartományi Végrehajtó Tanács elnöke, Bojan Pajtić december 4-én ismertette a Mirko Cvetković miniszterelnökkel folytatott megbeszélés eredményeit. A tartománynak a 2009. évi költségvetés munkaváltozata szerint nem az alkotmány által megszabott összeg, hanem az állami költségvetésnek kevesebb mint a 7 százaléka jutott volna. Pajtić közölte: a megbeszélés eredményeként ezen változtattak. A privatizációs törvény értelmében a NIS magánosításából eredő pénz 50 százaléka illeti meg a tartományt. A köztársaság és a tartomány képviselőinek a megbeszélése után abban állapodtak meg, hogy az 50 százalék helyett 90 százalék illeti meg Vajdaságot.
Pásztor Bálint, a Magyar Koalíció parlamenti képviselője a képviselőházban reagált a bejelentésre. Mint mondta, ha valóban mintegy 67 milliárd dinár jut majd meg a tartománynak, akkor támogatni fogják a költségvetést. ,,Ha ez valóban így lesz, akkor a költségvetés kibővítését a VMSZ egyik legnagyobb sikerének éljük meg, mivelhogy mi hívtuk fel erre a figyelmet'' - nyilatkozta Pásztor.
Szombaton egy hónap késéssel és több hétig tartó egyeztetés után a szerbiai kormány egyhangúlag elfogadta a jövő évre szóló köztársasági költségvetés tervezetét. Noha a 49,6 milliárd dináros költségvetési hiányt előirányzó tervezettel egyetlen minisztérium sem elégedett, Diana Dragutinović pénzügyminiszter bízik abban, hogy ennek a törvénynek köszönhetően Szerbiának sikerül majd nagyobb megrázkódtatások nélkül átvészelnie a gazdasági világválságot. Slavica Đukić-Dejanović, a Szerbiai Képviselőház elnök asszonya szerint a tervezet már a hét vége felé a parlament elé kerül. Gazdasági elemzők szerint a jövő évre tervezett költségvetés nehezen valósítható meg, és továbbra is megválaszolatlanul marad az a kérdés, hogy milyen módon pénzelik majd a tervezett költségvetési hiányt.
A költségvetési tervezetben egyébként 748,3 milliárd dinár kiadás és 698,7 milliárd dinár bevétel szerepel a jövő évre vonatkozóan. Diana Dragutinović miniszter asszony elmondta: a jövő évi költségvetés az Európai Unióval kötött átmeneti kereskedelmi megállapodás alkalmazásán és a gépkocsikra vonatkozó vámcsökkentésen alapul.
A MAGYAR NÉPIRTÁS EMLÉKNAPJÁVÁ kívánja nyilváníttatni január 23-át két szervezet. A Szőregi Csodaszarvas Polgári Kör és a VMDK szegedi tagozatának a képviselői az erről szóló, Sólyom László államfőnek címzett kezdeményezést december 5-én nyújtották át a Köztársasági Elnöki Hivatalban. A petíció átadása idején az épület előtt Teleki Júlia - akiről a rendezvény szervezői a bemutatásakor elmondták, hogy tíz hónapos korában került egy délvidéki koncentrációs táborba - felolvasta a köztársasági elnöknek előterjesztett iratot. A kezdeményezők az újságírókkal ismertették: 1944 októberében három település, Csurog, Zsablya és Mozsor magyar férfilakosait származásuk miatt kiirtották. 1945. január 23-án a túlélőket, nőket, gyermekeket és öregeket nyitott marhavagonokban és gyalog indították el egy délvidéki koncentrációs táborba, és ott hat-nyolc hónapot töltöttek. Szabadulásuk után nem térhettek vissza otthonukba, a szerb törvények szerint jelenleg is kollektív bűnösnek számítanak, így azóta nem kaptak sem anyagi, sem erkölcsi kárpótlást.
A kezdeményezés szövegét az épület előtt átadták Becsey Zsoltnak, a Fidesz európai parlamenti képviselőjének is. A politikus ígéretet tett rá, hogy a kérdést napirenden tartja, a petíciót ismerteti az Európai Parlament elnökével, frakcióvezetőivel.
EULEX. Kedden, december 9-én kezdi meg működését Kosovóban az Európai Unió rendészeti-igazságügyi missziója, az Eulex - jelentette be pénteken Brüsszelben az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
A küldetés célja, hogy hozzájáruljon Kosovóban a jogállamiság megszilárdításához, a bűnözés és a korrupció elleni harchoz. Mint Javier Solana hangsúlyozta, a jogállamiság megszilárdítása és a több etnikum képviselőiből összetevődő intézmények megerősítése Kosovo valamennyi népközösségének a javára válik majd. Az Eulex-misszió egyelőre 1300 fővel - rendőrökkel, jogászokkal - kezdi meg működését. A teljes létszám elérésekor mintegy 1900 biztonsági és igazságügyi alkalmazott, valamint körülbelül ezer helyi munkatárs képezi majd személyi állományát.
Az EU-misszió telepítése már korábban elkezdődött, de eddig Kosovo szerbek lakta északi részén, Mitrovica környékén az eulexesek nem tudták megvetni a lábukat. A szerbek ugyanis nem fogadták el, hogy az EULEX - az eddigi nemzetközi felügyeletet ellátó ENSZ-misszióval, az UNMIK-kal ellentétben - Kosovo jogállását illetően nem semleges módon kívánt fellépni, hanem az úgynevezett Ahtisaari-terv szellemében, amely Kosovo Szerbiától való függetlenségének megteremtését tűzte ki célul.
Végül olyan kompromisszum született - és ez az ENSZ Biztonsági Tanácsában is zöld fényt kapott -, hogy Észak-Kosovóban az Eulex továbbra is az UNMIK égisze alatt fejti ki tevékenységét. Priština, az albán többségű Kosovo fővárosa ehhez a különalkuhoz ugyan nem adta beleegyezését, és egyelőre számos kérdés tisztázatlan, az viszont mindenképpen érdemleges új fejlemény, hogy sikerült rávenni a szerbeket az EULEX Észak-Kosovóba történő beengedésére.
ÉLETBE LÉP A TÖRVÉNY! December 10-e után az orvosok munkaidő után nem dolgozhatnak magánrendelőben. Vagyis választaniuk kell az állami és a magánszektor között, illetve hogy részmunkaidőt vagy túlórát vállalnak-e. Az egészségügyi törvénynek a szerb parlament által még 2005-ben elfogadott bizonyos rendelkezései december 10-én lépnek életbe. Az egészségügyi intézményeknek ki kel dolgozniuk a részmunkaidőre és a pluszmunkára vonatkozó tervet, majd a köztársasági minisztérium elé terjeszteni.
Szerbiában nem létezett olyan állami egészségügyi intézmény, amelynek dolgozói ne vállaltak volna munkát más intézményekben, legyen az állami vagy privát szektor. Sok orvos ezzel a gyakorlattal rendszeresen visszaélt. A betegek kiszolgáltatottságát használták ki: a szakszerűbb kezelés és a gyors gyógyulás reményével kecsegtetve jobbára magánrendelőkbe irányították a pácienseket, ott pedig a szolgáltatásért fizetni kellett, mégpedig nem is keveset. Sokan érintettek ebben a kérdésben, s azért szurkoltak, hogy ne szűnjön meg a magánpraxis. Nagyon is kényelmes volt az orvosoknak az a megoldás, hogy az állami egészségügyi intézményben ledolgozták a délelőtti műszakot, majd pedig nyomban mentek a magánrendelőkbe különmunkát végezni. Ezt a törvény most megszünteti.