Az ötletgazdák a Muzslai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület előtti téren tanyasi udvart alakítottak ki, és a fesztivál első napján régi, hagyományos disznótort mutattak be. Mangalicát vágtak, és húsát úgy dolgozták fel, mint egykor őseink. Szalmával pörkölték, régi eszközöket használtak, és a helyszínen kisütötték a zsírját. Lett bőven tepertő, kolbász, hurka, sőt varslit, azaz disznósajtot is készítettek. A disznóságokból mindenkinek jutott kóstoló. Dohar Dénes főböllér ügyelt rá, hogy minden úgy történjen, mint nagyszüleink idejében. Viccesen meg is jegyezte: az a legfontosabb, hogy ne szaladjon el a disznó. A markos böllérektől azonban esélye sem lett volna.

A kellemes napsütésnek mindenki örült, az emberek kedvükre nézelődhettek, ám megjegyezték, hogy a disznótorok télidőben a legszebbek, amikor hó is esik. Még a munka is sokkal jobban halad a dermesztő hidegben, melyet általában egy kis borozgatással lehet „ellensúlyozni”. 
Az esemény másik helyszínén, a művelődési egyesület nagytermében a családi gazdálkodók mutatkoztak be. Huszonnyolc árusítóhelyen értékesítették saját termékeiket. A tejtermelőkön, állattenyésztőkön, méhészeken, borászokon és biotermelőkön kívül ott voltak a háziasszonyok is, akik kézimunkáikat tették közszemlére, valamint hagyományos süteményeket árultak. Ugyanitt kaptak helyet az ajándéktárgy-készítők meg a régiséggyűjtők is. A hagyományápolók egyesületének tagjai egy tanya makettjével rukkoltak elő, melyet külön erre az alkalomra készítettek, nagy gonddal. Az alkotás mintegy húsz ember háromheti munkáját dicséri. Büszkék is rá mindannyian, és most azon gondolkodnak, hova helyezzék el, hogy a továbbiakban is látható legyen.
Palatinus János, a szervezők egyike elmondta: régen tanyán éltek az emberek, hogy gondoskodni tudjanak maguk és családjuk megélhetéséről. Manapság már más időket élünk — a tanyákra kirándulásokat szerveznek, az ott élők látogatókat fogadnak. Ennek tudatában szeretnék kihasználni a településkörnyéki lehetőségeket: a Tiszát, a Bégát, a Császár-tavat és a határba vezető műutat. Szeretnék, hogy mindez elősegítse a falusi turizmus kialakulását, fejlődését.  
A rendezvény hivatalos megnyitóján elsőként Hallai Zoltán, a helyi közösség tanácselnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Hangsúlyozta: ismét felelevenedni látszik tanyavilágban élő őseink régi öröksége, miszerint a család erőssége, összefogása segít boldogulni az életben. A muzslyai tanyavilág 115 éve alakult ki, fejlődött, gyarapodott, majd hanyatlásnak indult, és az 1950-es évek derekára teljesen eltűnt. Most ismét gombamód kezdtek szaporodni a tanyák a határban, és mind többen látnak fantáziát a falusi turizmusban.
Madarász Gyula, a Fókusz Klaszter elnöke beszédében kiemelte: a hozzájuk csatlakozók falun szeretnének élni, dolgozni, értékesíteni portékáikat, és kitűzött céljaik egyike a falusi turizmus fellendítése.
A fesztivált Tratnjek Stanko helyi plébános áldotta meg, majd Ivan Bošnjak, Nagybecskerek polgármestere nyitotta meg. Felhívta rá a jelenlévők figyelmét, hogy a városhoz tartozó többi helyi közösség tanulhatna a muzslyaiaktól, akik példát mutatnak az ilyen és hasonló rendezvények szervezésében.
A megnyitó után a Muzslai Petőfi Sándor MME műkedvelői alkalmi műsort adtak elő.
A kiállítás első és második napján megtartott előadások témája leginkább a falusi turizmus volt, de a termelőknek is kínáltak érdekes programokat.