EU-vonat - Szalai Attila karikatúrája

Szerbia első elnöke a Demokrata Párt jelöltje, Boris Tadić lett
EURÓPA FELÉ. ,,Szerbia vasárnap a sorsáról dönt - írták a szerbiai elnökválasztás második fordulója előtt az újságok. A nagy szavak özönében fellengősnek hangzó cím mögött azonban jelentős valóságtartalom van. Sokan elfelejtik ugyanis, hogy amióta Szerbia önálló állam lett, az ország először választ államfőt. Szerbia jelenlegi elnöke - és február 3-a után jövendő elnöke - első mandátumát még abban az időben kapta, amikor Belgrád és Podgorica egyazon államközösséghez tartozott. Az Európa felé vezető úton azóta a külön utakat járó Montenegró egy évvel Szerbia előtt jár. Államiságának kinyilvánítása és új alkotmányának meghozatala óta Szerbia most először volt abban a pozícióban, hogy utat válasszon a jövő nemzedékek számára. Ezért lett az államfőválasztásból egyfajta referendum. Választás két lehetőség közül. Vagy az Európa felé vezető utat választják a polgárok, a jövőt, vagy azt az utat, amely visszavezetne a kilencvenes évekbe. A vasárnapi eredmények, a szerbiai elnökválasztás második fordulójának eredményei azt mutatják, hogy a többség a jövőt akarja. Ezt bizonyítja a szavazáson való magas részvételi arány: 67,6%, ami 4,5 millió embert jelent. S ezt bizonyítja a tény (bár lapzártakor még nem voltak végleges adatok), hogy a Demokrata Párt jelöltje,
A VASÁRNAPI VÁLASZTÁS ÉJSZAKÁJA. Hogy feszes lesz a verseny, s nagyon szoros az eredmény (90100 000 szavazaton múlik majd a győzelem), azt előre lehetett tudni. Ezért az eredményeivel mindig a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) előtt járó CeSID bejelentette: lehet, hogy csak este tíz után kezdi meg a szavazatszámlálási eredmények közlését. Ehhez viszonyítva a két elnökjelölt már röviddel este tíz óra után megtartotta sajtótájékoztatóját. A Szerb Radikális Párt székházában 22.15-kor Tomislav Nikolić újságírók előtt bejelentette: amennyiben helytállóak az adatok, úgy azt kell mondania, hogy Boris Tadić győzött. De lesznek még választások (májusban biztosan, de lehet, hogy előbb is), s a radikálisoknak még számos lehetőségük lesz a győzelemre. Megköszönte a rá adott szavazatokat, s híveit nyugalomra intette.
Néhány perccel később a Demokrata Párt székházában Boris Tadić tartott sajtótájékoztatót, és bejelentette a győzelmet, megköszönte a polgároknak, hogy bebizonyították a világnak: Szerbiában demokrácia van. ,,Együtt győztünk - mondta, s a választáson elért eredményért köszönetet mondott Mlađan Dinkićnek és a G17-nek, Rasim Ljajićnak, továbbá a kisebbségi pártoknak, s név szerint is Pásztor Istvánnak. Gratulált ellenjelöltjének a szép választási eredményhez, s azt mondta: már a következő napokban leül tárgyalni Tomistav Nikolićtyal. A sajtótájékoztatót követően a Terazijén ünneplő tömeghez fordulva a balkonról Szerbia jelenlegi és új elnöke azt is elmondta: olyan hosszú ünneplésre azért nincs okunk, mert az ország előtt nagy feladatok állnak, amelyek csak új emberekkel, fiatal káderekkel vihetők végbe.
ELÉG VOLT A HEZITÁLÁSBÓL! ,,A legfontosabb, hogy Tadić nyert. Ez megnyugtató. A számokat figyelembe véve pedig láthatjuk, hogy a magyar közösség hihetetlen mértékben járult hozzá ehhez a győzelemhez. Ebből kiindulva mondom, hogy a jövőben még erőteljesebben terjesztjük fel a követeléseinket. Azokat pedig meg kell hallgatniuk, és így az eddig tapasztalt hezitáló hozzáállással fel kell hagyniuk - nyilatkozta az első, megbízható eredmények ismeretében (vasárnap este) Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Pásztor, mint ismeretes, elnökjelöltként, a választás első fordulójában 93 039 szavazatot kapott, a DP elnökjelöltje, Boris Tadić pedig nagyjából ennyivel, mintegy százezer szavazattal győzött a második fordulóban. Az újságíró kérdése ebből adódóan természetesen az volt: lát-e összefüggést a számok között. ,,Látok, de nem ez az első dolog, ami eszembe jut - kezdte fent idézett rövid nyilatkozatát a VMSZ elnöke. A radikálisok elnökjelöltjére leadott 2,1 millió szavazattal kapcsolatban elmondta: ,,Nikolić eredménye csak még jobban megerősíti, hogy kettészakadt az ország. Nagy támogatottsága van, és ezt a jövőben szem előtt kell tartani.
Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke vasárnap este, a B92 tévé élő adásában szerepelve elmondta: hogy a VLSZ már a szerbiai elnökválasztás első fordulóban Tadić támogatására szólította fel híveit, s nem arra, hogy a szerbiai parlamentben ugyanahhoz a frakcióhoz tartozó Čedomir Jovanovićra (LDP) szavazzanak. Mint mondta: pártja a politikai realitásból indult ki, ki az esélyesebb a radikális párt jelöltje elleni küzdelemben. Ez Boris Tadić volt. Boris Tadić mostani 2,3 milliós támogatottságában így ,,azok is benne vannak, akik nem rá voksoltak, hanem Tomislav Nikolić ellen szavaztak.
A VAJDASÁG, SZABADKA, A TISZA MENTE... Vajdaság magyarok lakta községeiben nem volt kérdéses, hogy a demokraták jelöltje kapja majd a legtöbb szavazatot. Magyarkanizsa községben (74%-os részvételi arány mellett) Boris Tadić a szavazatok 93,04%-át kapta. Ada községben (68%-os részvételi arány mellett) Tadić 86,84%-os támogatottságot szerzett, míg a radikálisok jelöltje a szavazatok 12,63%-át kapta. Zentán is Tadić győzött, a radikálisok jelöltje mindössze a szavaztok 7,85%-át szerezte meg. Szabadkán (a DP eredményei szerint) Tadićra szavazott a voksolók 72%-a, míg Nikolć támogatottsága 27%-os. A demokrata jelölt nyert Óbecsén, Csókán, de Törökkanizsán is...
Az a tény, hogy ezúttal is a Vajdaságban szavaztak a legtöbben (66,8%), nem számít különösebb újdonságnak. A magas részvételi arány (62,3) Belgrádban okozott meglepetést és bizonytalanságot. Belgrádban ugyanis nagy volt a tét: a szerbiai elnökválasztás első fordulójában Tomislav Nikolić kapta a legtöbb szavazatot. Most, vasárnap a második fordulóban a fővárosban Tadić 53,6%-os támogatottsággal győzött, Nikolić a szavazatok 44,5%-át kapta. Egyébként a külföldi szavazóhelyek mindegyikén is Szerbia jelenlegi elnöke, a DP jelöltje győzött. A radikálisok jelöltje, Tomislav Nikolić pozíciója viszont Közép-Szerbiában látszik megingathatatlannak, ahol 51,1%-os támogatottsága van.
MÉGIS SZAVAZOTT! Magas részvételi arány mellett, egyetlen komoly incidens nélkül zajlott le a szerbiai elnökválasztás második fordulója, ami nagy eredmény - tekintve, hogy Szerbia nem is olyan rége még a Balkán puskaporos hordója gyanánt élt a világ köztudatában. A vasárnapi szavazás előtt egyetlen ember vetett árnyékot az urnák előtt eldőlő párviadalra. Ki más lehetett volna ez az ember, mint maga a szerbiai kormányfő, Vojislav Koštunica. Először azzal, hogy pártja, az SZDP - mely együtt kormányozza Szerbiát a DP-vel és a G17-tel - nem sorakozott föl Boris Tadić mögé. Az SZDP elnöke nem szólította fel híveit, hogy a demokrata jelöltre szavazzanak. Másodszor pedig azzal borzolta fel a kedélyeket, hogy (újságírói kérdésre válaszolva) elmondta: nem gondolkodott még azon, hogy vasárnap elmegy-e szavazni, majd meglátja... Majd meglátja!
Politikai elemzők példátlannak nevezték ezt a kijelentését, s maradjunk mi is ennél - ez a legenyhébb kifejezés arra, amit ezúttal produkált. Végül is elment, és vasárnap délután fél négykor leszavazott. Ez azonban aligha oszt vagy szoroz, ettől függetlenül is azt kérdezik maguktól és egymástól az emberek: ezek után, most már csakugyan, mit keres Koštunica a kormányfői székben? Főleg azok után, hogy az általa támogatott Velimir Ilić(Új Szerbia) az elnökválasztás első fordulójában mindössze 300 000 szavazatot kapott. Négy (4) százalékos támogatottsággal hogyan uralkodhat azok fölött, akik több mint 50%-os, meg 47%-os támogatottságot élveznek? Komoly politikai elemzők szerint ha a Koštunica-kérdés már az elkövetkező napokban nem vetődik fel, s nem kerül sor a kormányátalakításra, úgy csakis arról lehet szó, hogy a kormányzó pártok tudnak valamit, amit mi közönséges halandók nem. De azt is hozzáteszik: mindennek van határa. A gőgös basáskodásnak is. Meg az együttműködő-készségnek nevezett engedékenységnek is.