Együtt a Kárpát-medencében!

Együtt a Kárpát-medencében!

2009-ben csupán 9 milliárd, az idén, most pedig évi 130 milliárd forintot fordítunk a nemzetpolitikára, pár év alatt így megtízszereztük a külhoni magyarság támogatását — emelte ki Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese Tusványoson, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban pénteken megtartott fórumon, melyen a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek vezetői ismertették az elcsatolt területen élő magyarok helyzetét.

— A külhoni magyarság megerősítésének első fontos lépése az identitás megerősítése volt, ezért a Kárpát-medencében 1000 óvodát és bölcsődét újítottunk fel, annak érdekében, hogy a későbbiekben a magyar gyerekek a magyar iskolarendszerben maradjanak, de a teljes egyetemi oktatási támogatást is kiépítettük — mondta Semjén. — A második lépéssel paradigmaváltás történt, ami a gazdaságfejlesztési program meghirdetését eredményezte, ami azért fontos, mert ha az elcsatolt területek magyarsága nem tud megélni a szülőföldjén, akkor nem fogja megőrizni identitását sem. A harmadik alappillér, hogy a magyar állam támogatja a külhoni magyar pártokat, hogy megmaradhasson a külhoni magyarok kellő politikai érdekképviselete. A kormány intézményes formában támogatja a külhoni magyar pártokat, mert ez következik a természet rendjéből, a józan észből és a magyar alkotmányból is, és csókoltatom mindazokat az utódállamokban, akiknek ez nem tetszik — hangsúlyozta Semjén, majd negyedik pontként a magyar állampolgárság megadását nevezte meg, hozzátéve, hogy mostanra 1,1 millióra tehető azoknak a száma, akik a kedvezményes honosítással lettek újra magyar állampolgárok. — A 2010 előtti állapot egy önfeladás volt, most pedig a nemzeti önbecsülés és erőre ébredés a jellemző. A ’90-es években Magyarország volt a leggyengébb állam a Kárpát-medencében, azóta nincs Csehszlovákia, Jugoszlávia sem, a Szovjetunió is szétesett, ma pedig majdnem minden tekintetben mi vagyunk a legerősebbek a Kárpát-medencében.

Az utóbbi évek rengeteg pozitívumot hoztak a vajdasági magyarságnak, ezek a történések pedig reményt adnak a többi nemzetrésznek is — adta át a szót Pásztor Istvánnak, a VMSZ elnökének Répás Zsuzsanna, a Külgazdasági és Külügyminisztérium politikai főtanácsadója.  

— Vajdaságban, Szerbiában a magyar közösség a társadalom megbecsült része, gyakran felnéznek ránk a teljesítményünk, a nemzethez, illetve a szülőföldhöz való ragaszkodásunk miatt. A közbeszédben nem fogalmazódnak meg olyan mondatok, amelyek a vajdasági magyar közösséget Szerbia vonatkozásában politikai kockázatként jellemezték volna — emelte ki Pásztor István. Hozzátette, hogy ehhez jelentős mértékben hozzájárult az, hogy Magyarország és Szerbia egy magasabb szintre emelte az egymás közötti viszonyát. A belgrádi Hunyadi János-szobor felállítása kapcsán elmondta, hogy magyarok és szerbek a közös történelmünkben a nándorfehérvári csata idején álltak legutóbb egy oldalon, 1456-ban, tehát 563 éve. A két nemzet közös múltja vérrel átitatott, de ennek ellenére sikerült egy nyertes helyzetet teremteni.

Pásztor az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban elmondta, hogy 70 700 levélszavazat érkezett Vajdaságba, ebből több mint 50 000 lett visszajuttatva, ami 70 százalék fölötti teljesítmény. Ez is bizonyítja, hogy a vajdasági magyar közösség görcsösen ragaszkodik a saját nemzetéhez, és ezt a választást össznemzeti kérdésként élte meg.

A VMSZ elnöke a gazdaságfejlesztési programot, mint a nemzetpolitika új elemét, az identitásmegőrzés, de a szülőföldön való boldogulás tekintetében is fontosnak tartja, szerinte ez megerősíti az emberekben a hitet, hogy meg tudnak maradni a saját földjükön. Az identitásmegőrzési program kapcsán pedig kiemelte azt a napokban született magyar kormánydöntést is, amelynek eredményeként elindul az aracsi pusztatemplom felújítási munkálata, ami az elkövetkező évek egyik legfontosabb projektuma lesz az épített örökség megőrzése szempontjából.

Pásztor Vajdaság tekintetében arról is beszámolt, hogy a tartomány területén 23 nemzeti közösség él, és ezt a lakosság értékként és sokszínűségként éli meg. Ezek a különböző nemzetiségek a kölcsönös megbecsülés jegyében tiszteletben tarják egymás ünnepeit és jeles dátumait.

— Legitim a közös történelmünk megítélése szempontjából mást gondolni, és azt világosan kimondani. Ha részt veszünk mások rendezvényein, az nem az ő ünnepüknek a megülését jelenti, csupán a tiszteletadást, és elmondhatjuk mi is 1918-ról vagy 1920-ról az álláspontunkat — magyarázta. Hozzátette, hogy ez annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy elmondhatjuk például a trianoni békediktátumról azt, amit gondolunk, és ezt legitim módon tudjuk megcsinálni, mind a közbeszédben, mind nyilvánosan, úgy, hogy emiatt semmiféle negatív következmény nincs. Kiemelte, olyan közeget kell teremteni, amely elfogadja a közös történelmünk más szemszögből való megítélését. Pásztor István a jövőre esedékes általános választások kapcsán elmondta, hogy a VMSZ készül, összpontosít, szeretne jól teljesíteni, mert ez fogja meghatározni az előttük álló négy év mozgásterét is.

— A magyar országgyűlés a 2020-as évet a nemzeti összetartozás évének nyilvánította, ez egy óriási előrelépés és egy óriási lehetőség számunkra, hogy be tudjuk mutatni mindazokat a történelmi tényeket, amelyek száz évvel ezelőtt a hazánk és nemzetünk szétdarabolásához vezettek — emelte ki Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Mint mondta, így méltó módon tudunk megemlékezni azokról az emberekről, akiknek köszönhetően megmaradt a nemzetünk, és azokra a sikerekre is, amelyeket a gazdasági életben, a kultúrában, a politikában, a sportban és egyéb más területeken tudtunk elérni. A vesztes XX. század után az emlékév ahhoz is hozzájárulhat, hogy a XXI. század számunkra egy nyertes évszázad legyen.

Az államtitkár szerint a nemzeti összetartozás nem csupán Magyarország és az elszakított nemzetrészek összekapcsolódásában merül ki, az összetartozás a nemzetrészek összefogását is jelentheti, de a nemzetrészeken belül is erőteljesebbé válhatna az összetartozás tudata. Hangsúlyozta, hogy ha ezt el tudjuk érni, akkor a nemzeti összetartozás évének csak pozitív hozadéka lehet.

Az erdélyi magyarság helyzetéről Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora, Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke számolt be. Az ukrajnai magyarokat Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke képviselte, a szlovén helyzetről Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösségének elnöke, a horvátországi magyarok helyzetét pedig Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke ismertette. A diaszpórában élő magyarokat Klement Kornél, a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke képviselte.    

Címkék: Tusványos2019
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Nemzetpolitika rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink